Feladó: Mihály Zsolt Vadai
Dátum: 2013. március 30. 20:07
Tárgy: A haldokló gazdasággal párosuló újjáéledő antiszemitizmus miatt sok magyar zsidó azon tűnődik: vajon nem most kellene-e elhagyni az országot
Címzett: Kutasi József Anta
Time: gondolkodnak a magyar zsidók a kivándorláson
A haldokló gazdasággal párosuló újjáéledő antiszemitizmus miatt sok magyar zsidó azon tűnődik: vajon nem most kellene-e elhagyni az országot
Már maga a kérdés feltevése is furcsának tűnhet, hiszen Budapesten él Közép-Európa legnépesebb – becslések szerint 100 ezer főt számláló zsidó közössége. Zsinagógák tucatjai, imaházak, művészeti galériák, borbárok és zsidó közösségi központok működnek a magyar fővárosban. Most azonban a hanyatló gazdaság és a növekvő antiszemitizmus miatt egyre több zsidó távozik Magyarországról vagy gondolkodik az ország elhagyásáról. A ténylegesen emigrált zsidók száma azonban még viszonylag alacsony – a Mazsihisz becslése szerint, tavaly ezren távoztak. Facebook fórumokon, zsinagógákban és zsidó társaságokban azonban mégis felvetődik a kérdés: „itt az idő az ország elhagyására?” Ennek sajnos van is alapja: júniusban egy budapesti utcán Schweitzer József nyugalmazott főrabbival egy férfi közölte: gyűlöl minden zsidót. Októberben két férfi megtámadta Kerényi András zsidó vezetőt. A támadók gyomorba rúgták, és obszcén szavakkal illették. Mikor a Kerényit bántalmazó férfiakat letartóztatták, egy online rádióállomás a támadást dicsőítette, és azt, „a mindennapos zsidó terrorizmusra adott válasznak” nevezte. Decemberben Lenhardt Balázs, a parlament egy független tagja egy anticionista tüntetés során izraeli zászlót égetett a Magyar Külügyminisztérium előtt – az egyik résztvevő azt kiáltotta: „Auschwitzba minden zsidóval!”. Az elmúlt hónapokban zsidó temetőket dúltak fel, holokauszt emlékműveket gyaláztak meg, és horogkereszteket festettek zsinagógafalakra. Március 14-én a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem professzorai irodájuk ajtaján a következő szöveggel ellátott matricákat találtak: „Zsidók! Az egyetem a miénk, nem a tiétek! Adjátok meg a tiszteletet a magyar hallgatóknak."
Elszigetelt zsidóellenes események időnként előfordulnak Európában, de a hasonló incidensek gyakorisága itt a közvélemény mérhetően növekvő antiszemitizmusával párosul. Kovács András, a Budapesti Közép-Európai Egyetem szociológusa úgy találta, hogy 1992-től 2006-ig Magyarországon az aktív antiszemiták száma viszonylag stabilan, a felnőtt lakosság 10%-a körüli volt. A némi antiszemita érzéssel bírók 15%-ot tettek ki, míg 60% egyáltalán nem volt zsidóellenes. 2006-tól kezdődően azonban Magyarország gazdasága romlásnak indult, és a szélsőjobboldali pártok egyre inkább erősödni, az intolerancia pedig ezzel párhuzamosan nőni kezdett. 2010-re a felnőtt lakosság 20%-a aktív antiszemitává vált, és már csak 50% nem táplált zsidóellenes érzéseket.
A szélsőjobb legradikálisabb képviselője a Jobbik. A szélsőséges párt a 2010-es választáson a szavazatok 16,7 százalékát szerezte meg, amivel Magyarország harmadik legnagyobb pártjává lépett elő. Bár sikerét főleg romaellenességének köszönheti, a Jobbik tagjai nem titkolják antiszemita nézeteiket. Novemberben Gyöngyösi Márton, a Jobbik parlamenti képviselője közölte: attól tart, hogy a magyar külpolitika túlságosan kedvez Izraelnek, és vizsgálatot kért annak a felmérésére, hogy „hány zsidó származású személy van Magyarországon és a kormányban, akik nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. Később Gyöngyösi visszakozott és közölte: ő „csak” a kormányban helyet foglaló izraeli-magyar kettős állampolgárok azonosítására gondolt.
Kumin Ferenc, nemzetközi kommunikációs államtitkár-helyettes szerint a Fidesz vezette jobbközép kormány minden tőle telhetőt megtesz a rasszizmus ellen. Az Orbán Viktor miniszterelnök kormányzása idején született új alkotmány ugyanis tartalmaz egy rendelkezést, amely megkönnyíti a gyűlöletbeszéd elleni jogszerű fellépést. Egy másik törvény szerint pedig a holokauszt tagadása bűncselekmény.
Gyöngyösi parlamenti felszólalására Orbán azzal reagált, hogy fogadta Feldmájer Pétert a Mazsihisz elnökét és a parlamentben szót emelt az előítélet ellen. „Szeretném világossá tenni, hogy mi magyarok meg fogjuk védeni zsidó honfitársainkat” – közölte a miniszterelnök. Orbán válaszát azonban, amelyet egy héttel Gyöngyösi megszólalása után adott a Jobbiknak, többen lagymatagnak minősítették – annak ellenére, hogy a kormány korábban képviseltette magát egy antiszemitizmus elleni tüntetésen.
„Országos szinten a Fidesz komoly harcot folytat az antiszemitizmus ellen – közölte Feldmájer Péter. „Helyi és önkormányzati szinteken azonban gyakran együttműködik a Fidesz és a Jobbik. Feldmájer szerint a Fideszen belül olyan antiszemita hangokat is lehet hallani, amelyek meg sem különböztethetők a Jobbikétól. A leguszítóbb beszédek Bayer Zsolt szájából hangzottak el. Miután Schiff András, a Londonban élő híres magyar zongoraművész levelet írt a Washington Postnak, amelyben közölte: a jelenlegi politikai helyzet miatt nem fog visszatérni Magyarországra, Bayer egy cikkben rendkívül gusztustalan, becsmérlő stílusban utalt Schiffre és a magyar kormány néhány külföldi zsidó kritikusára. Bayer, aki továbbra is szoros kapcsolatban áll a Fidesz vezetőivel, kijelentette: nem a hitük, hanem politikai nézeteik miatt bírálta a magyar kormányt támadókat.
Orbán kormánya a magyar hazafiság újbóli felélesztésére tett erőfeszítései során, engedélyezte egyes települések számára, hogy Horthy-szobrokat állítsanak és utcákat nevezzenek el Horthy Miklósról. Horthy – ha időnként kelletlenül is – mégiscsak együttműködött Hitlerrel és ő volt hatalmon a magyar zsidóság nagy részének deportálásakor. Orbán oktatási minisztériuma olyan szerzőket is felvett tantervébe, mint Nyírő Gyula, aki a második világháború idején a fasiszta nyilaskeresztes párt tagja volt, és akinek a művei antiszemita részeket is tartalmaznak. Kumin szerint a Nyírőhöz hasonló szerzőket irodalmi értékükért és nem politikai nézeteikért tanítják. Kertész Imre, Magyarország egyetlen irodalmi Nobel-díjának a tulajdonosa azonban el lett távolítva a tanterv magyar szerzői közül (a Berlinben élő író zsidó származású).
Orbán kritikusai odáig azért nem mennek el, hogy antiszemitizmussal vádolják a miniszterelnököt. De az egyre jobbra tolódó Magyarország választási politikája miatt Orbán hajlandóbb lehet tolerálni mások antiszemitizmusát. Krekó Péter a Political Capital igazgatója szerint a Fidesz úgy érzi, hogy a Jobbik jelenti számára a legnagyobb fenyegetést. Bár a Fidesz nem ugyanúgy közelíti meg a kérdést, mégis elég rést nyitva hagy ahhoz, hogy a szavazók azt hihessék, amit akarnak. Ezzel aztán hozzászoktatják őket az egyre szélsőségesebb retorikához.
Ha ez folyik a parlamentben és ezzel van tele a média, egy idő után az emberek majd nem látnak semmi rosszat abban, hogy „mocskos zsidókról” panaszkodjanak a szupermarketben. Így aztán sok zsidó szégyelli nyilvánosan vállalni az identitását – mondta Horváth József, a Bet Shalom zsinagóga elnöke. Emberek már baseball sapka alá rejtik kipájukat – tette hozzá Radnóti Zoltán a zsinagóga rabbija.