17.587 - Népünk ma ünnepli az Alkotmány és az Új Kenyér ünnepét

Feladó: Mihály Zsolt Vadai
Dátum: 2013. augusztus 20. 21:42
Tárgy: Új kenyér ünnepe
Címzett:

Kutasi József Antal

Népünk ma ünnepli az Alkotmány és az Új Kenyér ünnepét. No, nem ezeket az újonnan írott alkotmányokat, hanem az ősi, valódi MAGYA ALKOTMÁNYT, a VÉRSZERZŐDÉST.!

A Vérszerződés az egyetlen igaz, a magyart megvédő Alkotmány, amely kimondja, hogy minden magyar egyenlő, magyart a magyarnak, vagy más népeknek alárendelni nem szabad, és ennek érdekében közösen osztották, ha úgy tetszik, a zsákmányt és a megtermelt javakat. Így a megélhetés is mindenkinek egyformán biztosított volt. Aba Samu királyunk nagy bűne is ez volt, hogy a pór néppel együtt élt, és egyformán osztotta azt, ami volt. Az úgynevezett pogány lázadások is a szabadsághoz szokott, szabad lelkű magyarok vágya volt a régi jogukhoz, hiszen a kereszténység ránk kényszerítése után jobbágy sorba taszították a nemzetet, és idegen papok és urak kénye kedvélre szolgáltatták ki népünket.

Ez az erőszakos társadalmi tagozódás vezetett később a Dózsa felkeléshez, a mohácsi bukásunkhoz és még lehetne sorolni milyen csapásokhoz, hiszen a nemzettesttől messze elszakadt az uralkodó osztály és népet alárendelt, megalázott állapotban tartotta.

A Vérszerződés óta egyetlen alkotmány, egyetlen szerződés, vagy jogalapítás nem rendelkezik a magyar emberek egyenlőségéről, szabadságáról, és a megélhetésének biztosításáról.

Pedig az országot nem jogok, nem előírások, nem a Korona fogja megmenteni, hanem az a magyar ember, aki büszke, akit megbecsülnek, és aki büszke lehet magyarságára.

Nem kell tehát azon csodálkozni, hogy a vezérek kora óta és a Vérszerződést követő esküszegéssel nemzetünk csak romlik, pusztul, hanyatlik mind lélekben, tudásban, létszámban és területben is. ( az első Trianont Géza idézte elő a Qedlinburgi egyezmény elfogadásával)

A kenyér mindig is népünk fő tápláléka volt! Új Kenyér ünnep pedig a kereszténység és István előtt is megtartatott. No, akkor még nem ettük senkinek a testét és nem ittuk a vérét, mert nem csak hogy kannibálok nem vagyunk, hanem ez a testevés az egyik legszörnyűbb fekete mágia. A megszemélyesítésben a kenyér a test, de annak fizikai valósága is vagyon, és gondoljuk meg, mi történik a megevett étellel.

Őseinknél a kenyér és a bor Földanyánk áldott ajándéka volt. Földanya a Teremtő Istennő egyik megnyilvánulása, aki gondoskodik magyar gyermekei táplálásáról és megtartásáról. A Föld a jóság és a megtartás. Hisz mindenünk ami van, az a földből vétetett, még a testünk is. Igazi gyermekei vagyunk neki. Ő pedig gondoskodik magyar gyermekeiről. Minden évben megadja a mindennapi kenyerünket Új Kenyér havának közepe táján, ami a táplálás, később pedig megadja a bort, ami a vidámság, termékenység és az élet.

Amikor ünnepeljük az Új Kenyerünket, gondoljunk hát mindig hálával és szeretettel Földanyánkra, és a másik három éltető elemre, Szélatyánkra, Napatyánkra, Vízanyánkra, akik közreműködnek ebben a hatalmas megtartó munkában.

Fohászkodjatok, mondjatok hálát mindezért, és az sem baj, ha ajkatokról dal csendül a dicséretben.