*** www.nemzetihirhalo.hu *************
Tovább a gyarmati úton: így adjuk el magunkat az EU-nak
2013, március 19 - 13:57 alfahir.hu
Az kormánynak köszönhetően egy újabb lépést teszünk a nemzeti függetlenség feladása útján. Miközben az EU-t népszerűsítik, az emberek véleményére nem kiváncsiak Orbánék.
Ma tartják a Jobbik szerint fontos, az uniós költségvetési paktum törvénybe iktatásáról szóló általános vitát a Parlamentben, amelyet valószínűleg a fősodratú médiában vélhetően nem kísér majd különösebb érdeklődés.
Az uniós költségvetési paktumnak a törvénybe iktatása újabb lépés a nemzeti függetlenség feladása útján - hívta fel a figyelmet Balczó Zoltán, a Jobbik országgyűlési politikusa. Hozzátette: pártja elvárja kormánytól, mielőtt ezen az úton tovább lép, tartson népszavazást, és kérdezze meg a népet arról, egyetért-e azzal, hogy Magyarország egy Brüsszelből irányított föderatív állam része legyen és egy európai politikai unió részévé váljon.
Valós veszély
Hogy az Európai Egyesült Államok irányába történnek ezek a lépések, valós veszély, amelyet alátámasztanak korábbi nyilatkozatok is. Mint a nemzeti radikális párt politikusa felidézte, 2012 szeptemberében az újrainduló európai parlamenti ülésszak előtt Barosso elnök jelentette ki, hogy egy föderatív állam a cél. 2012. június 7-én pedig Angela Merkel azt mondta, nem csupán valuta unióra, hanem úgynevezett fiskális unióra is és több közös költségvetési politikára van szükség, illetve mindenekelőtt egy politikai unióra. Ennek érdekében egyre több kompetenciát és felügyeleti lehetőséget kell átadni Európának.
Balczó Zoltán szerint egyértelmű, hogy ez a mostani törvénybe iktatás is ezen az úton jelent továbblépést. Hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat indoklásában ennek a kérdésnek is szerepel a kronológiája.
Orbáni kettős beszéd
Emlékeztetett arra is, hogy 2011 decemberében az uniós csúcson erről a témáról tárgyaltak. A sajtó akkor azt hangoztatta, hogy Orbán és David Camerun a paktum ellen lépett föl. Ekkor még a miniszterelnök a Parlamentben a fenntartásairól beszélt, úgy fogalmazott, hogy vízválasztóhoz érkeztünk az unió történetében, és hogy olyan kérdéseket kívánnak szabályozni, amelyek érintik a nemzeti szuveneritás kérdését, a közös pénz után létrehozzák a költségvetési uniót, utána pedig szinte a teljes gazdasági uniót. Erről illetve a politikai unió megszületéséről mint lehetséges veszélyforrásról beszélt.
A kormány egy korábbi javaslat indoklásában jelezte, hogy a magyar álláspont kialalakítását parlamenti döntéstől teszi függővé. Ehhez képest a Jobbik javasolta egy plenáris ülés összehívását 2012 januárjában, ami nem jött létre, majd csupán egy konzultációs ülést követően január 30-án egy újabb csúcson Orbán elkötelezte magát a paktum mellett. Vagyis nem tartotta be az ígéretét, hogy számításba veszi a parlamenti döntést - emelte ki a Jobbik képviselője.
Ezt később egy országgyűlési határozat megerősítette febr 22-én, a folyamat pedig jogi érvényűvé a mostani törvényi kihirdetéssel válik. A költségvetési paktumot nem csak az Egyesült Királyság nem fogadta el, hanem Csehország sem. A brit konzervatív párt egy tanulmányt adott közre, amely szerint az Egyesült Királyság kapcsolatát újra kell tárgyalni az unióval, ennek kapcsán pedig népszavazást is tartanak majd az államban.
Semmi nyomás alatt, semmi áron!
A politikus a kérdés kapcsán március 15-i nemzeti ünnepünkre utalva Kossuth Lajost idézte: "a vezérelvem, hogy hazánk állami függetlenségét és nemzeti önállóságát feladni vagy annak megkurtításában részt venni nem csak hogy nem kell, nem is szabad semmilyen körülmények között, semmi nyomás alatt, semmi áron. Nemzet vagyunk, jogunk is, erőnk is van, hogy ne engedjük magunkat tartománnyá süllyeszteni".
Kiemelte, a Jobbik az olyan jövő ellen emeli fel a szavát, amely egy brüsszeli birodalom részévé süllyesztené az országot és elvárja a kormánytól, hogy a nép döntését kikérje.
Nincs miért eladni magunkat
Az alfahir.hu felvetésére, miszerint a kormány folyamatosan azt hangoztatja, hogy az uniós tagság előnyös a magyarok számára, Martonyi János pedig a napokban jelentette ki, hogy nem tapasztalható nagy EU-ellenes hangulat az országban, akkor miért van szükség egy uniót népszerűsítő kampányra, a politikus elmondta: ha egy unióban való továbblépés a nemzeti függetlenség feladását jelenti, ez akkor sem lehetne kedvező, ha ez gazdasági előnyökkel járna. Hozzátette: szakértő elemzéseikből, amely nem csak az érkezett támogatás és befizetés egyenlegét nézi, hanem komplex gazdasági egyenleget vizsgál, az derül ki, hogy gazdasági szempontból sem pozitív az egyenleg. Mint közölte, ennek kapcsán többször kezdeményezték vizsgáló bizottság felállítátást, de a kormány azt nem tartotta fontosnak.
Hangsúlyozta, nem tudja, hogy ha azt a kérdést tennék fel az embereknek: azonnal lépjünk ki az unióból, az többségi támogatást kapna-e. Az Eurobarometer uniós közvéleménykutató szervezet kérdésére viszont, miszerint jó dolognak tartja-e, hogy az ország az EU tagja legyen, Magyarország 36 százaléka mondott igent. Ez alapján cáfolható, hogy egyértelműen unióbarát hangulat uralkodna hazánkban. Szólt arról is, hogy a párt szerint az európai nemzetek együttműködésének nincs alternatívája, és erre szükség van. "Mi az ellen tiltakozunk, hogy olyan rendszert alakítsanak ki, amelyben 500 millió ember mindennapi életét irányítják fölülről" - fogalmazott a képviselő.
Kovács Zita