Dátum: 2013. október 25. 7:25
Tárgy: Ünnep után, tettek előtt
Címzett:
DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176 és 06-20/49-39-85l) ügyvéd irata e-mail: lehmann@invitel.hu ==========================================================================
Ünnep után, tettek előtt
Egyetlen helyről kaptam meghívást arra, hogy október 23-án elmondhassam gondolataimat a devizában nyilvántartott forinthitel kölcsön áldozataival kapcsolatosan a forradalommal összefüggésben, valamint rendkívüli megtiszteltetés ért azzal, hogy a Magyarok Világszövetsége Elnökének névre szóló meghívása folytán részt vehettem a megemlékezésen.
Felejthetetlen volt számomra Patrubány Miklós elnök úrnak szavai, míg korábban a Vértanuk terén azzal kezdtem mondandómat, hogy közel kétezer évvel ezelőtti jelenetet rögzítve Munkácsy Mihály Ecce Homo festményén az a jelenet látszik, hogy a főpapok két törvényre hivatkozása hallatán Pilátus töpreng.
A főpapok részben egy egyik törvényre hivatkozással halálbüntetést kérnek, egy másik törvényre – tízparancsolatra – hivatkozással azt kérik, hogy nem lehet halállal büntetni Krisztust.
Pilátus pedig „mosom a kezeimet” kijelentés után egy régi szokásra hivatkozással megszavaztatta a jelenlévőket és ennek eredménye lett a halálbüntetés.
Utaltam ezáltal arra, hogy az erkölcsnek, a szokásnak, szokásjognak a mai napig joghatása létezik, és a törvénynek abból a funkciójából kiindulva, hogy a bíró számára az objektív igazság kimondásához segítséget nyújtson, ennek az objektív igazságnak kimondása csak akkor lehetséges, amennyiben a döntés erkölcsi alapokon nyugszik. Következtetve ebből arra, hogy a most megoldandó devizában nyilvántartott kölcsönzéssel kapcsolatos súlyos probléma megoldásához hozhat a törvényhozás a bankok véleményét is kikérve bármilyen törvényt, amennyiben ez a törvény a nemzetnek a megoldandó problémával kapcsolatos erkölcsi megítélésébe ütközik, az a bíróságok számára nem nyújt lehetőséget a igazság kimondására.
Az ilyen törvény nem egy demokratikus jogállamra jellemző jogalkotás lesz, hanem egy diktatórikus jogállamra jellemző, független, az erkölcsi normákat semmibe vevő beleszólás lesz az emberek magánügyeibe.
Tekintettel arra, hogy a magánjoggal kapcsolatosan az erkölcsi szabályoknak van primátusa a törvényekkel szemben, nem vitás, hogy a banki véleményeken nyugvó törvényalkotás a jövőben nem megnyugvást, hanem éppen az ellenkezőjét, állandósult nyugtalanságot kelt a magyar emberek számára.
Ismertettem néhány adatolt az 1956-os forradalom és szabadságharc, illetve a bankoknak csalási jellegű tevékenysége miatti veszteségekkel kapcsolatosan, így elmondtam, hogy a forradalomban 1956. év végéig 2652 fő haláleset volt, míg 2008-tól napjainkig abból kiindulva, hogy 2005-től emelkedő tendenciát mutató évi 2500 fő öngyilkosságból 30 % gazdasági okokra vezethető vissza, és ebből kétharmad rész pedig kétségtelenül a bankok által tönkre tett családok helyzete miatt számolható, a bankok magatartása eddig 2500-3000 fő halálát okozta.
Ismertettem azt a tényt is, hogy a forradalom 19226 sebesültjével szemben több százezer sérülttel – lelki sérülttel – számolhatunk a bankok magatartása miatt tönkre tett családok miatt aggódók között,
És végül ismertettem azt, hogy a német statisztikai adatok szerint Németországban egy év alatt 24638 fővel nőtt az ott élő magyar állampolgárok száma, annyit jelent, hogy évente legalább 50000 ember hagyja el az országot a bankok magatartása miatt, és ez a szám 2008-tól kezdődően bőven meghaladja a forradalom utáni 10 éve alatt kivándoroltak 176.000 fős számát.
Összegezve a bankok erkölcstelen és bűncselekmények elkövetésére utaló magatartása nagyobb veszteséget okoz öt év alatt a magyar nemzetnek, mint az 1956-os forradalom és szabadságharc.
Erre tekintettel hívtam fel a Kormány figyelmét, hogy Draghi úrnak, az Európai Központi Bank Elnökének szavait nem követve helyesebben jár el akkor, ha a magyar emberek erkölcsi felfogását veszi figyelembe a probléma rendezése során.
Ugyanis könnyen úgy járhat a hatalom, mint járt 1956-ban. Akkor is rendben volt minden az írott törvények szerint, csak a tömegek az elviselhetetlen erkölcsi mocskot nem tudták tovább elviselni.
Azt pedig, hogy napjainkban a magyar nemzet meddig tudja még elviselni az erkölcsi mocskot, ember nem tudja megmondani. A forradalmat az értelmiség csinálja, míg a szabadságharcot a pesti, vagy más srácok.
És az utóbbi bekövetkezése esetén már senki nem figyel az értelmiség szavára…
------------------------------
Két nappal a beszédem elhangzása után úgy döntöttem, hogy az alábbi kérelmet megírom Rogán Antalnak, illetve a kérelmem teljesítésének elmaradása esetén pedig Novák Elődhöz, az ünnepségre meghívóhoz fordulok.
Ameddig bírom, szeretném elérni azt, hogy ne a pesti srácok örökösei mondják ki a döntő szót.
=======================
Rogán Antal úrnak
FIDESZ frakcióvezetőjének
Budapest
Tisztelt Frakcióvezető Úr!
Az elmúlt napokban Ön által tett, alábbiak szerint közreadott nyilatkozata jelenti számomra azt, hogy talán még van remény:
"bár jelenleg mindenki gazdasági megoldásban gondolkodik, miért ne jöhetne szóba egy jogi, amely többek közt az eddigi bírósági döntéseken alapul? Valami ilyesmi történt Horvátországban és Törökországban is, ahol a polgári törvénykönyvben rögzítették, hogy a bíróság köteles felülvizsgálni a szerződéseket".
Van remény arra, hogy a korrupcióval terhes közéletünk nem süllyed el végképpen a nemzet gondolkozása folytán kialakított erkölcs normák semmibevételét jelentő erkölcstelenségbe.
Azokra az erkölcsi normákra utalok, melyek abból fakadnak, hogy a devizában nyilvántartott forinthitel szerződések megalkotása, majd azt követően bűncselekmények elkövetésére utaló magatartásuk folytán a magyar kereskedelmi bankok emberélettel kapcsolatosan nagyobb kárt okoztak a magyar nemzetnek, mind az 1956-os forradalom és szabadságharc.
Ezt a magatartását a magyar nép éppen úgy nem bocsátja, nem bocsáthatja meg a károkozóknak, mint ahogy a forradalmat leverő szovjet haderőnek, illetve ezek vezetőinek, vagy korábbi szabadságharcra utalva Haynaunak és társainak sem bocsáthat meg soha.
Ilyen körülmények között elhibázott kormányzati elgondolásnak tartottam mindig azt, hogy a károkozó bankok, bankvezérek döntsenek arról, amivel magyar emberek ezreinek halálát okozták és százezrek, milliók életét tették örökre tönkre.
Nem rendelkeznek a károkozó bankok olyan tulajdonságokkal, melyek folytán az általuk, magyar nemzetnek okozott kárt helyrehozhatnák, nem tudják feltámasztani a magatartásuk miatt el halálozottakat, ezért a devizában nyilvántartott forinthitel szerződésekkel kapcsolatos problémákkal kapcsolatos javaslattételi jog biztosítása erkölcsileg egy tisztességesen gondolkozó magyar ember számára elfogadhatatlan.
Mintha Haynaunak biztosítanánk jogot ahhoz, hogy helyrehozza a magyar nemzettel szemben elkövetett bűneit.
-------------------------------
Önnek fentiekben idézett szavai adnak reményt arra, hogy a kialakult helyzetben lehetséges egyetlen járható út mentén kövessünk el mindent a probléma megoldására. Úgy ahogy Ön mondta:
egy jogi, amely többek közt az eddigi bírósági döntéseken alapul-ó jogi megoldással.
Álláspontom szerint minden más megoldás elfogadhatatlan a magyar nemzet számára és egyúttal a jogállamiság legfontosabb feltételét biztosító jogrendet is veszélyezteti.
Tekintettel arra, hogy az Ön által említett bírósági döntésekkel kapcsolatosan legtöbb tapasztalatot az adósok képviseletében Dr. Lázár Dénes ügyvéd és jómagam szereztünk,
k é r e m azt, hogy
Az Igazságügy Minisztériumban tevékenykedő, az Európai Bíróságok eljárásaiban a Magyar Államot képviselő Dr. Szíjártó és Dr. Fehér urak jelenlétében adjon lehetőséget arra Dr. Lázár Dénesnek és nekem, hogy Önnel a jogi lehetőségeket megbeszéljük.
A jogi lehetőségnek kormányzati elvetése esetén szándékomban áll az, hogy rajtam kívül száz ügyvéddel a bíróságok előtt már nyert perekkel azonos peres eljárást november közepétől kezdeményezünk számításom szerint 50.000 perrel számolva.
Remélem azt, hogy a bankok javaslata szerinti problémamegoldást annak erkölcstelensége és nyilvánvaló törvénytelensége okából akadályozni tudjuk.
Siófokon 2013. október 24. napján.
Tisztelettel:
Dr. Léhmann György ügyvéd
8600 Siófok Szűcs u. 1. sz. a. lakos
======================
Jobbik Magyarországért Párt Alelnökének
Novák Előd úrnak
B u d a p e s t
Tisztelt Alelnök Úr!
Az ide mellékelt kérelemmel fordultam Rogán Antal frakcióvezető úrhoz azzal, hogy kérelmem visszautasítása esetén november közepétől kezdődően rajtam kívül még száz ügyvéddel folytatjuk azoknak a pereknek folytatását, melyekben a közelmúltban folyamatosan az adósok számára kedvező jogerős és nem jogerős ítéletek születtek
Szándékaim szerint az általam remélt 50.000 peres eljárás megindításához Budapesten 50 ügyvédre, Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Pécsett és Győrben 10-10 ügyvédre van szükség.
K é r e m arra
T. Alelnök Urat arra, hogy kövessen el mindent annak érdekében, hogy találjunk száz segítőkész ügyvédet ehhez a feladathoz.
-------------------------------
A perilletéket az adósnak kell fizetni 36.000.-Ft. összegben, és nem javaslom a költségmentesség kérelmezését, míg az ügyvédnek pedig mindösszesen 5.000.-Ft. levelezési költséget látok indokoltnak fizetni az adós részéről
Azt pedig, hogy a feladat végzését egyébként vállaló ügyvédeknek abban az esetben, ha ingyenesen megélhetésük veszélyeztetése miatt nem tudják vállalni az ügyeket, milyen összeget és milyen alapból lehet biztosítani, nem tudom.
Arra kérem Alelnök Urat, hogy ezt a problémát oldja meg és fogjanak hozzá a szervezéshez abban az esetben, amennyiben Rogán frakcióvezető úrhoz címzett kérelmem eredményre nem vezet.
Természetesen készséggel vállalom azt, hogy minden jelentkező ügyvédet felkészítsek arra, hogy megfelelő felkészültséggel rendelkezzen a peres eljárás lefolytatásához.
Siófokon 2013. október 24. napján.
Tisztelettel:
Dr. Léhmann György ügyvéd
8600 Siófok Szűcs u. 1. sz. a. lakos