*** www.nemzetihirhalo.hu *************
Bűvészkedés a számokkal: Ami a 10%-os rezsicsökkentést illeti... Mennyi is az valójában?
2013/01/02 NIF
A 2013. január 1-étől "10 %-os rezsicsökkentés" néven beharangozott árcsökkenés a valóságban alig 3,5 % számlacsökkenést eredményez egy átlagos magyar család havi villanyszámlájában "2013. január 1-jétől tíz százalékkal csökken a lakossági áram ára" - áll a média kommunikációjának középpontjában. A 2012. évi 178. számú Magyar Közlönyben 2012. december 22-én jelent meg az erről szóló NFM rendelet. Nézzük meg közelebbről, mit is jelent a jogalkotással elért "rezsicsökkentés" valójában!
Bármilyen bonyolultan is van feltüntetve a villanyszámlán, a lakossági egyetemes szolgáltatásban (ESZ) vételezett villany ára alapvetően 3 tételből áll össze: 1. az áram, mint termék ára (szolgáltatótól függően 22 HUF/kWh körül mozog), 2. a villamos energia rendszer használatáért fizetendő díjak (16,08 HUF/kWh), 3. adók és egyéb pénzeszközök (cca.11,3 HUF/kWh). Összesen tehát példának okáért az ELMŰ részére a felhasználó bruttó 49,91 HUF-t fizet egy kWh áramért.
A lakossági egyetemes szolgáltatásban vételezett áram árát (1. tétel) az illetékes miniszter rendeletben állapítja meg. A rendszer használatáért fizetendő díjakat (2. tétel) a Magyar Energia Hivatal (MEH) javaslatára szintén a miniszter rendeletben állapítja meg. Az adók és egyéb pénzeszközök mértékét - mivel törvényi szinten szabályozottak - az Országgyűlés fogadja el.
A hivatkozott "rezsicsökkentő rendelet" a fenti tételekből csupán az első tétel (áram) árát csökkentette, pl. ELMŰ területén az eddigi nettó 22,02 HUF/kWh-ról nettó 20,16 HUF/kWh-ra, ami ugyebár valójában - számításaim szerint - a 10 %-kal szemben csupán cca. 8 %-os csökkenést jelent.
Lássunk egy példát, mit jelent a "10 %-os rezsicsökkentés" egy átlagos magyar család havi villanyszámlájában. Tegyük fel, hogy a családunk Budapesten, kertes házban lakik, szolgáltatója az ELMŰ, éves szinten átlagosan 2.500kWh-t, havi szinten 2.500/12= 208 Kwh-t fogyaszt.
2012 decemberében az alábbi összeget fizette a villanyért 208 kWh X 49,91 HUF= 10.381 HUF*.
2013 januárjában ugyanezen család ugyanezen fogyasztás után - feltéve, hogy a rendszerhasználati díjak és a terhelő adók nem emelkednek (!) - 208 kWh X 48,05 HUF = 9.994 HUF-t fizet*.
A "10 %-os rezsicsökkentés" valójában cca. 3,5 %-os csökkentést eredményez. A fentieket bárki ellenőrizheti. A 2012-es ESZ árak a MEH oldaláról letölthetők.
A "rezsicsökkentő Rendelet" a 2012. évi 178-as Magyar Közlöny 36.719. oldalán található.
Az ESZ áram árak témaköréhez hozzá tartozik még, hogy - ugyanebben a rendeletben szabályozva - 2013. január 1-től nőttek az ESZ A2, A3 árszabások díjai, valamint a nem lakossági ESZ árak is.
A fentiekben nem vizsgáltam részleteiben az RHD, valamint a KÁT változásokat, azok hatásait.
A végső konklúziót pedig mindenki meg fogja látni a 2013. januári számlájában.
(* évi 1320 kWh-ig valamivel alacsonyabb díjszabáson)
Forrás: Dr. Kovács Norbert ügyvéd blogja
Kapcsolódó:
Jobbik: A közüzemi díjak csökkenése nem lesz arányos a rezsiszámlákban
Rogán: "2013 a tíz százalékos rezsicsökkentés éve"
Navracsics: Fél évszázad legmélyebb és legátfogóbb reformja teljesedik ki
*** www.nemzetihirhalo.hu *************
Iskolabezárások és elbocsátások várhatóak 2013-ban?
2013, január 2 - 16:02 barikad.hu
Január elsejétől komoly változás lépett életbe az oktatás területén, a köznevelési intézmények önkormányzatiból állami fenntartásba kerültek. A Jobbik szerint iskolabezárásokra és pedagógus-elbocsátásokra lehet számítani.
2013. január 1-én a közoktatási intézmények beolvadtak a Klebersberg Intézményfenntartó Központba, amely az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt működő központi hivatal, önállóan működő és gazdálkodó országos költségvetési szerv.
Az intézmény részt vesz az állami köznevelési feladatellátásban és a fenntartói feladatok ellátásában. Az Intézményfenntartó Központ központi szervből és területi szervekből - járási, illetve megyeközponti tankerületekből - áll, melyeket miniszter által kinevezett tankerületi igazgatók irányítanak.
A vezetők hatáskörüknél fogva koordinálják a pedagógiai munkát, tartják a kapcsolatot az intézményvezetőkkel, pedagógusokkal és a köznevelés egyéb szereplőivel, valamint bizonyos esetekben az intézmények működési feladatait is ellátják.
A tankerületek tulajdonképpen átveszik a települési önkormányzatok fenntartói feladatait, a tanügyigazgatással foglalkozó "oktatási" osztályokon dolgozó szakemberek munkáját, az oktatási bizottságok, a képviselő-testület és a jegyző köznevelési hatáskörét.
A költségvetési szerv vezetője az elnök, akit az oktatásért felelős miniszter nevez ki határozatlan időtartamra. Az elnök többek között gyakorolja a munkáltatói jogokat az Intézményfenntartó Központban foglalkoztatottak felett, ellátja az oktatáspolitika kialakításához, az azzal kapcsolatos döntés-előkészítéshez szükséges és a költségvetési támogatásból megvalósuló fejlesztések lebonyolításával kapcsolatos feladatokat.
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ decemberben közölte: a háromezernél kisebb lélekszámú települések iskoláinak működtetése január 1-jétől automatikusan az állam kötelessége, ám ha az önkormányzat a bevételeiből azt képes finanszírozni, átveheti a feladatot. 83 kistelepülés nyilatkozott úgy, hogy az iskoláját a jövőben is maga akarja működtetni, melyre 55-en kaptak engedélyt az oktatásért felelős minisztertől - írta a hvg.hu. A háromezernél nagyobb lélekszámú települések közül 227 nyilatkozott arról, hogy a működtetést is átadná az államnak. Közülük 120 vállalta, hogy hozzájárulást fizet az államnak iskolája működtetéséhez, a többi 107 pedig mégsem mondott le erről a jogáról.
Az önkormányzatok megalázása és semmibevétele
A Jobbik a legitim célokat és irányvonalat támogatja - mondta el a parlamentben a vonatkozó törvény záróvitáján Dúró Dóra jobbikos országgyűlési képviselő. A párt szerint ugyanis fenntarthatatlan az a helyzet ami a közoktatás területén az elmúlt 20 évben kialakult, vagyis az, hogy a szülők, illetve az önkormányzat pénztárcája határozza meg, mi lesz egy gyerekből, ha felnő. Dúró Dóra hangsúlyozta: pártja elismeri, hogy beavatkozásra van szükség, melynek egyik módja lehet az állami szerepvállalás növelése a közoktatásban, amely kiegyenlítheti, közelebb hozhatja egymáshoz a különböző iskolák színvonalát. A Jobbik szerint a kormány által választott megvalósítási mód azonban összegészében elfogadhatatlan, hiszen különbségtétel nélkül az összes önkormányzattól elveszik a fenntartási jogot, vagyis nem szólhatnak bele az alapvető döntésekbe. Az állami szerepvállalás növelése tehát egyrészről legitim lehet, de nem lehet legitim az önkormányzatok megalázása, és nem lehet legitim az önkormányzatok eddigi munkájának a semmibevétele, mert sajnos ez történik - emelte ki a Jobbik szóvivője.
A politikus közölte: a kormánynak fel kellett volna mérnie azt, hogy mely önkormányzatok szolgáltak rá arra a bizalomra, hogy a későbbiekben is fenntarthassák az intézményeiket. Ha az cél, hogy a kistelepüléseken tovább működjön az iskola, akkor a kistelepüléseket kellett volna segíteni - jegyezte meg a nemzeti radikális képviselő. Hozzátette: a Jobbik nem látja, hogy ez a segítség megvalósult volna és valóban biztosítani tudnák a későbbiekben a színvonalasabb oktatás fennmaradását. Dúró Dóra azt is kifogásolta: az önkormányzatoknak mindössze 20 napja maradta arra 2012 végén, hogy az átadás-átvételt lebonyolítsa, melyhez sem a személyi, sem az anyagi feltételek nem állnak rendelkezésre.
A politikus emlékeztetett: amikor Marekné Pintér Aranka volt az oktatási bizottság vendége, akkor azt mondta, hogy 407 milliárd forint áll rendelkezésre az idei közoktatási költségvetésre, holott erre legalább 570 milliárd forintot kellene fordítani. A Jobbik szerint ez pedig azt vetíti előre, hogy sajnos iskolabezárásokra, összevonásokra, pedagógus-elbocsátásokra lehet számítani 2013-ban.
Kapcsolódó:
Pedagógussztrájk: bezárhatnak az iskolák