DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176 és 06-20/49-39-85l) ügyvéd irata e-mail: lehmann@invitel.hu
==========================================================================
Vigyázó szemetek Kúriára és a Debreceni ítélőtáblára vessétek!
Eredetileg az volt az elgondolásom, hogy az OTP Bank Nyrt és OTP Bank Jelzálogbank elleni, szerződési feltételek érvénytelensége iránti peres eljárásban hozott, alábbi szerződési feltételek
„A hiteldíj (kamat és kezelési költség) a törlesztő részlet esedékességétől kezdve változó mértékű, amelyet a Hitelező a kölcsönszerződés fennállása alatt jogosult egyoldalúan megváltoztatni. A hitelező a változás – annak hatályossá válását megelőző legalább 15 nappal – a Banknak az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett, az Ingatlanfedezet mellett nyújtott jelzálog típusú hitelek kamatáról, díj- , és költségtételeiről szóló Hirdetményben teszi közzé. ”
„A hiteldíj mértékének e pontban írott megváltoztatása esetén az Adósok kötelesek a Hitelezőnek az ekként megváltoztatott mértékű hiteldíjat megfizetni.
Azon feltételek, illetőleg körülmények részletes meghatározása, amelyek esetében a hiteldíj az Adósokra hátrányos módon megváltoztatható a következő: A Hitelező jogosult a kölcsön ügylet kamatát, egyéb költségét, és az erre vonatkozó szerződési feltétel egyoldalúan módosítani, ha a bankközi hitelkamatok, vagy a fogyasztói árindex, vagy a jegybanki alapkamat, vagy az állampapírtok hozama, vagy a Hitelező forrás-, valamint hitelszámla –vezetési költség növekszik, vagy a lakossági hitelek kockázati tényezői a Hitelezőre nézve romlanak.”
érvénytelenségét megállapító elsőfokú ítéletnek az alperesi bank általi fellebbezés miatti másodfokú eljárásban Debreceni Ítélőtábla előtti 2013. június 27. napjának ½ 9 órai tárgyalásról csak a tárgyalás előtti napon értesítem Önöket.
Attól tartva gondoltam így, mert ha a Fővárosi Törvényszéknek néhány bíróját is képes határozott véleményem szerint a bankok érdekében bármire hajlandó emberek befolyásolni arra, hogy nyilvánvalóan törvénytelenül, esküjüket megszegve járjanak el az ilyen fajta ügyekben, akkor minden valószínűség szerint a Debreceni Ítélőtáblát is igyekeznek minden erejükkel és törvénytelen eszközökkel befolyásolni. Ebből kiindulva, ha csak az utolsó napon hozom nyilvánosságra a tárgyalás időpontját, hátha már nem lesz módjuk, idejük a kártevőknek cselekedni. Erre gondoltam.
Ellenben a mai napon Somogy Hírlapban megjelent alábbi című cikk
nyilvánosságra hozta a csütörtöki Debreceni Ítélőtáblai tárgyalást, így már nincs értelme erről a tárgyalásról hallgatnom és egyébként is be kell látnom azt, hogy folyamatos félelemben nem lehet, nem érdemes élni még akkor sem, ha a félelem a bíróságnak korrupcióval elérhető törvényes, vagy törvénytelen eljárással kapcsolatosan bizonyítottan alapos
Semmi okot nem adott eddig a Debreceni Törvényszék, vagy Debreceni Ítélőtábla arra, hogy ne tartsam őket tisztességes igazságszolgáltatási szerveknek, és ezért még akkor is bíznom kell bennük, ha közben tisztában vagyok a bankvilág és őket kiszolgáló hatalmasságok romlottságának.
Ennek a tárgyalásnak, a tárgyaláson meghozott jogerős ítéletnek az ad kivételes rangot, hogy az elsőfokú ítélet a fentiek szerinti, banki egyoldalú szerződésmódosítási szerződési feltételről úgy állapította meg a Kúriai 2/2012(XII.10.) PK Véleményben írtak alapján a feltétel tisztességtelenségét az alábbiak szerinti, hogy ez az indokolás, bírósági megállapítás ténylegesen bármelyik banknak kölcsönszerződésében megfogalmazott banki egyoldali szerződésmódosítási jogára vonatkozó szerződési feltételre is vonatkoztatható:
Arányosság elve: A vonatkozó szerződéses rendelkezés az abban megjelölt okok változása esetére általános jelleggel, azaz „az ügyleti kamat és egyéb költségek” teljes körére kiterjedően, differenciálás nélkül és arányosítás nélkül tesz lehetővé az alperes részére az ügyfél számára hátrányos egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét. Az adott rendelkezés ezért bár formailag jogszabályba nem ütközik, tartalmilag kontroll nélküli lehetőséget biztosít az alperes számára arra vonatkozóan, hogy az ok-listában megjelenített bármely körülmény bármely mértékű változása esetén az alperes a hiteldíj bármely összetevőjét bármely mértékben a fogyasztó ügyfélre hátrányosan módosíthassa – tartalmilag üres rendelkezés . az adott szerződéses rendelkezés alapján elméletileg például 1 %-os fogyasztói árindex növekedésre alapítottan az alperes a szerződésben kikötött ügyleti kamatot ( kezelési költséget és-vagy bármely más költséget) akár 10 %-os, vagy 100% illetve 1000%-os mértékben egyoldalú szerződésmódosítással szerződésszerűen megváltoztathat a szerződő fél terhére. A szerződés adott szövege ezért az arányosság követelményét nem biztosítja, az alperes javára indokolatlan és egyoldalú előnyt, egyben a másik szerződő fél hátrányára indokolatlan és egyoldalú hátrányt teremt a szerződésből származó jogosultságok és kötelezettségek értékegyensúlyának súlyos eltolódását megvalósítja.
Átláthatóság elve: Az arányosság követelményének megsértéséből is adódóan az adott szerződéses rendelkezés nem biztosítja a szerződő fél fogyasztó számára annak előre láthatóságát, hogy a szerződésben rögzített körülmények változása esetén milyen mértékben kerülhet sor a terhei növekedésére. Az arányosság elvénél utaltak szerint ugyanis a vonatkozó szerződéses kikötés semmilyen paramétert nem rögzít arra vonatkozóan, hogy az ok-listában feltüntetett körülmények bármely paraméterű változása esetén, és ahhoz igazodva milyen mértékű tehernövekedést idézhető elő az alperes egyoldalú szerződésmódosítási jogával élve. Ebből eredően a fogyasztó szerződő fél számára a jövőbeli egyoldalú alperesi szerződésmódosítások tartalma előre nem kiszámítható és nem kontrollálható. Adott körülmény pedig indokolatlan és egyoldalú hátrány a fogyasztó szerződés fél oldalán.
Szimmetria elve: A fentiekben hivatkozott 2/2012. PK Vélemény 6.g. pontja, és annak indokolás részévben elhelyezett indokolása bár egymással nem áll maradéktalan összhangban, a szimmetria elvének megítélésénél az indokolásban rögzítettek a helyesek és irányadók.
Eszerint: „A fogyasztó terhére történő egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége csak akkor tisztességes, ha nemcsak a fogyasztó hátrányára történő körülményváltozás hatásának áthárítását teszi lehetővé, hanem egyidejűleg kötelezettségként kezeli a fogyasztó javára történő érvényesítését az arányosság elvének érvényre juttatása mellett. Ellenkező esetben a szerződéskötéskor kialkudott értékegyensúly felbomlik.”
A keresettel érintett szerződéses rendelkezés az előzőekkel szemben nem tartalmaz szerződési kötelezettséget az alperes oldalán arra vonatkozóan, hogy a kikötésben rögzített ok-lista elemeit érintő és az ügyfélre kedvezőbb változása esetén akár alperesi egyoldalú szerződésmódosítás formájában, akár más módon a hiteldíj, vagy annak bármely összetevője tekintetében a fogyasztó javára szerződésmódosításra kerüljön sor. A keresettel érintett szerződéses rendelkezés ezért az abban megjelölt körülmények változása esetére egyfelől lehetőséget biztosít az alperes számára a felperesekre hátrányos szerződésmódosításra, másfelől azonban nem biztosítja, hogy az adott körülményekben bekövetkező ellentétes irányú változások esetére a felperesekre hátrányos szerződésmódosításokra sor kerüljön. Az adott szerződéses rendelkezés folytán így az alperes kizárólag jogot szerez, ám kötelezettséget nem, a felperesi ügyfelek pedig kizárólag kötelezettséget szereznek, jogot nem.
Az adott szerződéses rendelkezés így elméletileg lehetővé tesz például, hogy a fogyasztó árindex bármely mértékű emelkedése esetén az alperes a felpereseket terhelő ügylet kamatot az ügyfelekre hátrányosan bármely mértékben egyoldalú szerződésmódosítással megemeljen, ám nem biztosítja a jogoknak és kötelezettségeknek azt a szimmetriáját, hogy adott esetben a fogyasztói árindex csökkenése esetén az ügyleti kamat – vagy egyéb költség – egyoldalú szerződésmódosítással, vagy egyéb módon a szerződő fél ügyfelek számára előnyösen csökkentésre kerüljön. A szerződéses rendelkezés szükségképpen nem biztosítja továbbá a hátrányos-előnyös változások tekintetében az arányosságot sem. Ez a körülmény pedig a szerződésből származó jogok és kötelezettségek tekintetében szintén súlyos értékeltolódást idéz elő, mely az alperes oldalán indokolatlan és egyoldalúan manifesztálódik, és mely a szerződéses kikötés tisztességtelenségét megalapozza.
Valamint az ad kivételes rangot, hogy amennyiben ezt az indokolást is tartalmazó, banki egyoldali szerződésmódosítási jogot biztosító szerződési feltételt érvénytelennek megállapító elsőfoku bírósági ítéletet csütörtökön a Debreceni Ítélőtábla jogerősen helybenhagyja, akkor a jogerős ítélet megváltoztatása iránt nem lehet az alábbi jogszabályhely alapján Kúriához fordulni, és további bizonytalanságban tartani az adósokat azért, mert az általam kezdeményezett valamennyi peres eljárásban a pertárgy értéke határozatlan – 600.000.-Ft.:
1952. évi III. tv. 271. § (2): „ Nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi ügyekben, amelyben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték, illetve annak a 24. §, valamint 25. § (3) és (4) bekezdése alapján, továbbá a 25. § (3) bekezdésének az egyesített perekre történő megfelelő alkalmazásával megállapított értéke a hárommillió forintot nem haladja meg.”
==============
Ezen a héten tehát két alkalommal is döntő ponthoz érkezett a banki magatartás eredményeként keletkezett, hazánk számára – nem csak a devizaadósok számára – tragédiával kapcsolatos bíróság előtti küzdelem.
Kedden a Kúria előtt az dőlhet el, hogy a Hpt. 213. §-ban írtak megsértése folytán egyedi ügyben hozott, későbbiekben meg nem változtatható ítélet alapján, minden devizában nyilvántartott forinthitelszerződésre alkalmazhatóan a szerződések semmiségét bármelyik adós bíróság előtt eredménnyel kérheti,
Csütörtökön a Debreceni Ítélőtábla előtt az dőlhet el, hogy a Ptk. 209. és 209/A §-ok alapján tisztességtelenség okából egyedi ügyben hozott, későbbiekben meg nem változtatható ítélet alapján minden devizában nyilvántartott forint hitelszerződésre alkalmazhatóan a banki egyoldali szerződésmódosítást tartalmazó szerződési feltétel semmiségét bármelyik adós bíróság előtt eredménnyel kérheti
Egy kegyetlen sakkparti végére értünk. Olyan sakkparti végére, ahol a sötét királyt többféleképpen mattolhatjuk.
Feltéve, hogy ha meg nem változtatják a sakkjáték szabályait.
Siófokon 2013. június 24. napján.
Léhmann György
