2013. szeptember 1., vasárnap

17.667 - Kiss Dénes nyelvkutató, költő: A magyar nyelv


Feladó: Kiss A. Csaba
Dátum: 2013. szeptember 1. 6:26
Tárgy
:
A magyar nyelv
Címzett:
Kutasi József Antal


Új bejegyzés Eltitkolt múlt

A magyar nyelv

by admin

Miben különbözik nyelvünk a többitől?

ŐSNYELV

Kiss Dénes

Kiss Dénes

A Biblia szerint kezdetben "Az egész Földnek ugyanaz volt a nyelve és ugyanazok voltak a szavai" (Ter 11.1). Ez a nyelv az ősidők ködéből előtűnve harminc-harmincötezer évvel ezelőtt már bizonyíthatóan jelen van a fölgolyón, és ez a nyelv a Kárpát-medence nyelve is egyúttal, melynek egyenes ági leszármazottja a mai magyar nyelv. Ezzel szemben pl. az angol vagy francia nyelv csak ezeréves, a latin háromezer, a görög pedig ötezer, és ezek mind az ősnyelvnek már hígított, rövidített, rontott változatai.

RAGOZÓ NYELV

A ragozás a nyelvet tökéletesíti, ragjaival, képzőivel, jeleivel hihetetlen változatossággal és tömörséggel tudja a gondolatokat kifejezni és azokat rövidebben, kevesebb szóval kifejezhetővé tenni, ugyanakkor az agyvelőtől nagyobb teljesítőképességet követel - szemben az úgynevezett hajlító (flektáló) nyelvekkel. A ragozó nyelvek kialakulásához igen hosszú idő, még talán nem is ismert, esetleg igen különleges feltételek kellettek, pl. háborítatlan egyhelybenlakás, jó természeti adottságok, béke, jólét, kultúra (Kárpát-medence!).

GYÖKRENDSZER

Szavaink gyökerei értelmesek. A bennük rejlő alak mindig valamely kép. Régen mindent a kép, vagyis a látvány alapján neveztek meg. A magyar szókincsnek egyszótagú, ősi gyökerei vannak, és a gyökökbe rejtett őskép végtelenül maradandó. A gyökhöz tartozó írásjelek alakjai is a gyök lényegét fejezték ki. Pl. ? = gur, a világegyetemben minden, ami görbére hajol, ?= ro, a világegyetemben minden, ami az ép állapotot megrontja, V = ho-r = a világegyetemben minden, ami csökken, besüpped.
Ma is kb. 364 olyan szógyökünk van, amelyek még most is úgy hangzanak, mint hatezer évvel ezelőtt. A rokon szógyökökből szófüzérek, szóbokrok állnak össze, amelyek összegyűjtik a hasonló alakú és jelentésű szógyököket. Pl. a K-R mássalhangzókkal határolt - ún. "teremtő szógyökkel" kapcsolatos - szóbokor: kar, kard, kurd, karika, karám, karom, karing, kerek, kerül, kerít, kering, kéreg, kor, korong, karéj, kormány, körte, korona, kert, korc, korlát, kör, körös, köröz, környez, körül, kurkál, gurul, Kárpátok -, latin: cor, hortus, német: Garten, Stuttgart, angol: court, sumír: kur (görbít), stb., stb. Ezek a szavak hangzásilag összefüggnek pontosan úgy, ahogy az általuk jelzett dolgok is a valóságban összefüggnek, kerek dolgok, bekerítés értelműek. A nyugati nyelvekben ismeretlen e "teremtő gyök" elve, minden egyes szó magára hagyatott, minden jelentésnek külön-külön hangalakú szó felel meg. Pl. a németben: kar = Arm, karika = Ring, karima = Rand, karám = Pferch, kering = kreisen, kerít = umgeben stb. A közös tulajdonságot, hogy kerek, bekerít, nem jelzik.

BETÜKÉSZLET

Tizenkét ejtett magánhangzónkkal szemben a többi európai nyelvekben átlag csak hét van.

SZÓKÉSZLET

Szavaink számát a kutatók ma legalább egymillió-hatszázezerre teszik, de egyes becslések szerint ez tízmillió is lehet, hisz szavainkat eddig senkinek sem sikerült összeszámolnia. A szoftveresek azt mondják, hogy nyelvhelyességet ellenőrző, szótár-, ill. fordítóprogram írásakor jöttek rá arra, hogy nyelvünk összes szavát nem lehet - nyelvtani okok miatt sem - ugyanúgy tárolni, ill. megírni, mint pl. az angol esetében tehették. A képzett alakoknak ugyanis oly nagy a száma, hogy az már tárolási, elérési nehézségeket okozna, lehetetlenné tenné a fordítóprogram megírását. Ezért csak a szótöveket és a lehetséges képzési algoritmust tárolják a gépben. Munka közben végzett becslések szerint két-három milliárd szavunk is lehet és ebben még nincsenek benne azok a szószörnyetegek, mint pl.:megszentségtelenítettségeskedéseitekért. Szavaink fele semmilyen szótárban nem szerepel. Ilyen szóbőséggel egyetlen más nyelv sem rendelkezik. Arany János harmincezer magyar szóval fordította le a Hamletet, amit Shakespeare tízezer angol szóval írt meg!

MONDATSZERKEZET

is eltérő. Ez egyébként meghatározója világképünknek, észjárásunknak: ugyanis mondatszerkesztésünk mellérendelő, szemben az idegen népek alárendelő szemléletével.

NYELVTANI KÜLÖNLEGESSÉGEK

melyek - talán egyedül a sumír nyelv kivételével - minden más nyelvből hiányoznak:
- a kettős igeragozás: vár-lak - vár-sz = vár-téged-én - vár-te-engem
- az igei cselekvés hátráltatása az AG (OG, EG) hátráltató segédige alkalmazásával: nyit-ogat, hal-ogat. Stb., stb.

HANGSÚLY

a beszédben mindig az első szótagon van, ami az idegenek füleinek igencsak szokatlan.
A magyart - a legrégibb élő írott nyelvet, melynek őshazája a Kárpát-medence Közép-Európában, és nemzeti nyelve Magyarországnak - világszerte 15 millióan beszélik.

Kiss Dénes
nyelvkutató, költő

admin | 2013. augusztus 28. Szerda - 13:52 | URL: http://wp.me/p1c8wa-dx