2013. június 28., péntek

17.295 - Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnökének beszéde (2013. június 28.)


Feladó: HUNGÁRIA TELEVÍZIÓ <hungariatv.hu@gmail.com>
Dátum: 2013. június 28. 16:12
Tárgy: Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnökének beszéde (2013. június 28.)
Címzett: Kutasi József Antal


HUNGÁRIA TÁVIRATI IRODA - HTI
_____________________________________________________________________
http://hungariatv.hu     hungariatv.hu@gmail.com
___________________________________________________________________

Thürmer Gyula,

a Munkáspárt elnökének beszéde

(2013. június 28.)


Adóstársaink!

Sorstársaink!

Harcostársaink!

Barátaink!

 

Az elmúlt héten példátlan gazság történt a magyar politikában. Példátlan, mert a magyar politika - minden disznóság és erkölcstelenség ellenére – eddig nem lépett át bizonyos határokat. Most megtette. A PSZÁF elnöke egy állami szerv vezetőjeként a legfelsőbb bírói szervnek, a Kúriának adott utasítással felérő útmutatást.

De az esemény nemcsak példátlan, hanem gazság is, becstelen, népellenes tett. Egy magyar állami szerv vezetője arra biztatta a bíróságot, hogy ne a magyar állampolgárok, ne a magyar devizakárosultak érdekeit védje, hanem a külföldi bankokét. Azokét, akik e nyomorúságos helyzetbe juttattak bennünket, százezreket.

A Munkáspárt ma azért hívott Titeket ide, hogy tiltakozzunk. Tiltakozzunk e példátlan gazság ellen!

Tiltakozzunk együtt! Mutassuk meg a hatalomnak, hogy nem akarunk tovább hallgatni! Mutassuk meg a bankoknak, hogy ebben az országban mi, magyarok vagyunk otthon, és nem tűrjük, hogy rabszolgaként bánjanak velünk!

Mutassuk meg a hatalomnak, a kormánynak, hogy választania kell! Vagy a bankok mellett van, vagy a magyar néppel! Egyszerre nem lehet kettővel, választania kell! Mutassuk meg a hatalomnak, a kormánynak, hogy választhatja a bankokat. De, ha a bankokat választja, a nép dühével és mindent elsöprő haragjával találja magát szembe!

Miért vagyunk ma nyomorúságos, kiszolgáltatott helyzetben? Azért, barátaim, mert ide engedték a külföldi bankokat, hogy garázdálkodjanak. Itt megtehettek mindent, amit otthon, az Európai Unió más országaiban nem tehettek meg. Devizában adtak hiteleket, anélkül, hogy az embereknek megmagyarázták volna, hogy a devizahitel a leggyilkosabb hitel minden közül. A bankok jól jártak, megszedték magukat. Most viszik a házainkat, a lakásainkat, az életünket.

A nyomorúságunkért nem csak a bankok a felelősek. Felelősek az elmúlt évek magyar kormányai, pénzügyi szervei. Azt hiszitek, nem tudták, hogy mire megy ki a játék? Tudták, nagyon is tudták, mégsem akadályozták meg. Sőt, engedték a bankokat garázdálkodni.

A kormányok csapást mértek ránk másutt is. Munkát, új munkahelyeket ígértek az embereknek. Teremtettek egy új munkahelyet, tönkre tettek tíz másikat. Ma ott tartunk, hogy 500 ezer regisztrált munkanélküli van. Ugyanennyi magyar dolgozik az EU-ban, akik egy része munka nélkül lenne, ha itthon lenne. És további 500 ezer fő meg csak teng-leng, mert a kormány már régen lemondott róluk. Hogy fizessük az adósságokat, hogy éljünk, ha nincs munkánk?

Miért tehetik meg a bankok, hogy tönkretesznek bennünket, kizsigerelnek, elveszik az életünket? Miért tehetik a kormányok, hogy a bankokat segítik, és nem bennünket? Azért, barátaim, mert kapitalizmus van, tőkés rendszer. Ebben a rendszerben nem számit, hogy neked mi jó, vagy a családodnak mi a jó. Az sem számit, hogy az országnak, a népnek mi a jó. Egy dolog számit: mi a jó tőkének, a pénznek.

Van megoldás? Van! Igenis, van, létezik megoldás! Nem olyan megoldás, ami az EU-nak jó, meg az IMF-nek, a gazdagoknak.

A magyarországi válságot megoldani csak úgy lehet, ha a tőke hatalmát korlátozzuk. A gazdagoktól kell elvenni és 24 év után végre adni a dolgozó embereknek.

Elég a külföldi bankokból!  A külföldi cégeket meg kell adóztatni! Akik részesei voltak a magyar kirablásának, haza kell zavarni!

Állami „népi bank”-ot  kell létrehozni olcsó hitelekkel, kedvező feltételekkel!

A deviza-hitelesek problémájára csak egy megoldás van: az adósságokat le kell írni, érvényteleníteni kell őket, tiszta lappal kell folytatni az életet!

Ha a magyar állam szanálja a bankokat, újabb és újabb pénzekkel segíti ki őket, akkor most segítsen a saját polgárain! Engedjék el a tartozásokat!

Helyre kell állítani a magyar nemzeti termelést!   Amíg nem mi, magyarok termelünk, amíg csak munkások leszünk a külföldiek gyárában, nincs végleges megoldás.

Ma sokat beszélnek a nemzetről. Ma már minden nagyon-nagyon nemzeti. Nekünk nem „nemzeti dohánybolt” kell, nem „Nemzeti Vasúti Pályaműködtető Zrt” kell, meg hasonlók.

Nekünk nemzeti ipar, nemzeti mezőgazdaság, nemzeti kereskedelem kell!  Állami tervezési központot kell létrehozni, nagy gazdasági programokat indítani! Magyarok vagyunk, szerezzük vissza az országot!

Követeljük Szász Károly felelősségre vonását! Mondjon le, vagy a miniszterelnök váltsa le!

A kormányzat adjon törvényi biztosítékot rá, hogy a felügyelet első számú feladata az ügyfelek, és ne bankok védelme legyen!

Az új felügyeleti szervben hozzanak létre népi felügyelő-bizottságot! Olyan lakossági szervezetet, amelyben benne vannak a devizahitelesek is, és amely képes a lakosság érdekeit képviselni.

Még egyszer mondom: Magyarországon akkor lesz béke, akkor lesz fejlődés, akkor lesz rend, ha a tőke hatalmát korlátozzuk. A gazdagoktól kell elvenni és 24 év után végre adni a dolgozó embereknek.  Vagy megértik ezt a kormányok, és cselekednek, vagy a népharag fogja kikényszeríteni.

Adóstársaink!

Sorstársaink!

Harcostársaink!

Barátaink!

 

Ma tiltakoznunk kell! Meg kell ismernünk egymást!  Félre kell tenni azt, ami elválaszt bennünket, és közösen harcolni azért, ami összeköt bennünket. Tiltakoznunk kell, és erőt gyűjteni a holnapi csatákra.

Ne higgyétek, hogy egy gyűlés megrengeti a hatalmat, a bankokat! Sok gyűlés kell, sok tiltakozás!

Ne üljünk fel azoknak, akik ma utcai harcra csábítanak bennünket! Nincs itt az ideje! Nekünk az emberek, a nép, a többség rokonszenvét kell kivívnunk. Sokszázezer devizakárosult nagy erő, de nekünk a társadalom, a nép ereje kell!

Csak így győzhetünk!

Mi győzni akarunk és győzni fogunk! Előre!