Feladó: Illés György
Dátum: 2013. november 17. 19:32
Tárgy: Igazi rendszerváltást!
Címzett: Kutasi József <jozsef@kutasi.eu>
Hazafiak, honleányok, fajtánk iránt felelősséget érző testvéreim!
Lassan két év telt azóta, hogy kiengedtek a börtönből. Bár nem vagyok még ma sem teljesen szabad ember, nem mehetek oda, ahová akarok és folynak ellenem még a politikai ízű eljárások, de azért valamelyest sikerült rálátást szereznem a jelen magyar közéletre és ennek alapján - ha lehet mondani - még a börtön éveket megelőző időknél is szilárdabb meggyőződésemmé vált, hogy rendszerváltásra van szükség. Körbenézve az országban és látva ezt a vergődést minden területen, látva a reményvesztett emberek tömeges nyugatra áramlását, és látva a bármely probléma megoldására tett erőfeszítések visszatérően bekövetkező felőrlődését egyértelmű, hogy szinte minden a rendszerben akad el. A közjogi rendszer, amiben élünk, az az, ami rossz.
Egyszerűen észre kell venni, hogy a '80-as évek második feléhez hasonló idők járnak abban a vonatkozásban, hogy kifulladóban van az, a társadalmi-gazdasági életünket keretbe szervező közjogi rendszer, amiben élünk. Az előző - állam-szocialista - rendszer felhalmozott legjelentősebb nemzetstratégiai problémáit nem tudta megoldani, sőt, még számos újat teremtett melléjük, melyek így összességében kezdik maguk alá temetni a nemzet jövőjét.
Sokan beszélnek persze hasonlókról, mint ahogy sokfelé hallani már a Szent Korona tanról, történeti alkotmányosságról, a jogfolytonosság helyreállításának szükségességéről. Ami hiányzik, az egy olyan határozott irányvonal, amely nyíltan kimondja, hogy rendszerváltás kell, hogy ez a rendszer nem reformálható és nem is érdemes ezért a fennmaradását bármilyen módon segíteni, és azt is meghatározza mellé, hogy mi legyen ehelyett. Emlékezzünk vissza, hogy a 80-as évek végi rendszerváltó erők sem azt hirdették, hogy reformáljuk meg a szocializmust, hanem egy közjogi rendszerváltást hirdettek, és a problémák megoldását majd abban ígérték. Még ha el is baltázták az egész dolgot, abban igazuk volt, hogy nem a döglött kutyát kell élesztgetni.
Nekünk azt kell világosan megértenünk és tanulnunk belőle, hogy miért baltázták el. Hogy képletesen fogalmazzak, az a közjogi rendszer marad fenn hosszabb távon életképesen, amely a földön áll, és az fullad ki hamar, amely a levegőben lebeg. Az a rendszer áll a földön szilárd alapokon, amelynek közjogi hagyományai vannak, alapszabályai a benne élő nemzet múltjában gyökereznek, bevált gyakorlatnak mondhatóak, nem változtatgathatóak, szokásjogok. Vagyis eszerint a jogfolytonosságról beszélők keresgélnek jó helyen.
A levegőben lebegő rendszer lényege, hogy nincs nemzeti történelmi hagyományban nyugvó alapja. Az alapja egy valakik által a nemzet számára csinált Alkotmány, vagy szimbolikusabban kifejezve a lényegét egy CSINÁLMÁNY. Vagyis az egyik rendszer hagyományokon ül, a másik valakik által, valamilyen érdekek mentén számunkra csinált szabályokon. A hagyományokon nem lehet változtatni, mert ahhoz kvázi a múltat kéne átírni, a csinálmányt bármikor lehet módosítani.
Míg a hagyományokon alapuló rendszer tetején helyet foglaló vezető, csak irányítani tud, a rendszer alapjait jelentő hagyományokhoz nem tud hozzányúlni, azokon nem változtathat, addig a csinálmányon ülő rendszer tetejéről bármikor le lehet nyúlni az aljára és az éppen aktuális érdekeknek megfelelően változtatni az alapszabályokon. Szemléletesen látszik ez a mai kétharmados vezetők alaptörvényének eddigi pályafutásán, de a 89-es kerekasztalos ideiglenes alkotmány se volt jobb ilyen téren sem.
Persze az életben úgymond "csinálmányok" is válhatnak hagyománnyá, ha kiállják az idők próbáját, hisz sok hagyománynak van ismert kezdete, elindítója, de jelen rendszer pont, hogy ezt a próbát nem állta ki és nem is a történelmi közjogi hagyományainkra épült.
Ha olyan Alkotmányt keresünk a nemzetünk múltjában, ami bizonyította életképességét, képes volt hagyománnyá válni, és ráépülve szilárd közjogi rendszer épült fel és sikeres ország, akkor miért ne a legkézenfekvőbbel kezdenénk?
Ezt a nemzetet a Vérszerződéssel hozták létre az ősök, ez a közjogi alapja a nemzeti létünknek. Ennek szövegét a magyar krónikákból ismerjük. ÉS ENNEK SZELLEMISÉGÉTŐL EGYÉBKÉNT NINCS IS JOGUNK ELTÉRNI! És ez lényeges, hogy NINCS JOGUNK! Mert az őseink ezzel hozták létre a nemzetet és nem is lennénk a Vérszerződés nélkül, tehát az magyar "szentírás".
Abban pedig az alábbiak vannak:
"1. Ameddig az ő (szerződők) életük, sőt az utódaiké is tart, mindig Álmos vezér ivadékaiból lesz a vezérük.
2. Ami jószágot (vagyont) csak fáradalmaik árán szerezhetnek, mindegyiküknek része legyen abban.
3. Azok a fejedelmi személyek, akik tulajdon szabad akaratukból választották Álmost urukká, sem ők maguk, sem fiaik soha, semmi esetre ki ne essenek a vezér tanácsából és az ország tisztségeiből.
4. Hogyha valaki utódaik közül hűtlen lenne a vezér személyéhez, vagy egyenetlenséget szítana a vezér és rokonai között, a bűnösnek vére omoljon, amint az ő vérük omlott az esküben, melyet Álmos vezérnek tettek.
5. Hogyha valaki Álmos vezér és a többi fejedelmi személyek utódai közül az esküvel kötött megállapodásokat meg akarná szegni, örök átok sújtsa."
Eszerint hagyományos magyar közjogi szempontból az törvényes, ami ezzel összhangban van, ami ezzel nincs összhangban az közjogilag TÖRVÉNYTELEN. A közjogi fejlődésünk az évszázadok alatt mindig szem előtt is tartotta ezt, és ezzel összhangban építkezett az Aranybullán át a Szent Korona tan kiteljesedéséig.
ÉS MI EZEKKEL NEM MEHETÜNK SZEMBE!
Mit is jelent a Vérszerződés a mai helyzetben?
- A vezér személyének kérdésében nem tudjuk sajnos betartani egyértelműen a szerződést, mert ugye kihalt az Árpádház. Viszont a szerződés szellemisége azt kívánja meg, hogy genetikailag minél inkább ősi magyar származású vezért keressünk mindig! (1. pont) Továbbá a szerződés arra is kitér, hogy a tisztségekben is a nemzet tagjainak kell ülni. (3. pont vége)
- A közös javak nem idegeníthetők el, azok a nemzet jólétét kell szolgálják. (2. pont)
- A döntéshozatali folyamatból nem lehet kirekeszteni a szavazati joggal bírókat. (3. pont)
- A hazaárulást szigorúan büntetni kell. (4. pont)
- Ha a vezetők eltérnek a Vérszerződés elveitől, törvényes velük szemben a felkelés, ellenállás. (5. pont - aranybulla szerinti kibontása)
A mai rendszer brutálisan sérti a Vérszerződés szellemiségét.
- Mert a vezetők, döntéshozók sok esetben nem magyarok, sőt, azt sem tudjuk néha, hogy kicsodák.
- A közvagyont elprivatizálták.
- A nemzet tagjainak ebbe semmi beleszólása nem volt, és általában is ki vannak rekesztve a döntéshozatali folyamatból. A rendszer totalitárius, aki megnyeri a választásokat az "mindent visz", és egy törpe kisebbség kezében összpontosul minden döntéshozói hatalom.
- A fentieket elkövető hazaárulók vígan élnek.
- A hazaárulással, törvénytelenséggel szemben fellépőket, ellenállókat üldözik.
Új közjogi rendszer kell!
- Amely összhangban van a Vérszerződéssel, és a magyar történeti alkotmányosság talaján nyugszik.
- Amelyben az országgyűlés a társadalom valódi szerkezetét jeleníti meg, mint a régi magyar országgyűléseken, és nem a cégszerűen működő pártok képviselői ücsörögnek ott.
- Amelyben az országirányítást (kormányzást) végző tényezőnek legfeljebb tekintélye van, de nincs közvetlen hatalma az országgyűlés felett, mint ma a pártszervezeteken keresztül. És nincs joga az alkotmányos alapszabályokat kedve és érdeke szerint változtatgatni.
- Amelyben a közügyekbe érdemben beleszólhatnak a szavazati joggal rendelkezők.
- Amelyben a parttalan egyenlősdi helyett a társadalmi kötelezettségei teljesítésének arányában van beleszólása a közügyekbe bárkinek is. Vagyis a jogokat - egy emberi jogi minimumon túl - a kötelezettségek teljesítésének arányában osztjuk.
Én egy ilyen közjogi rendszert akarok, ennek megvalósulásáért küzdök. Már 10 éve szajkózom, hogy itt a rendszer az, ami rossz és közjogi rendszerváltásra van szükség. Annak idején 2007-ben a Hunnia mozgalom meghirdetése is ennek szellemében történt. Már akkor is nagyjából ugyanaz a rendszer szintű elképzelésem volt, mint most. A lényeg a gyökerekhez való visszanyúlás, és onnan való közjogi újjáépítkezés. Mert hiszek benne, hogy amely szellemiség sikerre vitte az ősöket, az ma is üdvös számunkra, és mert kötelességünk is az ősök iránymutatása szerint cselekednünk, nincs is jogunk az őseink által lefektetett, és az idők próbáját kiállt elvekkel szembehelyezkedni. A magyar közjogi hagyomány szerint a vezér (fejedelem, király, kormányzó stb.) irányítja a mindennapokban az országot, de az országgyűlés, ahol a nemzeti együttműködés szabályait (benne az irányítás kereteit is) lefektetjük, az a nemzet fennhatósága alatt áll, afelett nincs a vezérnek uralma (persze nyílván van nek i is ott beleszólási joga a dolgokba, akár vétó joga is bizonyos kérdésekben).
Én nem akarom a mai totalitárius rendszerben a hatalmat megszerezni és beülve a rendszer pozícióiba megpróbálni megcsinálni a "jó totalitárius rendszert", mert ez nem lenne összhangban a nemzeti hagyománnyal, és ezért meggyőződésem, hogy eleve bukásra van ítélve!
A jelenlegi rendszert, amely az 1945-ös szovjet megszállás óta jogfolytonos, gyakorlatilag törvénytelen, annak rendelkezéseiből csak az ismerhető el, ami nem áll szemben a Vérszerződés szellemiségével és a magyar történeti alkotmányossággal.
Ha van még küldetésem e hazában, akkor az egy rendszerváltást célul kitűző mozgalom életre hívása, amit még ez év őszén el is kívánok indítani.
Aki ezen célkitűzéssel és a fent vázolt alapelvekkel lényegében egyetért, azzal tudok együttműködni egy rendszerváltás érdekében.
Aki nem akar rendszerváltást, azzal legfeljebb konkrét ügyekben akarok együttműködni alkalmi jelleggel.
Célkitűzésemből nem engedek, kevesebbel nem alkuszok, mert hiszek benne, hogy csak így tudunk kilábalni a jelenlegi nyomorúságos helyzetből. És a félősebbeknek jelzem, hogy a rendszerváltáshoz az "európai értékek" szerint is jogunk van. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, I . RÉSZ, 1. cikk ugyanis kimondja, hogy
"Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket."
Vagyis jogunk van a saját közjogi rendszerünk hirdetésére, és ha a nemzetet meg tudjuk győzni és mellénk áll, akkor a megvalósítására is, a világ ez ellen a saját nemzetközi jogi normái szerint sem tehet semmit. Ezt mindig hangsúlyozhatjuk!
Budaházy György
Kapcsolódó:
Kárpát-medence a földi paradicsomkert / A Kárpát-medence értékei
Kárpát-medence a földi paradicsomkert / Betelepítés
Dátum: 2013. november 17. 19:32
Tárgy: Igazi rendszerváltást!
Címzett: Kutasi József <jozsef@kutasi.eu>
Igazi rendszerváltást!
15 aug 2013.
Hazafiak, honleányok, fajtánk iránt felelősséget érző testvéreim!
Egyszerűen észre kell venni, hogy a '80-as évek második feléhez hasonló idők járnak abban a vonatkozásban, hogy kifulladóban van az, a társadalmi-gazdasági életünket keretbe szervező közjogi rendszer, amiben élünk. Az előző - állam-szocialista - rendszer felhalmozott legjelentősebb nemzetstratégiai problémáit nem tudta megoldani, sőt, még számos újat teremtett melléjük, melyek így összességében kezdik maguk alá temetni a nemzet jövőjét.
Sokan beszélnek persze hasonlókról, mint ahogy sokfelé hallani már a Szent Korona tanról, történeti alkotmányosságról, a jogfolytonosság helyreállításának szükségességéről. Ami hiányzik, az egy olyan határozott irányvonal, amely nyíltan kimondja, hogy rendszerváltás kell, hogy ez a rendszer nem reformálható és nem is érdemes ezért a fennmaradását bármilyen módon segíteni, és azt is meghatározza mellé, hogy mi legyen ehelyett. Emlékezzünk vissza, hogy a 80-as évek végi rendszerváltó erők sem azt hirdették, hogy reformáljuk meg a szocializmust, hanem egy közjogi rendszerváltást hirdettek, és a problémák megoldását majd abban ígérték. Még ha el is baltázták az egész dolgot, abban igazuk volt, hogy nem a döglött kutyát kell élesztgetni.
Nekünk azt kell világosan megértenünk és tanulnunk belőle, hogy miért baltázták el. Hogy képletesen fogalmazzak, az a közjogi rendszer marad fenn hosszabb távon életképesen, amely a földön áll, és az fullad ki hamar, amely a levegőben lebeg. Az a rendszer áll a földön szilárd alapokon, amelynek közjogi hagyományai vannak, alapszabályai a benne élő nemzet múltjában gyökereznek, bevált gyakorlatnak mondhatóak, nem változtatgathatóak, szokásjogok. Vagyis eszerint a jogfolytonosságról beszélők keresgélnek jó helyen.
A levegőben lebegő rendszer lényege, hogy nincs nemzeti történelmi hagyományban nyugvó alapja. Az alapja egy valakik által a nemzet számára csinált Alkotmány, vagy szimbolikusabban kifejezve a lényegét egy CSINÁLMÁNY. Vagyis az egyik rendszer hagyományokon ül, a másik valakik által, valamilyen érdekek mentén számunkra csinált szabályokon. A hagyományokon nem lehet változtatni, mert ahhoz kvázi a múltat kéne átírni, a csinálmányt bármikor lehet módosítani.
Míg a hagyományokon alapuló rendszer tetején helyet foglaló vezető, csak irányítani tud, a rendszer alapjait jelentő hagyományokhoz nem tud hozzányúlni, azokon nem változtathat, addig a csinálmányon ülő rendszer tetejéről bármikor le lehet nyúlni az aljára és az éppen aktuális érdekeknek megfelelően változtatni az alapszabályokon. Szemléletesen látszik ez a mai kétharmados vezetők alaptörvényének eddigi pályafutásán, de a 89-es kerekasztalos ideiglenes alkotmány se volt jobb ilyen téren sem.
Persze az életben úgymond "csinálmányok" is válhatnak hagyománnyá, ha kiállják az idők próbáját, hisz sok hagyománynak van ismert kezdete, elindítója, de jelen rendszer pont, hogy ezt a próbát nem állta ki és nem is a történelmi közjogi hagyományainkra épült.
Ha olyan Alkotmányt keresünk a nemzetünk múltjában, ami bizonyította életképességét, képes volt hagyománnyá válni, és ráépülve szilárd közjogi rendszer épült fel és sikeres ország, akkor miért ne a legkézenfekvőbbel kezdenénk?
Ezt a nemzetet a Vérszerződéssel hozták létre az ősök, ez a közjogi alapja a nemzeti létünknek. Ennek szövegét a magyar krónikákból ismerjük. ÉS ENNEK SZELLEMISÉGÉTŐL EGYÉBKÉNT NINCS IS JOGUNK ELTÉRNI! És ez lényeges, hogy NINCS JOGUNK! Mert az őseink ezzel hozták létre a nemzetet és nem is lennénk a Vérszerződés nélkül, tehát az magyar "szentírás".
Abban pedig az alábbiak vannak:
"1. Ameddig az ő (szerződők) életük, sőt az utódaiké is tart, mindig Álmos vezér ivadékaiból lesz a vezérük.
2. Ami jószágot (vagyont) csak fáradalmaik árán szerezhetnek, mindegyiküknek része legyen abban.
3. Azok a fejedelmi személyek, akik tulajdon szabad akaratukból választották Álmost urukká, sem ők maguk, sem fiaik soha, semmi esetre ki ne essenek a vezér tanácsából és az ország tisztségeiből.
4. Hogyha valaki utódaik közül hűtlen lenne a vezér személyéhez, vagy egyenetlenséget szítana a vezér és rokonai között, a bűnösnek vére omoljon, amint az ő vérük omlott az esküben, melyet Álmos vezérnek tettek.
5. Hogyha valaki Álmos vezér és a többi fejedelmi személyek utódai közül az esküvel kötött megállapodásokat meg akarná szegni, örök átok sújtsa."
Eszerint hagyományos magyar közjogi szempontból az törvényes, ami ezzel összhangban van, ami ezzel nincs összhangban az közjogilag TÖRVÉNYTELEN. A közjogi fejlődésünk az évszázadok alatt mindig szem előtt is tartotta ezt, és ezzel összhangban építkezett az Aranybullán át a Szent Korona tan kiteljesedéséig.
ÉS MI EZEKKEL NEM MEHETÜNK SZEMBE!
Mit is jelent a Vérszerződés a mai helyzetben?
- A vezér személyének kérdésében nem tudjuk sajnos betartani egyértelműen a szerződést, mert ugye kihalt az Árpádház. Viszont a szerződés szellemisége azt kívánja meg, hogy genetikailag minél inkább ősi magyar származású vezért keressünk mindig! (1. pont) Továbbá a szerződés arra is kitér, hogy a tisztségekben is a nemzet tagjainak kell ülni. (3. pont vége)
- A közös javak nem idegeníthetők el, azok a nemzet jólétét kell szolgálják. (2. pont)
- A döntéshozatali folyamatból nem lehet kirekeszteni a szavazati joggal bírókat. (3. pont)
- A hazaárulást szigorúan büntetni kell. (4. pont)
- Ha a vezetők eltérnek a Vérszerződés elveitől, törvényes velük szemben a felkelés, ellenállás. (5. pont - aranybulla szerinti kibontása)
A mai rendszer brutálisan sérti a Vérszerződés szellemiségét.
- Mert a vezetők, döntéshozók sok esetben nem magyarok, sőt, azt sem tudjuk néha, hogy kicsodák.
- A közvagyont elprivatizálták.
- A nemzet tagjainak ebbe semmi beleszólása nem volt, és általában is ki vannak rekesztve a döntéshozatali folyamatból. A rendszer totalitárius, aki megnyeri a választásokat az "mindent visz", és egy törpe kisebbség kezében összpontosul minden döntéshozói hatalom.
- A fentieket elkövető hazaárulók vígan élnek.
- A hazaárulással, törvénytelenséggel szemben fellépőket, ellenállókat üldözik.
Új közjogi rendszer kell!
- Amely összhangban van a Vérszerződéssel, és a magyar történeti alkotmányosság talaján nyugszik.
- Amelyben az országgyűlés a társadalom valódi szerkezetét jeleníti meg, mint a régi magyar országgyűléseken, és nem a cégszerűen működő pártok képviselői ücsörögnek ott.
- Amelyben az országirányítást (kormányzást) végző tényezőnek legfeljebb tekintélye van, de nincs közvetlen hatalma az országgyűlés felett, mint ma a pártszervezeteken keresztül. És nincs joga az alkotmányos alapszabályokat kedve és érdeke szerint változtatgatni.
- Amelyben a közügyekbe érdemben beleszólhatnak a szavazati joggal rendelkezők.
- Amelyben a parttalan egyenlősdi helyett a társadalmi kötelezettségei teljesítésének arányában van beleszólása a közügyekbe bárkinek is. Vagyis a jogokat - egy emberi jogi minimumon túl - a kötelezettségek teljesítésének arányában osztjuk.
Én egy ilyen közjogi rendszert akarok, ennek megvalósulásáért küzdök. Már 10 éve szajkózom, hogy itt a rendszer az, ami rossz és közjogi rendszerváltásra van szükség. Annak idején 2007-ben a Hunnia mozgalom meghirdetése is ennek szellemében történt. Már akkor is nagyjából ugyanaz a rendszer szintű elképzelésem volt, mint most. A lényeg a gyökerekhez való visszanyúlás, és onnan való közjogi újjáépítkezés. Mert hiszek benne, hogy amely szellemiség sikerre vitte az ősöket, az ma is üdvös számunkra, és mert kötelességünk is az ősök iránymutatása szerint cselekednünk, nincs is jogunk az őseink által lefektetett, és az idők próbáját kiállt elvekkel szembehelyezkedni. A magyar közjogi hagyomány szerint a vezér (fejedelem, király, kormányzó stb.) irányítja a mindennapokban az országot, de az országgyűlés, ahol a nemzeti együttműködés szabályait (benne az irányítás kereteit is) lefektetjük, az a nemzet fennhatósága alatt áll, afelett nincs a vezérnek uralma (persze nyílván van nek i is ott beleszólási joga a dolgokba, akár vétó joga is bizonyos kérdésekben).
Én nem akarom a mai totalitárius rendszerben a hatalmat megszerezni és beülve a rendszer pozícióiba megpróbálni megcsinálni a "jó totalitárius rendszert", mert ez nem lenne összhangban a nemzeti hagyománnyal, és ezért meggyőződésem, hogy eleve bukásra van ítélve!
A jelenlegi rendszert, amely az 1945-ös szovjet megszállás óta jogfolytonos, gyakorlatilag törvénytelen, annak rendelkezéseiből csak az ismerhető el, ami nem áll szemben a Vérszerződés szellemiségével és a magyar történeti alkotmányossággal.
Ha van még küldetésem e hazában, akkor az egy rendszerváltást célul kitűző mozgalom életre hívása, amit még ez év őszén el is kívánok indítani.
Aki ezen célkitűzéssel és a fent vázolt alapelvekkel lényegében egyetért, azzal tudok együttműködni egy rendszerváltás érdekében.
Aki nem akar rendszerváltást, azzal legfeljebb konkrét ügyekben akarok együttműködni alkalmi jelleggel.
Célkitűzésemből nem engedek, kevesebbel nem alkuszok, mert hiszek benne, hogy csak így tudunk kilábalni a jelenlegi nyomorúságos helyzetből. És a félősebbeknek jelzem, hogy a rendszerváltáshoz az "európai értékek" szerint is jogunk van. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, I . RÉSZ, 1. cikk ugyanis kimondja, hogy
"Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket."
Vagyis jogunk van a saját közjogi rendszerünk hirdetésére, és ha a nemzetet meg tudjuk győzni és mellénk áll, akkor a megvalósítására is, a világ ez ellen a saját nemzetközi jogi normái szerint sem tehet semmit. Ezt mindig hangsúlyozhatjuk!
Budaházy György
Kapcsolódó:
Kárpát-medence a földi paradicsomkert / A Kárpát-medence értékei
Kárpát-medence a földi paradicsomkert / Betelepítés