*** www.nemzetihirhalo.hu *************
Visszaélés a külhoni szavazatokkal?
2013. április 08. karpatalja.ma
Az elmúlt hetekben a magyar parlament negyedik alkotmánymódosításától zengett a hazai sajtó.
Sok egyéb mellett a választási eljárási törvény módosítása is terítékre került, melynek végleges szövege talán a héten kerül az Országgyűlés elé. Miután az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte a választásokon való részvételhez szükséges előzetes regisztrációt, a téma kiszélesedett egészen a határon túlra. Az érthető, hogy magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgároknak szükséges az előzetes regisztráció a tisztánlátás érdekében, de vajon, ha ezeket az adatokat nem hozzák nyilvánosságra, kit és mit szolgál? Határon túli magyar érdekeket vagy pártérdeket? Egyáltalán mennyi határon túli szavazattal kell számolni 2014-ben? Január elején felesleges jogkorlátozásnak minősítette az Alkotmánybíróság (AB) a választások előtti feliratkozás ötletét, ugyanakkor hozzátette a választópolgárok bizonyos csoportjai esetében indokolt. A módosító javaslat az AB által felvetett aggályokat jórészt kezelni igyekszik, a következőképpen: az úgynevezett központi névjegyzékbe, vagyis a választásra jogosultak listájára minden magyar állampolgárt automatikusan felvesznek, aki jogosult szavazni, és van magyarországi lakcíme. Akinek nincs magyar lakcíme, annak a módosítás értelmében - 2013. augusztus 1-jétől legkésőbb a szavazást megelőző 15. napig - is kérelmeznie kell, hogy felvegyék a névjegyzékbe. A határon túli magyarok ezt négyféleképpen tehetik meg: levélben, az ügyfélkapun keresztül, a választások hivatalos honlapján, illetve bármely magyarországi választási irodában.
Nem ad azonban választ a javaslat az újabban felvetődött kérdésekre, vagyis hogy miképpen biztosítható a határon túli magyarok biztonsága, és miként lehet kizárni annak lehetőségét, hogy a rengeteg, borítékban keringő szavazat miatt megkérdőjeleződjön a választások tisztasága.
Fő a biztonság?
A külhoni magyar állampolgárok tekintetében kötelező lesz tehát a regisztráció, viszont a törvény egyelőre nem ír elő erről adatközlési kötelezettséget. Amennyiben ez nem változik, az azt jelenti, hogy nem lesz információnk arról, hányan kérték felvételüket a levélben szavazók névjegyzékére. A kormány ezt azzal indokolja, hogy egyes országokban - Szlovákiában és Ukrajnában - hátrányok érhetik azt, akiről kiderül, hogy felvette a magyar állampolgárságot. Ez indokolhatja a levélben szavazók névjegyzékének anonimitását, de semmiképp sem indokolhatja az említett statisztikai adatok nyilvánosság elől való eltitkolását. Legfeljebb arról lehet vitatkozni, hogy az adatok milyen földrajzi mélységig legyenek nyilvánosak.
Ellenkező esetben azonban elképzelhető, hogy a külhoni szavazatok vonatkozásában a választási eljárás során az egyetlen nyilvános mozzanat a szavazatok megszámlálása lenne. A törvény lehetővé teszi ugyan, hogy az összegyűjtött levélszavazatok megszámlálásánál ne csak a munkát végző Nemzeti Választási Iroda munkatársai legyenek jelen, hanem "a Nemzeti Választási Bizottság, (...) a médiatartalom-szolgáltató képviselője, valamint a nemzetközi megfigyelő" is, arra egyiküknek sem lehet rálátása, hogy az urnákban összegyűjtött szavazatok mögött valóban választópolgárok állnak-e.
A javaslat vitájában azonban az ellenzéki képviselők épp azt vetették fel, hogy hiába titkolnak statisztikai adatokat, a választásokkor úgyis kiderül, ki a magyar állampolgár, hiszen a választási irodának legalább két alkalommal kell levelet küldenie a határon túli magyaroknak, akiknek - ha szavazni akarnak - legalább egy válaszlevelet kell visszaküldeniük. Hiába élnek ugyanis a modern technológia adta lehetőségekkel, és iratkoznak fel a névjegyzékbe az interneten keresztül, az úgynevezett szavazási levélcsomagot hagyományos úton kell megkapniuk. A módosítás ugyan lehetővé teszi, hogy a határon túliakat is felvegyék a külképviseleti névjegyzékbe, vagyis a nagykövetségeken szavazzanak, de ezzel nem mindenki tud majd élni.
A javaslat elfogadásával az új állampolgárok adatai kizárólag a kormány, így a Fidesz számára maradnának hozzáférhetőek - ezek alapján küldött Orbán Viktor levelet nemrég a külhoniaknak. A kedvezményes honosításhoz szükséges személyes adatokkal ugyanis a kormányhivatalok rendelkeznek, az adatbázis a kormány számára rendelkezésre áll, ám ha még a számukat is titkolni fogják, az nemcsak a választás végeredményét illetően vet fel aggályokat, de a kampány idején sem jelent egyenlő esélyt. A fideszes módosító vitájában a kormánypártiaknak nem sikerült eloszlatniuk a valódi cél miatt aggódó ellenzékiek félelmeit.
Mennyi az annyi?
Vajon milyen mértékben befolyásolhatják a külhoni szavazatok a soron következő, 2014-es országgyűlési választásokat, hány mandátum sorsáról dönthetnek.
Több mint 422 ezer állampolgársági kérelem érkezett 2011 januárja óta, állampolgársági esküt több mint 340 ezren tettek ez idáig. Amennyiben a kérelmek és az eskütételek hasonló ütemben haladnak, jövő ilyenkorra talán fél millióval nőhet a magyar állampolgársággal rendelkezők száma. Legyen ebből 450 ezer a 18 évnél idősebbek száma. 2014-ben tehát 8 millió magyarországi és mintegy 450 ezer nem magyarországi polgár lehet jogosult választani. A 450 ezer valamivel több, mint öt százaléka a 8,45 milliónak. Mielőtt tovább mennénk fontos leszögezni, hogy a magyarországi és a külhoni magyaroknak nem egyforma szavazatuk van, míg az előbbiek egyéni jelöltre és listára is szavazhatnak, az utóbbiaknak csak listás voksuk van. Az új, 199 fős Parlamentbe azon listás szavazatok közé érkezik döntésük, mely 93 mandátumot eredményez az itthoni listás, a külhoni- és a nemzetiségi listás szavazatokkal együtt.
A legfontosabb kérdés, vajon milyen lesz a határon túli magyarok aktivitása, előbb a regisztrációban, majd a választások idején. Úgy vélem, nem nagyon lövök mellé, ha azt mondom, csekély. Ez azt jelentheti, hogy a külhoni választópolgárok szavazatainak súlya még az öt százalékot sem éri majd el 2014-ben az országos listákon. Ha a teljes választási rendszert, az egyéni és listás mandátumok összességét nézzük, akkor körülbelül kettő százalékos jelentőségű szavazattömegről beszélünk, ami talán két-három képviselői helyről dönthet. Vajon mekkora energiákat fognak mindezért megmozgatni a pártok? És ami ennél talán még fontosabb, hányan fognak mindennek utánaszámolni, mielőtt a 2014-es választások akármilyen kimeneteléért is, a külhoni magyarokat teszik meg bűnbakká?
Forrás: kitekinto.hu