2013. január 27., vasárnap

16.282 - Popovits János, München: Szolgaként engedelmesek és természetileg engedetlenkedôk

Feladó: <SeeFeeGmbH@aol.com>
Dátum: 2012. december 30. 7:03
Tárgy:- Kutasi József Antal és Kutasi Daniel: Magyarország eredményes tovább...
Címzett: jozsef@kutasi.eu



Viszont kívánok Nektek egy boldog új évet kitûnô egészséget 2013-ban!
Popovits János, München

> Bevezetô helyzetképem: a jelenlegi magyar kormány elleni elemi erôvel kitörô, brutális kritikákból mély megdöbbenéssel veszem tudomásul: politikai rendünk (tökéletesen ellentétben technológiai-technikai haladásunk színvonalával!) szinte évszázadokkal visszamaradt. Politikai vezetôink társadalmi valóságérzete egy "lyukas krajcárt sem ér". Megbízásuk teljesítésében így nem dominálhat a nép szolgálata! A szocialista rendben a felülrôl elvárt "hangulatjelentések" is hamisak voltak, most meg ilyen visszajelzéseket kapok pesti népművelô társaimtól, mint: " Újfent továbbítom OV címére és környezetének! Eddig sajnos még nem reagáltak semmire!!! / Évek óta!!! / " - Embertársaim, e téren nagyon átfogó rendszerváltoztatásra lesz szükség, hogy ilyesmi ne történhessen ismételten meg! - Lényegi probléma az, hogy: "aki egy közülünk, az maradjon is meg egynek közülünk"!  Azaz a jelenlegi intézményrendszerben amint ez a pártréteg elitfunkcionáriussá válik, tagjai lassacskán nem szolgálatvégzôk maradnak, hanem hatalomféltôkké, -kiépítôkké változnak át!!! A kormányzó és az ellenzéki csoportok tagjai ebben pedig egyivásúak. Magyarán: bebetonozódik egy demokrácia- és népellenes, élôsködô csoport. És ez a folyamat idôvel bizony diktatúrát eredményez. ( Gyakorlatilag nem lenne elegendô, megnyugtató megoldás a visszahívhatóságuk sem. Pl.: a decentralizált állami hatalom nem szenvedne csorbát, ha gyakorlóinak ismételten választóik körében kellene elszakadásuk, "orbánkirálykodás" elkerülése végett évente egyhónapos helyi közmunkát végezniük! ) <
                                                       
Szolgaként engedelmesek és természetileg engedetlenkedôk

Motto: " Az engedelmesség bűnétôl csak az engedetlenkedôk válthatják meg a világot "

( P. Bulányi György a Gondolat-Kör tagja: Erény-e az engedelmesség? )
A magyarság, különösen Magyarország a Nyugat részérôl napjainkban ismétlôdô megtámadását -nyilvánuljon az meg akár Orbán Viktor miniszterelnök vakmerô politikai, avagy akármelyikünk, pl.saját jelentéktelenebb személyem mindennapi magatartása kapcsán is - egy közös magatartási formánkra vezetem vissza: engedetlenek vagyunk.
Személyiségünk, annak fókuszában emberi méltóságunkból következô természetes tulajdonságunk különösen kihívó a bolygófogyasztó, EU-beli áldemokratikus társadalmi rend irányítói számára. Lázadási készséget sejtenek kihívóan tipikus, magyar individualizmusunk mögött. Pedig nem arról van szó, hogy nem ismernénk el az elöljárói hatalom szükségességét, hanem ahhoz ragaszkodunk csupán, ami emberiességi arculatunk megôrzését illeti: szuverén személyiségünk profiljából nem engedünk semmiféle társadalmi szférában! Egymással és idegenekkel szemben sem.
Nem vagyunk uniformizálhatók.
Ezzel tükröt tartunk a bennünk szálkát keresôk, a kiváltságosak szeme elé.
Az elôbbiek kapcsán felmerül bennünk a kérdés, hát hogyan tovább, hogy országunk végre kikerülhessen több évszázados hullámvölgyébôl?
"1848 és 1956 példája jelzi, hogy minden kísérletünk valójában az egész világhatalmi status quo megbontását jelenti, így esélye csak akkor van, ha egyfelôl a nép teljes egységet és eltökéltséget mutat, másfelôl sikerül olyan szövetségi (együttműködési) rendszer létrejöttét elôsegíteni, amely védelmet nyújt a birodalmi megtorlással szemben."
(Tomory Zsuzsa: Orbántalanítás, Nemzetôr, München, 2012.április)

1. Már tudjuk: a magyarság akármilyen mérvű, látszólagos széthúzása és
megosztottsága, kiszolgáltatottsága (lásd szinte végzetesen jelenleg) ellenére
rendkívüli történelmi pillanatokban (lásd a két forradalmunkat) tökéletes akarás- és
cselekvésegységben képes összefogni. Azaz bármikor képes - váratlanul! -
központi irányítás nélkül is fegyelmezetten, okosan és erôteljesen fellépni. A
magyar nép immár, ha csak lelkiekben rejtetten is, egyenrangú hordozója a
szuverén magyar állami eszmének és tudatos vállalója a magyarság történelmi
küldetésének.
Eszméink, vágyaink a zavaros társadalmi felszín alatt csupán rejtôzködnek
és elôtörési alkalomra várnak. Ez irritálja a Nyugatot.

2. Az elôbbiekhez hozzájönne az, hogy az eljövendô társadalmi modellünk
formája elôkészítendô (ill. 1956 szellemisége öröksége nyomán csupán
folytatandó-koordinálandó) lenne. Teljesen kész alternatíva nincs és nem is
szükséges a számunkra, mert összes társadalmi rétegünknek részt kell vennie
a megtárgyalásában, bevezetésében, differenciált gyakorlásában és fejlesztésében.

Ezirányú reformkorszakunk annak ellenére is be fog indulni, hogy a tôkemanipulált
"sajtószabadságú" média ezt eleinte bojkottálni fogja.
Tudományosan megalapozott, intézményesen támogatott innovációs kísérleti
idôszak nélkül (lásd pl. a Gondolat-Kör kutatásait, szellemiségi
próbálkozásait / vázlatait) nem lehet átállni a jelenleginél emberségesebb, igazságosabb,
harmonikus állami-gazdasági modell útirányára!

Természetesen lépéseiben a régi rend belátó politikai erôinek részeitôl,
anyagi forrásokkal támogatottan fel lehetne gyorsítani ezt a már régen
idôszerű változtatás folyamatát.

Az igazi demokrácia nem végcél, hanem állandó cél.

- De csak akkor, ha történelmi felismerés következtében a közszabadság, a belôle eredô egyenrangúságunk egyértelműen biztosítottá válnak.
Popovits János                                                                              
München / Becehegy, 2012. december 21.
(Megjelent a www.nemzetihirhalo.hu  és a www.karpatiharsona.info oldalain.)

KUTASI JÓZSEF ANTAL:
https://www.google.de/search?q=kutasi+j%C3%B3zsef&hl=en&prmd=imvns&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ei=zJufUKynE5P34QSr3IHAAw&ved=0CDsQsAQ&biw=1920&bih=955