Árvíz idején
(aktuális heti vezércikkem a mai Demokratából)
Miközben soha nem látott magasságba emelkedik a Duna, fenyegetvén emberi életek és értékek ezreit, tízezreit, soha nem látott összefogásra és helytállásra kényszerítvén a Duna menti népeket, egy tudatlan, s ilyenképpen gáttalanul magabiztos nőszemély parttalan hülyeségekkel traktálja a közvéleményt. Eképpen:
„A jogállamisággal nem szabad viccelni. Az alkotmány nem játékszer, amit pár hónaponként meg lehet változtatni” – hangoztatta Viviane Reding, a nálunk már nyugdíjasnak számító, rövidesen 63. évébe lépő, jogi végzettséggel nem rendelkező, egy luxemburgi lapocska újságírójából lett ultraliberális politikus, az Európai Bizottság alapjogokért, továbbá igazságügyi és állampolgársági kérdésekért felelős biztosa. Reding kollégina szerint Magyarországon az alkotmány módszeres megsértése történik, mivel az Alaptörvényt kétharmados többséggel három-hat hónaponként újból és újból megváltoztatjuk. Húha!
Azt is mondja a tudatlan Reding, hogy a magyarok törvényeket foglalnak bele az alkotmányba, minek következtében az Alkotmánybíróság azokat többé már nem minősítheti alkotmányellenesnek. Ha azt mondja, úgy is van. Ez az alkotmányozás lényege. A legfelsőbb népakarat megtestesülése, a parlament – a legmagasabb nemzeti felhatalmazással, kétharmaddal – törvényeket alkot, s ha kell, azokat megvédelmezi az alapjában véve semmiféle népfelségi felhatalmazással nem rendelkező szakmai zsűri esetleges melléfogásaival szemben.
(aktuális heti vezércikkem a mai Demokratából)
Miközben soha nem látott magasságba emelkedik a Duna, fenyegetvén emberi életek és értékek ezreit, tízezreit, soha nem látott összefogásra és helytállásra kényszerítvén a Duna menti népeket, egy tudatlan, s ilyenképpen gáttalanul magabiztos nőszemély parttalan hülyeségekkel traktálja a közvéleményt. Eképpen:
„A jogállamisággal nem szabad viccelni. Az alkotmány nem játékszer, amit pár hónaponként meg lehet változtatni” – hangoztatta Viviane Reding, a nálunk már nyugdíjasnak számító, rövidesen 63. évébe lépő, jogi végzettséggel nem rendelkező, egy luxemburgi lapocska újságírójából lett ultraliberális politikus, az Európai Bizottság alapjogokért, továbbá igazságügyi és állampolgársági kérdésekért felelős biztosa. Reding kollégina szerint Magyarországon az alkotmány módszeres megsértése történik, mivel az Alaptörvényt kétharmados többséggel három-hat hónaponként újból és újból megváltoztatjuk. Húha!
Azt is mondja a tudatlan Reding, hogy a magyarok törvényeket foglalnak bele az alkotmányba, minek következtében az Alkotmánybíróság azokat többé már nem minősítheti alkotmányellenesnek. Ha azt mondja, úgy is van. Ez az alkotmányozás lényege. A legfelsőbb népakarat megtestesülése, a parlament – a legmagasabb nemzeti felhatalmazással, kétharmaddal – törvényeket alkot, s ha kell, azokat megvédelmezi az alapjában véve semmiféle népfelségi felhatalmazással nem rendelkező szakmai zsűri esetleges melléfogásaival szemben.
Viviane Reding kolléganő agyának bizonyára túl magas, a jószándékú olvasónak azonban könnyen megérthető helyzet ez, melyet két példával illusztrálnék. Az egyik az a közismert eset, amikor a most divatos politikai kurzust követve a mi Alkotmánybíróságunk is kirekesztőnek érezte a családjogi törvény azon felfogását, hogy a család alapesetben egy anyából, egy apából és egy vagy több gyerekből áll, és megsemmisítette az egész törvényt. Mármost akármit is gondolnak e vén bírák, a család bizony valóban egy anyából, egy apából és alapesetben egy vagy több gyerekből áll. Ha ez az állapot utóbb megsérül, azt csonka családnak nevezik. Család az is, de csonka. Mintha valaki a fél karját elveszítené: ember az is, de csonka... Mi a megoldás ilyenkor? A család intézményét, megvédendő a most divatos, de sajnos beteges felfogásoktól, sietve – utólag – az Alaptörvénybe kell foglalni. Normális esetben nem kellene, de most abnormális világban élünk.
Ahányszor megtámadják a természetes emberi értékeket, annyiszor kell azokat az alkotmányozás fegyverével megvédeni. Olyan ez, mint a Duna. Nyugodt évtizedekben szinte törődni sem kell vele, a folyó békésen hömpölyög medrében és türelmesen hordja hátán a hatalmas, csendben surranó hajókat. De olykor változik a klíma, a folyó kitörni akar medréből s az emberi értékeket fenyegeti. Olyankor koncentrált erővel kell védekezni ellene. Mint most is.
Ahányszor megtámadják a természetes emberi értékeket, annyiszor kell azokat az alkotmányozás fegyverével megvédeni. Olyan ez, mint a Duna. Nyugodt évtizedekben szinte törődni sem kell vele, a folyó békésen hömpölyög medrében és türelmesen hordja hátán a hatalmas, csendben surranó hajókat. De olykor változik a klíma, a folyó kitörni akar medréből s az emberi értékeket fenyegeti. Olyankor koncentrált erővel kell védekezni ellene. Mint most is.
Németországban mozgósították a katonaságot, Csehországban rendkívüli helyzetet rendeltek el. Könyörtelen, medárdos időjárás sújtja Európát. És még nincsen vége. Csak összefogással élhetjük túl, csak így mérsékelhetjük a csapások okozta károkat. Az összefogás kulcsa a többségi akarat, mert idióták mindig, mindenütt akadnak, de vészhelyzetben a hülyéket nem engedik szóhoz jutni. Túl nagy a tét. A gátnak bírnia kell a terhelést... A Dunáról, az árvízről, a védekező emberek hősies összefogásáról szerettem volna írni, de tulajdonképpen igaz ez az Európai Unióra is.
Az évszázad árvízéről fotókat itt is lehet látni:
https://www.facebook.com/we.friendsofhungary?fref=ts
Az évszázad árvízéről fotókat itt is lehet látni:
https://www.facebook.com/we.friendsofhungary?fref=ts
