Halász József: Mérhetetlen bűn a Magyar Nemzet ellen
Orosházi Ferencnek mondtam ezt vasárnap, amikor telefonbeszélgetésünkkor közölte velem, hogy kihirdette Apajpusztán "Közlemény"-ét.
Amennyiben a Közleményben foglaltak - erőszakkal - teljesülnek, akkor a mérhetetlen bűn történelmivé minősül.
Tegnap felhívott Orosházi Ferenc és kérte, indokoljam meg, miért tartom "mérhetetlen bűnnek" azt, amit tett.
Jogi indokaimat elmondtam, most megismétlem, hogy írásban is meglegyen.
A Közlemény jogilag megalapozatlan az alábbi téves hivatkozások miatt
1. A 2011. április 25-én kihirdetett Alaptörvény "megkifogásolása" hibás, miután az - nevében és jogrendszerbeli helyét tekintve (ld. E) cikk (2) bekezdés) egyaránt - nem Alkotmány, a "megkifogásolás" pedig indoklás és részletezés nélküli.
2. Az 1989. október 23-án kihirdetett Alkotmányhoz "visszatérés" indoklása hibás, hiszen az nem tartalmaz olyan cikket, amely szerint "alkotmányozni csak népszavazás útján lehetséges", sőt, a 4. § (3) bekezdés a) pontja az Országgyűlés hatáskörébe utalja a "Magyar Köztársaság Alkotmányának megalkotását" - a hatálybaléptetéssel kapcsolatban külön nem rendelkezik.
3. A "Történelmi"-nek nevezett Alkotmány - a "Közlemény" követelési által bizonyítottan - ténylegesen a "Történeti" Alkotmánnyal azonos, amit a 2011-ben kihirdetett Alaptörvény jogfolytonosságába visszaállított.
Ez alapján okafogyott a Közlemény 3./ pontjában tett megállapítás: "Ezzel visszatértünk az 1944. március 19-éhez, a német II. Világháborús erők bevonulását megelőző közjogi állapothoz", azzal, hogy az államforma megnevezése nem azonos.
4. A Közlemény 4./ pontja az Aranybulla XXXI. tc. 2. §-ára, mint "soha el nem évülő megállapításra" hivatkozik, ami nem a Nemzetnek teszi jogává és kötelességévé az ellenállást, hanem a püspököknek, jobbágyuraknak és nemeseknek.
A II. (Szeri) Vérszerződés - Anonymus Gestája szerint - ellenállási záradéka minden szabad magyar (vagyis a Nemzet) egyetemes jogává - és kötelességévé - teszi az önkényuralom megszűntetését.
Azt hiszem, nem lehet kétséges, hogy ezt kell "soha el nem évülő megállapításnak" tartamunk.
Ez a különbség az Aranybulla és a II. Vérszerződés között egyértelművé teszi, hogy Géza előtt (Kézai Simon szóhasználata) érvényesült a szabad magyarok akarata, vagyis a magyarok által követett Isteni Iránymutatás (alkotmányosság) hatálya Gézával szűnt meg, nem pedig 1944. március 19-én.
Az első három pont a jelenlegi hatalom számára kézenfekvővé teszi azt, hogy a hatalom (az Alaptörvény szerint) ne minősítse "törvény szerintinek" a Közleményben megfogalmazott követeléseket, és az azok elmulasztása miatt tett ellenlépéseket - voltaképpen polgári engedetlenséget - törvénytelennek ítélje meg és ezzel szemben ennek megfelelően járjon el.
Orosházi Ferenc a telefonbeszélgetésben felvetette azt, hogy ő százezer embert állított maga mellé, én pedig csak néhányakat.
Erre elmondtam - és most megismétlem - a következőt:
A negyedik pont szellemében ő olyan ígéreteket tesz, amit az emberek hallani akarnak, de ígéreteinek nincs meg az igazság-tartalma, ezért megvalósítása lehetetlen.
Az, amit hirdetek, tényleges gondolkodási mód (paradigma) váltást jelent, ami ellentétes azzal, amivel a Magyar Lelket ezeregyszáz éven keresztül - erőszakos eszközökkel - mérgezték, ezért érthető, hogy az emberek jelentős része - egyelőre - nem meri magáévá tenni.
Végül Orosházi Ferenc megkérdezte: milyen alternatívája van az általa képviselt "radikális" megoldásnak.
Az alternatíva jelenti a radikális (vagyis gyökeres) átalakulást, megadva a magyarságnak azt a lehetőséget, hogy saját sorsának irányítását békésen vegye kezébe. Amennyiben ezt a hatalom - saját törvényeit megszegve - meggátolja, akkor kell más eszközökhöz nyúlni.
A lehetőséget a 2014-es választások jelentik. Itt kell a jelöltállítással a magyarság érdekeinek közszabadság elvén álló, alulról történő (pártfüggetlen) képviseletét elérni.
Ennek anyaga évek óta elérhető, így Orosházi Ferenc is megismerhette volna.
Ezt akartam ismertetni Apajpusztán 17-én. Ennek ismertetését gátolták meg a MOGy szervezői.
A kündü feladatot ezzel kapcsolatban teljesítettem, és megkaptam a Nemzet iránti alázat kegyelmét ahhoz, hogy érezzem és tudjam: Magyarország újjászületéséhez gyulára is szükség van.
Összefoglalva azt mondtam Orosházi Ferencnek - amit a százegynéhány párt és ennél is több civil szerveződés vezetőjének is mondhatok -: ő gyula feladatot akar végezni, a kündü iránymutatása nélkül, én kündü feladatokat végzek a gyula végrehajtó feladata nélkül.
Az alapkülönbség az, hogy én érzem és tudom, hogy a kündü feladat kevés a gyula tevékenység nélkül, ő - és az előbb említett emberek - pedig még nincsenek a Nemzet iránti alázatnak azon a szintjén, hogy érezzék és értsék: kündü nélkül a gyula diktátorrá alázódik.
Kelt Szegeden, 2013. Új Kenyér havának 20. napján.
Árpád sarja, Halász József
Kapcsolódó:
Orbán: A nemzetet egyben kell tartani
Orosházi Ferencnek mondtam ezt vasárnap, amikor telefonbeszélgetésünkkor közölte velem, hogy kihirdette Apajpusztán "Közlemény"-ét.
Amennyiben a Közleményben foglaltak - erőszakkal - teljesülnek, akkor a mérhetetlen bűn történelmivé minősül.
Tegnap felhívott Orosházi Ferenc és kérte, indokoljam meg, miért tartom "mérhetetlen bűnnek" azt, amit tett.
Jogi indokaimat elmondtam, most megismétlem, hogy írásban is meglegyen.
A Közlemény jogilag megalapozatlan az alábbi téves hivatkozások miatt
1. A 2011. április 25-én kihirdetett Alaptörvény "megkifogásolása" hibás, miután az - nevében és jogrendszerbeli helyét tekintve (ld. E) cikk (2) bekezdés) egyaránt - nem Alkotmány, a "megkifogásolás" pedig indoklás és részletezés nélküli.
2. Az 1989. október 23-án kihirdetett Alkotmányhoz "visszatérés" indoklása hibás, hiszen az nem tartalmaz olyan cikket, amely szerint "alkotmányozni csak népszavazás útján lehetséges", sőt, a 4. § (3) bekezdés a) pontja az Országgyűlés hatáskörébe utalja a "Magyar Köztársaság Alkotmányának megalkotását" - a hatálybaléptetéssel kapcsolatban külön nem rendelkezik.
3. A "Történelmi"-nek nevezett Alkotmány - a "Közlemény" követelési által bizonyítottan - ténylegesen a "Történeti" Alkotmánnyal azonos, amit a 2011-ben kihirdetett Alaptörvény jogfolytonosságába visszaállított.
Ez alapján okafogyott a Közlemény 3./ pontjában tett megállapítás: "Ezzel visszatértünk az 1944. március 19-éhez, a német II. Világháborús erők bevonulását megelőző közjogi állapothoz", azzal, hogy az államforma megnevezése nem azonos.
4. A Közlemény 4./ pontja az Aranybulla XXXI. tc. 2. §-ára, mint "soha el nem évülő megállapításra" hivatkozik, ami nem a Nemzetnek teszi jogává és kötelességévé az ellenállást, hanem a püspököknek, jobbágyuraknak és nemeseknek.
A II. (Szeri) Vérszerződés - Anonymus Gestája szerint - ellenállási záradéka minden szabad magyar (vagyis a Nemzet) egyetemes jogává - és kötelességévé - teszi az önkényuralom megszűntetését.
Azt hiszem, nem lehet kétséges, hogy ezt kell "soha el nem évülő megállapításnak" tartamunk.
Ez a különbség az Aranybulla és a II. Vérszerződés között egyértelművé teszi, hogy Géza előtt (Kézai Simon szóhasználata) érvényesült a szabad magyarok akarata, vagyis a magyarok által követett Isteni Iránymutatás (alkotmányosság) hatálya Gézával szűnt meg, nem pedig 1944. március 19-én.
Az első három pont a jelenlegi hatalom számára kézenfekvővé teszi azt, hogy a hatalom (az Alaptörvény szerint) ne minősítse "törvény szerintinek" a Közleményben megfogalmazott követeléseket, és az azok elmulasztása miatt tett ellenlépéseket - voltaképpen polgári engedetlenséget - törvénytelennek ítélje meg és ezzel szemben ennek megfelelően járjon el.
Orosházi Ferenc a telefonbeszélgetésben felvetette azt, hogy ő százezer embert állított maga mellé, én pedig csak néhányakat.
Erre elmondtam - és most megismétlem - a következőt:
A negyedik pont szellemében ő olyan ígéreteket tesz, amit az emberek hallani akarnak, de ígéreteinek nincs meg az igazság-tartalma, ezért megvalósítása lehetetlen.
Az, amit hirdetek, tényleges gondolkodási mód (paradigma) váltást jelent, ami ellentétes azzal, amivel a Magyar Lelket ezeregyszáz éven keresztül - erőszakos eszközökkel - mérgezték, ezért érthető, hogy az emberek jelentős része - egyelőre - nem meri magáévá tenni.
Végül Orosházi Ferenc megkérdezte: milyen alternatívája van az általa képviselt "radikális" megoldásnak.
Az alternatíva jelenti a radikális (vagyis gyökeres) átalakulást, megadva a magyarságnak azt a lehetőséget, hogy saját sorsának irányítását békésen vegye kezébe. Amennyiben ezt a hatalom - saját törvényeit megszegve - meggátolja, akkor kell más eszközökhöz nyúlni.
A lehetőséget a 2014-es választások jelentik. Itt kell a jelöltállítással a magyarság érdekeinek közszabadság elvén álló, alulról történő (pártfüggetlen) képviseletét elérni.
Ennek anyaga évek óta elérhető, így Orosházi Ferenc is megismerhette volna.
Ezt akartam ismertetni Apajpusztán 17-én. Ennek ismertetését gátolták meg a MOGy szervezői.
A kündü feladatot ezzel kapcsolatban teljesítettem, és megkaptam a Nemzet iránti alázat kegyelmét ahhoz, hogy érezzem és tudjam: Magyarország újjászületéséhez gyulára is szükség van.
Összefoglalva azt mondtam Orosházi Ferencnek - amit a százegynéhány párt és ennél is több civil szerveződés vezetőjének is mondhatok -: ő gyula feladatot akar végezni, a kündü iránymutatása nélkül, én kündü feladatokat végzek a gyula végrehajtó feladata nélkül.
Az alapkülönbség az, hogy én érzem és tudom, hogy a kündü feladat kevés a gyula tevékenység nélkül, ő - és az előbb említett emberek - pedig még nincsenek a Nemzet iránti alázatnak azon a szintjén, hogy érezzék és értsék: kündü nélkül a gyula diktátorrá alázódik.
Kelt Szegeden, 2013. Új Kenyér havának 20. napján.
Árpád sarja, Halász József
Kapcsolódó:
Orbán: A nemzetet egyben kell tartani