Feladó: MVSZ Sajtószolgálat
Dátum: 2013. április 28. 22:53
Tárgy: A Magyar Nemzetért Aranyérem - Dr. Hegedűs Loránt méltatása
Címzett: Kutasi József Antal
Pénteken, 2013. április 26-án, a Magyarok Világszövetségének székházában, több száz érdeklődő jelenlétében Patrubány Miklós elnök átadta a Dr. Hegedűs Loránt református püspök részére posztumusz odaítélt A Magyar Nemzetért Aranyérmet.
A kitüntetést a püspök gyermekei, Hegedűs Zsuzsanna és ifj. Hegedűs Loránt, mindketten református lelkészek, édesanyjuk, főtiszteletű Dr. Hegedűs Lorántné Zsuzsanna jelenlétében meghatottan vették át.
A néhai református püspököt egykori munkatársa, Pápai Szabó György református lelkipásztor, a HONLEVÉL újság felelős szerkesztője méltatta. Alább közzétesszük a laudáció teljes szövegét.
Laudáció Dr. Hegedűs Loránt püspök, egyetemi tanárnak (1930-2013)
a Magyarok Világszövetsége „A Magyar Nemzetért Aranyérem” posztumusz kitüntetése alkalmával
MVSZ-Magyarok Háza, 2013. április 26.
Egy legendáris emberre emlékezünk ma. A 20. sz. második felének, a 21. sz. első évtizedének egyik legnagyobb magyarjára, aki életével, utolsó leheletéig nemzetét szolgálta a legnagyobb hűséggel és alázattal. S bár Hajdúnánás és Nagykőrös díszpolgára volt, több hazai és külföldi egyetem tanára, rendszeres és nagyra becsült előadója, dunamelléki püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, – életében semmilyen kitüntetést nem kapott, sem az elsinkófált ún. rendszerváltás előtt, sem utána. Ez is jelzi persze megvesztegethetetlenségét, erkölcsi függetlenségét és nagyságát. Sajnos, manapság már oda jutottunk, hogy mindenki gyanús szinte, aki a politikai hatalomtól ilyen-olyan magas kitüntetést kap… Ő életében – a közelmúltban – egyetlen kitüntetést kapott és fogadott el, az MVSZ akkor legmagasabb kitüntetését, A Magyar Nemzetért Ezüstérmet. Most, amikor megkapja az azóta alapított még magasabb kitüntetést, A Magyar Nemzetért Aranyérmet, – már nem lehet velünk. De én érzem, tudom, hogy most is velünk van, itt van köztünk, ahogy halála óta még fokozottabban érzem és hallom életemben a jelenlétét, vigyázó, bölcs, intő szavát. Tiszteljük, szeressük őt, s életművét vigyük tovább, őrizzük meg.
Csodálatosan gazdag életéről lehetetlen beszámolni 8-10 percben. Olvasható az számos könyvben, folyóiratban, az Interneten, a halála után kiadott Emlékfüzetben. Mint legnagyobb költő-ideálja, Ady, ő is életében az Értől az Óceánig jutott, Hajdúnánástól a ragyogó csillagokig, a halhatatlanságig. Egész életében hirdette a magyar nép lelki megújulásának, Krisztushoz térésének szükségességét. Legyünk újra az Isten népe, mert csak így maradhatunk meg a népek országútján népnek, nemzetnek. Újjá kell születnünk, „míg tart a ma”, mert a Halál Népéből csak így lehetünk az Élet Népévé. Ezért válhatott ő a ”magyarok püspökévé” – s ismert volt sokszor hangoztatott jelmondata: „Ceterum censeo Hungariam esse salvandam!” – „Egyébként azt tanácsolom, hogy Magyarországot meg kell menteni!” Ezért ő meg is tett mindent, s ezért lett „persona non grata” a magyarság ellenségeinek szemében, szeretett Családjával együtt. E küldetéses sorsvállalás tekintetében Hegedűs Loránt az egyetlen, igazi utódja Ravasz László ugyancsak egyetemes, s 1956 örökfényű igazságot felvállaló hitvalló, üdvtörténeti jelentőségű teológiájának.
Az utolsó polihisztorok közé tartozott, ízig-vérig humanista volt, erasmusi nagyság, aki valóban a Magyar Nemzetért, annak felemelkedéséért, lelki-erkölcsi újjászületéséért élt és dolgozott, küzdött és imádkozott egy életen át.
1. Ízig-vérig magyar ember, hajdú vérének rendíthetetlensége és hajlíthatatlan elkötelezettsége a magyar népe iránt közismert volt.
2. Lelkészként, igehirdetőként is nemzetét szolgálta. Nem félt a kétkezi munkától, a szegénységtől, a hátratételtől. Szolgált, de nem kiszolgált, mint sok elődje és utódja az egyházban. Püspökként is egyszerű ember és lelkipásztor maradt. Az egyetemes krisztusi erkölcs szolgálója volt, s nem hajtott térdet ilyen-olyan pártérdekeknek.
3. Nemzetközi szinten is kiemelkedő teológus volt, tudós igehirdető. A „kiszolgálás” becstelen teológiája után újra az európai és magyar reformáció örök krisztusi és erkölcsi értékeit emelte zászlóként a magasba, s visszatért a 16. századi kálvini-reformátori teológia hitvalló, egyetemes krisztusi, üdvtörténeti örökségéhez.
4. Teológiai-nemzetpolitikai radikalizmusa nemzetféltéséből eredt, hisz látta, hogy milyen sötét erők törnek szeretett magyar népe életére. Komolyan hitte, hogy az egyháznak kiáltó szónak kell lennie a pusztában, fel kell emelnie a szavát saját nemzetéért. S ha kell –az ún. kálvini ellenállási jog alapján – szembe kell szállnia a gonoszság halálos erőivel. S az életnek győznie kell a halál felett. A magyarságnak – mint Krisztus elhívott és kiválasztott népének – az Életet kell választania a Halál helyett. Az Élet pedig maga Krisztus. „Ő az út, az igazság és az élet” – olvassuk János evangéliumában (Jn 14:6).
Küldetéses-váteszi ember volt, ember az embertelenségben, prófétikus nemzetpolitikus és Isten Igéjének apostola és hirdetője. Emellett nagybetűs Ember, mély hitvalló lelkiséggel és hittel, egyszerűséggel, természetes vidámsággal, empátiával és lelki finomsággal.
Életében 44 könyve jelent meg. Már betegágyán írta meg négykötetes, hatalmas Ady-monográfiáját, ami a legteljesebb Ady-szintézis. E négy kötetet élete főművének tekinthetjük, s boldog volt, hogy nagy művét, régi álmát, ha betegen is, de Isten kegyelméből megírhatta, megvalósíthatta.
Egész életében felemelte prófétai szavát a magyarság fogyása, a művi abortusz, az egy gyermekes családmodell, az egykézés ellen. Hirdette, hogy azé az ország, aki teleszüli azt gyermekkel. Kiállt a sok gyermeket vállaló családok mellett, ösztökélte a fiatalokat, hogy vállalják a házasság szent kötelékét, s abban minél több gyermeket.
Élete, életműve Isten drága ajándéka volt a magyarságnak, református népünknek. Hirdette, hogy a Haza szolgálata ma a legnagyobb Isten-szolgálat. Felülmúlhatatlan nemzetféltéséért, magyarságszolgálatáért nevezték őt a ”magyarok püspökének”, a „nemzet élő lelkiismeretének”. Magyar apostolnak adta közénk az Isten, mert minden gondolatát, cselekedetét a haza üdve, a magyarság megmaradása irányította. Igaz, tiszta ember, Krisztus hű tanítványa volt, Ember és Magyar. Ellenei szemében ez volt a legnagyobb bűne, hajlíthatatlan magyarsága, hazaszeretete. Tiszta szívvel, egyenes derékkal állhat az Örök Bíró elé. Tanítását, szellemi örökségét ránk bízta, azt megőriznünk, tovább adnunk a jövő magyar nemzedékeinek erkölcsi kötelességünk.
Méltó életéhez méltó volt halála. Életére, munkásságára rá illenek a református zseni, Szabó Dezső sorai, aki mellett örökre megpihent: „…Dús eső voltam, gazdag májusi. Széthulltam és már semmi sem vagyok. Magyar vetések, magyar lombok nektek ajándékoztam szét magamat…”
Legyen áldott emlékezete!
Pápai Szabó György
Életrajza:
Hegedűs Loránt Hajdúnánáson született 1930-ban. A teológiai tanulmányait Budapesten végezte. Ravasz László püspök Bp-Kálvin téri segédlelkészeként 1956-ban szívvel-lélekkel áll a forradalom ügye mellé. Annak elbukása után ezért vidékre száműzik. Több helyen is segédlelkész, majd 1963-ban a bukovinai székely református telepesek lelkésze lesz Hidason, ahol két évtizeden keresztül szolgál a legnagyobb szeretettől körülvéve. Az elmondhatatlan nehézségek ellenére hűséggel teljesíti szolgálatát. Gyülekezetet, parókiát épít, harangot villamosít, templomot renovál. Emellett pedig folyton folyvást tanul, több világnyelven olvas, képezi magát. Tudós pap, jeles igehirdető, lelkigondozója a rábízott nyájnak.
A rendszer enyhültével végre megengedik bázeli doktorálását, s külföldi tanulmányait (Bázel, Princeton). 1983-ban a Bp.-Szabadság téri Gyülekezet meghívja és megválasztja lelkipásztorának. Már püspöksége alatt választja meg lelkipásztorának a Bp.-Kálvin téri egyházközség. Mindkét gyülekezetben emlékezetesek nagyhatású igehirdetései.
A rendszerváltás időszakának egyházkormányzója volt. 1991-től két ciklusban töltötte be a dunamelléki egyházkerület püspöki tisztét, egy ciklusban a Zsinat lelkész-elnöki tisztét. A Lónyay Utcai Református Gimnáziumot visszaszerző, újraindító, a Károli Gáspár Református Egyetemet megalapító püspök-elnök elévülhetetlen szerepet játszott a dunamelléki és országos református iskoláink visszaszerzésében, újraindításában az óvodáktól, az általános iskoláktól a gimnáziumokon át el egészen a főiskolákig, a teológiákig. Rengeteget tett az újrainduló református iskolarendszer infrastruktúrájának, működési feltételeinek kialakításáért. Szívügye volt a református Bethesda Kórház visszaszerzése és a magyar egészségügy szolgálatába való mielőbbi beállítása, infrastruktúrájának kialakítása. Kezdeményezője és ügyvezető elnöke volt a magyar református egység kialakítását célzó Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának, tiszteletbeli elnöke a református világtalálkozók lebonyolítására létrejött Magyar Reformátusok Világszövetségének. A Magyarok Világszövetsége Védnöki Testületének a tagja, a Magyar Útkörök tiszteletbeli elnöke is volt. A 2000 júniusában-júliusában megtartott, egyszeri és megismételhetetlenül nagyszabású és felemelő Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójának az ő egyházkerülete, Dunamellék volt a szervezője és házigazdája. A 2001-ben alapított Ravasz László Egyesület elnöki tisztét is betöltötte.
MVSZ Sajtószolgálat