* www.nemzetihirhalo.hu *************
Magyarország valóban jobban teljesít?
Avagy hazudik-e Orbán Viktor?
Egyre kevesebbszer hallani a kormány részéről az elmúltnyolcévezést, ami nagyon helyes is, hiszen az elmúlt nyolc évből immár három az övék. Mindazonáltal új kifogások kerültek elő a kudarcok igazolására. Mindannyian tudhatjuk például az elmúlt nyolc év után - ami ugyebár a fő felelős - a magyar gazdaság legfőbb ellensége az aszály, valamint a német ipar tesze-toszasága, tutyi-mutyisága és természetesen a válság.
A hóvihar után látom már előre, hogy a következő kudarcokat mik okozhatják. Valószínűleg kedvezőtlen lesz a bolygók állása, visszavetheti a magyar gazdaságot az erőteljes napfolttevékenység és elképzelhető, hogy nem játszik a kezünkre a sarki jégsapkák olvadása sem. Úgy gondoltuk, hogy itt az ideje értékelni az elmúlt három évet, különös tekintettel Orbán Viktor miniszterelnök által kijelentettekre, miszerint Magyarország jobban teljesít. Ennek amúgy rendkívül örülünk és mivel Orbán Viktor saját állítása szerint még sohasem hazudott, ezért ezt senki nem vonhatja kétségbe.
Mi egyelőre inkább maradunk a tényeknél és a számoknál. Megnézzük Magyarország teljesítményének fő ismérveit, az ígéretek, a tervek és a megvalósulás szemszögéből.
Miközben itthon nincsenek munkahelyek, csökken a gazdaság, milliók élnek nyomorban Semjén Zsolt belovagol Erdélybe. Nem tudom eldönteni, hogy ez most röhejes vagy beteges, de, hogy nem normális, az biztos. Téboly!
Gazdasági növekedés. A 2010-ben megalakult Orbán-kabinet Matolcsy Györggyel az élen, középpontba helyezte a gazdasági növekedést. Ha növekszik a gazdaság, abból több az adóbevétel, gyarapszik az ország. Ki ne örült volna ilyen ígéretnek? A 2010-es tervek szerint az ország teljesítménye 2013-ra mintegy minimum 10 százalékkal több lesz, mint 2010-ben volt. Matolcsy és Orbán ugyebár évi 5-6 százalékos növekedést várt, de minimum 3-4 százalékosat. Könnyen belátható hát, hogy 2013-ra ez 15-20 százalékos teljesítménybővülést jelentett volna, de minimum 10 százalékosat. Ha 10 százalékkal növekedett volna a gazdaság, akkor kettőezer milliárd forinttal több adóbevétel keletkezett volna. Ebből szinte az ország minden területére jutott volna pluszforrás, miközben az államadósság nem növekedett volna. Csak, hát az a fránya volna ne volna! Az ígéret jó, a terv megfelelő, nézzük a kivitelezést, az intézkedéseket. Elsőként volt ugyebár a 29 pontos akcióterv, melyből valljuk be őszintén, a pálinkafőzés adómentességén kívül már semmire sem emlékszünk, nem is érdemes, mert egy nagy humbug volt az egész.
Az első 29 pontos akciótervből már csak az ingyenes pálinkafőzés őrülete maradt, a többi 28 pont csak humbug volt. Az ingyenes szeszfőzéssel meg évente 10 milliárdot veszítünk.
A pálinkafőzés adómentességén három év alatt az ország vesztett 30 milliárd forintot. Második nagyszabású intézkedés, amivel ellenzékben nyolc évig kampányolt a Fidesz, ez az úgy nevezett nem kell más, csak egyszeri nagyarányú adócsökkentés. (Aztán persze kiderült, hogy kell más is.Erről bővebben ITT !
Az ígéret itt is jó, a terv jó, a kivitelezés pocsék. Az adócsökkentésből ugyanis nagyszabású adóemelés lett, a személyi jövedelemadó területén az emberek 90 százalékának emelkedett az adója, és csak a leggazdagabb 10 százaléknak csökkent. Ráadásul annyival csökkent, hogy az államnak máshonnan kellett a kiesett adóbevételt pótolni, ezért folyamatosan további adóemelésekre kényszerül. A nagy adócsökkentés vége gyakorlatilag az lett, hogy a lakosság össz adóterhelése jelentősen nőtt. A világon a legmagasabb kulcsra (27 százalékra) emelkedett az áfa, emelkedett a jövedéki adó, az emberek 90 százalékának a személyi jövedelemadója. Az eredmény a belső fogyasztás drasztikus csökkenése. Például 2013-ban 20 százalékkal kevesebb üzemanyagot tankolunk, mint 2010-ben. Ennél is nagyobb mértékben csökkentek a tartós fogyasztási cikkek vásárlásai is, és élelmiszerből is kevesebbet vásárolunk. Mivel gazdasági növekedés három dologból lehet, ebből az egyik a belső fogyasztás, ezért az egykulcsos adó bevezetése miatti brutális adóemelések a gazdasági növekedés ellen hatottak, és hatnak ma is.
Nem csak Semjén tébolyult erdélyi belovaglása idézi a 30-as éveket, hanem az ételosztásra sorban álló ezrek nyomora is.
Ezt magyarul úgy fogalmazhatnánk meg egyszerűen, hogy az embereknek nincs pénze. A magas jövedelmű 10 százalék, aki jól járt, az meg nem fogyasztott, hanem vagy svájci bankszámlára tette a pénzét, vagy államkötvényt vásárolt uzsorakamatra.
Ettől függetlenül van még két tényező, ami miatt emelkedhetne a GDP, a gazdaság teljesítménye. Az egyik az export, a másik a beruházások. A beruházások terén az elmúlt három évben katasztrófa helyzet alakult ki, gyakorlatilag a három év alatt megfeleződtek ezek. Már nem érik el az amortizáció (állagromlás) értékét sem. Mivel nincsenek beruházások ez óriási mértékben hátráltatja a gazdasági növekedést. Ennek ellenére kész csoda, hogy tavaly csak 1,7 százalékkal csökkent a gazdaság.
Mivel a kormány adóintézkedésivel kifosztotta az embereket, ezért nincs belső kereslet, befektető ellenes magatartásával elriasztja a befektetőket, ezért nincs beruházás, így nem maradt más reménye, mint az exportot felpörgetni. Nagyon kontár gazdaságpolitikára vall azonban mindez, teljesen összefüggéstelen napi hóbortoknak tűnő intézkedésekkel. Amennyiben az exportot fel akarja pörgetni egy ország, akkor ez úgy szokás, hogy leértékeli a valutáját. Csakhogy ennek akkor lenne értelme, ha a leértékelt valuta után özönlenének a magyar termelésbe a befektetők, ami viszont soha nem fog megvalósulni az orbáni szabadságharcos bankadós válságadós időszakban. Így, egy forint leértékeléssel új befektetők nem fognak jönni, és csak annyit érünk el, hogy a már itt levők extraprofithoz fognak jutni. Amit aztán, mivel nem lesz pénz, Orbán majd megadóztat válságadó 2.0-val, és csak annyit fog elérni, hogy még ezek is elmenekülnek. Aztán nézzük itt egymást kezünkben egy kapával meg egy gereblyével, üzemanyag és pénz nélkül, hogy hogyan lehetne felpörgetni a gazdaságot.
Minél gyengébb a forint, annál több az adósság, annál szegényebbek az emberek.
A saját valutánk leértékelése ráadásul két dolog miatt lehetetlen. Az első a lakosság nagyfokú eladósodottsága devizában, ezért ez az adósság egy forint leértékelés után meredeken nőne, és még annyit sem tudnának fogyasztani, mint amennyit most. Magyarul hiába nőne a tervek szerint az export, ha ugyanannyival csökkenne a belső kereslet. Az eredmény, növekedés helyett megint nulla lenne. Csak annyit érnénk el vele, hogy a pénzt a magyar emberek zsebéből a Mercedes és az Audi tulajdonosainak a zsebébe tennénk.
A másik dolog, ami miatt nem lehet leértékelni a forintot, az pedig a Fidesz, Orbán-Matolcsy saját maga által állított kelepce. Ez az államadósság elleni küzdelem. Orbán és Matolcsy ugyanis érzékelve a növekedés teljes kudarcát és rettegve hatalmuk elvesztésétől, fél év után kitalálták, hogy immár nem is a növekedés a legfontosabb, hanem az államadósság elleni küzdelem, mert azt a szocik okozták és most ők ketten lángpallóssal a kezükben megmentik az országot. Elkezdtek küzdeni az államadósság ellen, de úgy, hogy közben minden növekedési forrást kinyírtak. Két hősünk miután kipaterolta az IMF-t, a piacról veszi fel az újabb uzsorakamatos kölcsönöket. Szegény együgyű magyarokkal meg azt hiteti el, hogy azért, mert nem enged az IMF-nek. És van, aki ezt beveszi. Csakhogy ahhoz, hogy a piacról tudjunk pénz felvenni, háromszor akkora megszorításokat kellett végrehajtani, mint amit az IMF állítólag kért. Orbán a 3 év alatt 2000 milliárdos megszorítást hajtott végre. Ez a 2006-os Gyurcsány féle megszorításoknál hatszor nagyobb.
Emlékszünk, mi volt akkor a 300 forintos vizitdíj miatt? Ma már milyen nevetséges, hogy 300 forintos vizitdíj miatt népszavazás volt. Most simán tűri a magyar, hogy havonta 500 forinttal magasabb legyen a telefonadó miatt a számlája, kétszer annyiba kerüljön a cigaretta, másfélszer annyiba a benzin, 30 százalékkal többe az élelmiszer. Háromszor-négyszer annyiba a bankolás. Mindezt miért? Hogy tartsuk a hiányt 3 százalék alatt. Csakhogy növekedés nélkül ez semmit sem ér. Van értelme legalább a sarc általi szenvedésnek? Az eredmény. Ma Magyarországon rekord magasságban áll a számszerű államadósság és nemsokára a GDP-hez viszonyított százalékos arány is növekedésnek indul, mivel nem tud a gazdaság növekedni. Újabb egy százalékos GDP csökkenésnél és 300 forint feletti eurónál, hamar 84-85 százalékos GDP arányos államadósságunk lesz. Hiába iktatta törvénybe Orbán, hogy az államadósságnak 50 százalékra kell csökkennie. Az államadósság nem hallgat a törvényekre. A kormány jelenleg a saját törvényét szegi meg nap, mint nap azáltal, hogy emelkedik az államadósság.
Gyakorlatilag a két legfontosabb terv teljes kudarcba fulladt. A gazdaság nem növekszik, hanem csökken, az államadósság nem csökken, hanem nő, még a GDP százalékában is legfeljebb stagnál. Ráadásul növekedésre idén sincsen sok lehetőség, legfeljebb némi korrekcióra az eddigi zuhanás után. Az államadósság csökkentése pedig teljes illúzió, ilyen mérvű forintgyengülés mellett.
De miben?
De Orbán Viktor azt mondta, hogy Magyarország jobban teljesít, és mivel azt is mondta, hogy ő még sohasem hazudott, ezért két eset lehetséges. Kérem, döntse el a Kedves Olvasó, hogy melyik a valószínűbb. Az első esetben Orbán Viktor hazudott, így azt is hazudta, hogy még sohasem hazudott, tehát az is hazugság, hogy Magyarország jobban teljesít. Ez az egyik eset. A másik esetben bár hiába fulladt kudarca a két legfontosabb ígéret és terv, valószínűleg most más prioritások lettek fontosabban, amiben Magyarország jobban teljesít, mert nyilvánvaló, hogy a gazdasági növekedésben nem teljesít jobban, és az államadósság csökkentésére való törekvésében vesztésre áll. Kétségbeesve keresem, hogy mik lehetnek azok a területek, amiben Magyarország jobban teljesít. A pedagógus életpálya modell területén nem, mert az nem lett bevezetve, az egészségügyben nem, mert jelentős pénzek lettek kivonva a gyógyításból.
Semjén belovaglása után én már mindent el tudok képzelni. Orbán és Matolcsy például szuperhősökként mentik meg a hazát.
A nyugdíjasok területén nem, mert bár Selmeczi Gabriella védi a nyugdíjakat, de azok reálértéke csökkent az elmúlt három évben, magyarán kevesebbet tudnak rajta vásárolni a nyugdíjasok, mint három éve.
Mi lehet az, amiben jobban teljesítünk?
A felsőoktatásban teljes az elégedetlenkedés, a MÁV-nál elmaradnak a fejlesztések, a közbiztonság az ígéretek ellenére nem javult. Az ígért egymillió új munkahelynek se híre, se hamva. Mi lehet az a terület, ahol Magyarország jobban teljesít? Hosszas gondolkodás után rá kellett döbbennem, hogy valóban van egy terület, ahol jobban teljesítünk, ez pedig a foci. Mivel magam is nagy focirajongó vagyok, kétségtelen tény, hogy Magyarország jobban teljesít. Én örülök az új debreceni stadionnak, várom már mikor lesz kész az új Fradi pálya, biztos elmegyek majd a megépülő új Puskás stadionba is.
Lám-lám! Magyarország a foci területén tényleg jobban teljesít. A debreceni stadion látvenyterve. Kár, hogy a miniszterelnök nem a sakkot szereti, azt olcsóbban megúszhattuk volna.
A magyar válogatott teljesítménye is jobb, mint az elmúlt időszakba. A Videoton eljutott az Európa Liga csoportkörébe, és ott szépen helyt állt. Felcsúton fedett lelátós létesítmény épül. A magyar állampolgárok adóforintjaiból majdnem százmilliárd forint került a társasági adó (TAO) pénzekből a sportra, ennek nagy része a focira. El kell ismerni tehát, hogy Magyarország jobban teljesít. Orbán Viktor nem hazudott, csak elfelejtette mondani, hogy mely területen teljesít jobban.
Örülök a focisikereknek és fejlesztéseknek, kicsit ugyan furdal a lelkiismeret, hogy miközben Magyarország jobban teljesít négymillió ember él a létminimum alatt, és több mint egymillió ebből mély nyomorban. Bánt, hogy bár Magyarország jobban teljesít, gazdaságunk nem tud munkahelyeket teremteni és ezért ötszázezren elmenekültek itthonról.
Zavar, hogy miközben Magyarország jobban teljesít, az államadósságunk soha nem látott mértékre ugrott, továbbra is fizetjük az uzsorakamatokat. A legjobban az bánt, hogy bár Magyarország jobban teljesít, néhányan nem látják, hogy mindez csak a foci területére igaz. Legjobban az zavar, ha valaki tényleg azt hiszi, tényleg úgy gondolja, hogy csökken az államadósság, valóban úgy látja, hogy növekszik a munkahelyek száma, és elhiszi azt, hogy senki nem jár rosszabbul. Mivel a tavalyi év volt Orbán szerint az elrugaszkodás éve, és ezt azóta sem cáfolta meg, és idén van a betakarítás éve, feszült figyelemmel várom a betakarítás eredményét, és annak gyümölcseinek szétosztását a nép között.
Remélhetőleg idén nem lesz aszály, bár kicsit aggódom a bolygók állása és az esetleges napkitörések miatt. Reméljük, ezek nem tudják megakadályozni a betakarítást. Ön miben reménykedik?
Szerző: Elek Attila
Forrás: www.szabadeuropa.com
Emlékeztető: "Az IMF és a Világbank csak akkor adjon hitelt egy országnak, ha agresszív népességcsökkentő programokat indít el." (Henry Kissinger)
sokkaljobb.hu