Dátum: 2013. március 30. 0:05
Tárgy: Húsvéti levelemet lásd a csatolmányban.
Címzett: "\"Kutasi József Antal\"" <jozsef@kutasi.eu>
Kedves Kutasi család!
Húsvéti levelemet lásd a csatolmányban.
Üdvözlettel:
Judit
Nagyböjt idején lelki életünk középpontjába a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és az imádkozás kerül Az idei télies húsvéti idő, mindemellett számomra mély lelki és szellemi elmélyülésre, elmélkedésre is alkalmasnak bizonyult. Szeretném megosztani Önökkel/Veletek II. János Pál pápa 1999. április 4-én, Húsvét vasárnapján, a Vatikánban elhangzott, számomra mérvadó gondolatait, a művészeknek címzett leveléből:
„A művész alkotás közben önmagát fejezi ki, amennyiben műve saját létének személyének és létmódjának sajátos tükröződése… Amikor ugyanis a művész létrehoz egy mesterművet, nemcsak alkotását hozza létre, hanem művével leleplezi saját személyiségét is. Saját lelki fejlődésének talál új dimenziót és sajátos kifejezési formát. Alkotása által szól másokhoz és kommunikál velük. Ezért a művészet története nemcsak műalkotások, hanem emberek története is. A művek alkotóikról beszélnek, legbelső titkaikról szólnak és föltárják azt az igazi szolgálatot, amit a művész a művelődéstörténetnek tett…
…a művészet azon magasrendű formájával kell szolgálniuk az egyén növekedését és a társadalom fejlődését, ami a nevelés művészete. Ezen belül a művészeknek minden nép műveltségében megvan a maga helyük. Amennyiben valóban értékes és szép alkotásokat hoznak létre, nemcsak saját népük és az egész emberiség műveltségét gyarapítják, hanem kiemelkedő szolgálatot tesznek a közjónak is. Miközben ugyanis az egyes művészek különböző hivatása meghatározza sajátos tevékenységüket, utal a vállalandó feladatra, az elvégzendő kemény munkára és az elkerülhetetlen felelősségre. A művész, aki mindezeknek tudatában van, azt is tudja, hogy hiú dicsőségvágytól, népszerűség-hajhászástól és egyéni nyereségvágytól függetlenül kell alkotnia. Sajátos etikája, sőt lelkisége van a művészi szolgálatnak, mely a maga módján hozzájárul egy nép életéhez és újjászületéséhez…”
Törekszem a fentiek szerinti alkotómunkára, szolgálatra. Lelki, szellemi és művészi fejlődésemnek mindig találok új dimenziót és új kifejezési módot, ám ezt nem öncélúan teszem, hanem nemzetünk javára.
A keresztút, a passió szemlélésekor minden emberi lélek megkapja a kegyelmet, hogy megismerje, megszeresse és gyakorolja azokat az erényeket, amelyeket Jézus a keresztútján mutatott mindannyiunk számára. Szeretném, hogy mindazok, akik a bibliai századoshoz hasonlóan nyugtalanul keresik életük értelmét akkor, amikor a nagypénteki sötétség után felragyognak nagyszombat fényei a keresztre feszített Jézusban és a föltámadt Krisztusban megtalálják a reményt.
II. János Pál pápa azonban a következőket is mondta:
„Nem mindenki hivatott arra, hogy a szó szoros értelmében művész legyen. A Teremtés könyvének kijelentése szerint azonban minden ember megkapta a feladatot, hogy saját életének mestere legyen: életéből mesterművet, műalkotást kell létrehoznia…”
Szívből kívánom, hogy mindenki a saját életéből mesterművet alkosson és e mesterművet a jó Isten szentelje meg!
Áldott Feltámadást!
Budapest, 2013 Húsvét nagypéntekén Józsa Juditkerámiaszobrász a Magyar Kultúra lovagja Józsa Juditkerámiaszobrász, művészettörténész
a Magyar kultúra lovagja
1085 Bp. Stáhly u. 15.III./1.
Tel: 0613384648, 0036309714850
Honlap: www.jozsajudit.hu