Dátum: 2014. február 24. 10:58
Tárgy: A forradalmi Ukrajna egyik első döntése: nem hivatalos többé a magyar nyelv Kárpátalján
Címzett: Kutasi József <jozsef@kutasi.eu>
Megérkezett a legfrissebb Hírháló hírlevél, melynek mottója:
megkezdődött Ukrajna kettészakadása, nem hivatalos többé a magyar nyelv Kárpátalján
2014.02.23 14:26 Hídfő.net
Az atlantisták által megpuccsolt ukrán parlament kinevezte Alexander Turcsinovot (az első Timosenko-kormány titkosszolgálatának vezetőjét) az ország ideiglenes megbízott elnökévé. Kijevben és az ország nyugati felében Turcsinov fogja ellátni az elnöki feladatokat. Az elnökválasztást május 25-re tűzték ki, valamint azt is bejelentették, hogy február 25-ig új kormányt alakítanak. Mivel Turcsinov elnökké kikiáltása nélkülöz minden jogi alapot, a kormányalakítással egy illegitim elnök ki fog nevezni egy illegitim kormányt. Az ország nyugati részén azonban egyelőre sikeres puccsot hajtottak végre az atlantisták, így Turcsinovot az ellenzék és a nyugati államok is ukrán elnökként fogják kezelni.
Julia Timosenko már telefonos egyeztetést folytatott John McCain arizonai szenátorral. Ő az az amerikai politikus, aki minden NATO beavatkozás előtt feltűnik és anyagi támogatást, katonai összeköttetéseket biztosít a nyugat által szervezett "ellenzéknek". Ukrajna esetében McCain a szomszédos országokat is végigjárta, majd miután a területi követeléseket közvetítő külügyminisztereket Janukoviccsal összehozta, megbeszéléseket folytatott a nyugati államok által a jövőben hiteles ukrán kormánnyá kikiáltott helytartókkal. McCain tárgyalt a homoszexuális Vitalij Klicskoval, a frissen kiengedett Timosenkoval, valamint a szintén zsidó, épp az imént ideiglenes elnökké kikiáltott Turcsinovval.
Alexander Turcsinov - egy újabb díszpéldány
Tegnap Ukrajna dél-keleti régiói, valamint a Krím-félsziget autonóm köztársasága bejelentette, hogy vállalja az alkotmányos rend fenntartását Ukrajnában, beleértve Kijevet is. Ennek az alkotmányos rendnek a megtestesítője államfőként pedig egyelőre Janukovics. Ma a Harkovban rendkívüli tanácskozásra összehívott kongresszus már nem beszélt Kijevről, mostanra csak az ország dél-keleti régiójáról beszélnek az alkotmányos rend fenntartása kapcsán. A helyi hatóságok azonban mai nyilatkozatukban egyértelművé tették, hogy nem fogadják el alkotmányosnak a Kijevben működő törvényhozás által hozott döntéseket.
Ez azt jelenti, hogy mától fogva a gyakorlatban két Ukrajna létezik: egy nyugati Ukrajna, melynek központja Kijev, illegitim elnökkel, illegitim törvényekkel, a nyugati országok által elismert zsidó vezetőkkel, - és egy dél-keleti Ukrajna, melynek központja átmenetileg Harkov, helyhatóságai pedig az ukrán alkotmányos rendet képviselik. Bár Janukovicsot nem látják szívesen, Ukrajna dél-keleti régiója nem lázad az alkotmányos rend ellen. Jelen helyzet alapján az országgyűlési választások és a májusi elnökválasztás alapján kialakulhat a két elkülönülő Ukrajna politikai gépezete, ami azt jelenti, hogy a két terület külön államisággal fog rendelkezni. Ha ezt a folyamatot semmi nem szakítja meg, napok kérdése, és Ukrajna ketté szakadt.
Kapcsolódó:
Amerikai zsidó filmrendezők és marketingesek segítenek a kijevi "tüntetőknek"
A Wikipediát felkészítették az ukrán oroszellenességre
Az Erópai Unió atomerőmű elfoglalásával kényszerítette térdre Janukovicsot
Euróbiztos: Ukrajnának eurómilliárdokra van szüksége
Klicsko: átvilágításra van szükség az ukrajnai Belügyminisztérium rendszerében
Petro Porosenko - bizniszmen, a cukorkagyáros milliárdos, aki már Juscsenko alatt is meg utána megszíktásokkal Janukovics alatt is betöltött már különlféle miniszteri posztokat, meg az ukrán Nemzeti Banknak is valamilyen muftija. Őt nagyon elnyomhatta az előző rezsim, igazi dorradalmár, egy a népből
A forradalmi Ukrajna egyik első döntése: nem hivatalos többé a magyar nyelv Kárpátalján
2014-02-23. 16:30 MTI - Kuruc.info
Határozottan elutasította a kisebbségi nyelvtörvény eltörlését, továbbá személyesen Orbán Viktor miniszterelnök és Martonyi János külügyminiszter közbenjárását kérte a kárpátaljai magyarok jogainak védelme érdekében Gajdos István, az ukrán parlament egyetlen magyar képviselője vasárnap az MTI-nek adott naiv nyilatkozatában.
Eltörölte az ukrán parlament vasárnap az államnyelvvel kapcsolatos, a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó, 2012-ben elfogadott törvényt. Az erről szóló törvényjavaslatot a teremben jelenlévő 334-ből 232 képviselő támogatta. A 2012. augusztus 10-én életbe lépett törvény hivatalosan engedélyezte a kétnyelvűséget azokban a régiókban, ahol az adott nemzeti kisebbség lélekszáma meghaladja a lakosság tíz százalékát. A magyar nyelvet a kárpátaljai Beregszászon ismerték el hivatalosan regionális nyelvnek.
A politikus szavai szerint 2012-ben egy igazán "európai léptékű" és szellemű nyelvtörvényt fogadott el Ukrajnában a parlament. "E dokumentum regionális státuszt biztosított Ukrajnában számos kisebbségi nyelvnek, közöttük anyanyelvünknek, a magyarnak is. Magyarország vezetői, közöttük Orbán Viktor miniszterelnök is szorgalmazták e jogszabály valóra váltását, magyar közösségünk számára fontosnak nevezve azt" - fejtette ki.
- Hallottad, János? A kárpátaljai magyarok tőlünk várnak segítséget
Hangsúlyozta, hogy "az ukrajnai belpolitikai válság nyomán hatalomra kerülő erők közel sem európai hozzáállást tanúsítva eltörölték e progresszív nyelvtörvényt". Gajdos István kifejezte meggyőződését, miszerint nem léphetnek fel a kisebbségek ellen azok, akik valóban Európába vágynak.
"Határozottan elutasítom a kisebbségi, így az ukrajnai magyarság jogainak szűkítését, és arra szólítom fel az ukrajnai, így a kárpátaljai magyarságot és szakmai szervezeteket, hogy ítéljék el a nyelvtörvény eltörlését. Egyben arra kérem a magyar kormányt, személyesen Orbán Viktor miniszterelnök urat és Martonyi János külügyminiszter urat, minél előbb vegyék fel a kapcsolatot az ukrajnai illetékesekkel, járjanak el annak érdekében, ne csorbuljanak közösségünk jogai, nehogy azt a szvobodás (soviniszta, magyargyűlölő Szabadság párti) Irina Farion nevével is fémjelzett törvénytervezetet fogadja el az ukrán parlament, amely totális egynyelvűsítéssel fenyeget Ukrajnában" - jelentette ki Gajdos István parlamenti képviselő, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke.
Frissítés: Jobbik: Martonyi azonnal mondjon le posztjáról!
A Jobbik lemondásra szólította fel vasárnap Martonyi János külügyminisztert, mert a párt véleménye szerint nem képviseli az ukrajnai válság idején a kárpátaljai magyar közösség érdekeit.
A Jobbik felszólítja Martonyi János külügyminisztert, hogy azonnal mondjon le posztjáról és távozzon a magyar közéletből - mondta Szávay István országgyűlési képviselő a Külügyminisztérium budapesti épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján.
A Jobbik nemzetpolitikai kabinetének elnöke szerint Orbán Viktor miniszterelnöknek olyan külügyminisztert kellene kineveznie Martonyi János helyére, aki az "idegen érdekek kiszolgálása helyett végre magyar nemzeti érdekű külpolitikát folytat".
2. frissítés: Az orosznak is lesz egy-két szava nyelvtörvény ügyben - ha már a "mieinknek" nincs
Negatív jelzésnek tartja az orosz duma FÁK-országokkal foglalkozó bizottságának elnöke azt, hogy az ukrán parlament eltörölte a 2012-es nyelvtörvényt, amellyel megszűnt az orosz és a magyar nyelv regionális státusa is.
Leonyid Szluckij szerint Oroszországnak válaszlépéseket kellene kidolgoznia a kijevi döntésre. A törvényhozás alsóházi bizottságának vezetője úgy vélte, hogy az orosz nyelv hivatalos státusának megszűnése miatt nem csak a nyelvhasználat, hanem annak oktatása is veszélyben van Ukrajnában.
Szluckij közölte, hogy még korai lenne konkrét válaszlépésekről beszélni, de biztos abban, hogy azokat a közeljövőben kidolgozzák. Mindeközben azt remélte, hogy még van lehetőség arra, hogy a "testvéri Ukrajnában" visszaadják az orosz nyelvnek a korábbi, regionális státust. Remélte, hogy ez a szerinte negatív lépés nem nehezíti meg együttműködésüket a jövőbeni ukrán koalíciós kormánnyal, és az érintkezés nyelve feltétlenül az orosz lesz.
Kapcsolódó:
Kárpátalja többségi népe, a ruszinok
Janukovics meggondolta magát - hírösszefoglaló Ukrajnából
"Adjatok fegyvert, megöljük a majdanosokat!" Leszabták az ukrán rongyot
Jobbik: Martonyi mondjon le!
Gyorshír - készenlétben az orosz deszantosok
Az ukrán parlament tagja felszólította Orbánt az ukrajnai magyarok védelmére
23.02.2014, 19:48 MTI - Oroszország Hangja
Határozottan elutasította a kisebbségi nyelvtörvény eltörlését, továbbá személyesen Orbán Viktor miniszterelnök és Martonyi János külügyminiszter közbenjárását kérte az ukrajnai magyar kisebbség jogainak védelme érdekében Gajdos István, az ukrán parlament egyetlen magyar képviselője vasárnap az MTI-nek adott nyilatkozatában.
Hangsúlyozta, hogy "az ukrajnai belpolitikai válság nyomán hatalomra kerülő erők közel sem európai hozzáállást tanúsítva eltörölték e progresszív nyelvtörvényt".
"Határozottan elutasítom a kisebbségi, így az ukrajnai magyarság jogainak szűkítését, és arra szólítom fel az ukrajnai, így a kárpátaljai magyarságot és szakmai szervezeteket, hogy ítéljék el a nyelvtörvény eltörlését" - jelentette ki Gajdos István parlamenti képviselő, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke.
Felelősségünk az ukrán válság idején - az MVSZ Elnökségének nyilatkozata
Február 22-én Budapesten ülésezett a Magyarok Világszövetségének Elnöksége, amely szakértők bevonásával több órás vitát folytatott az Ukrajnában kialakult válságról, és a magyar nemzet ezzel kapcsolatos felelősségéről, majd nyilatkozatot fogadott el, amelyet alább közzéteszünk.
A Magyarok Világszövetsége mélységes aggodalommal követi a drámai ukrajnai fejleményeket. A fiatal ország sérülékeny demokráciája hónapok óta elhúzódó válsággal küzd, amely szinte megfékezhetetlen erőszakba torkollott.
Az Ukrajnában egymással szemben álló erők viaskodását immár több mint száz ember kiontott vére pecsételi, és az erőszak esetleges további fokozódása diktatúrába torkolló nemzeti tragédiával, vagy akár az ország szétesésével fenyeget.
Az egymással kibékíthetetlennek tűnő értékrendeket valló csoportok, nép- és nemzetrészek, akár öt részre is szakítanák Ukrajnát, ha önrendelkezési szándékuk szabadon érvényesülhetne.
Azzal a felhívással fordulunk az Ukrajnában szemben álló felekhez, hogy vessenek véget az erőszaknak, és találják meg a vérontás nélküli politikai megoldáshoz vezető kompromisszum útját.
Ugyanakkor, fel kell készülnünk arra az eshetőségre is, ha a felek megbékélése lehetetlenné válik.
A Szovjetunió romjain létrejött független Ukrajnának számos olyan területe van, amelyet korábban a cári Oroszország, majd a XX. század során az orosz irányítású Szovjetunió kebelezett be, és az ukrán államhoz történt csatolásuk nem történelmi folyamatok eredménye, hanem katonapolitikai és földrajzi adottságok következménye, mint a Krím-félsziget, Besszarábia, Galícia vagy Kárpátalja.
Ez utóbbival, Kárpátaljával és az ott élő népekkel, nemzeti közösségekkel szemben a magyar nemzet különleges felelősséggel tartozik elsősorban azért, mert ez a terület az első világháborút megelőzően több mint ezer évig, folyamatosan a magyar állam, a Szent Korona országának szerves része volt.
A XX. században Kárpátalja sorsa rendkívül hányatott volt. 1920-ban, a trianoni béke folytán az akkor életre hívott Csehszlovákiához csatolták. 1938-ban az első bécsi döntés értelmében a zömében magyarok lakta nyugati része visszakerült Magyarországhoz. A maradékot az 1939-ben a függetlenné váló, Tiso vezette Szlovákia magának vindikálja, ám ez terület még ugyanabban az évben visszatér Magyarországhoz. 1944-ben szovjet csapatok szállták meg, a párizsi béke 1947-ben a Szovjetuniónak juttatja, majd annak szétesése után Ukrajna részévé vált... Igazi senki földjeként dobálták.
Eközben 1991-ben, még a Szovjetunió feloszlása előtt Kárpátalja népszavazást tartott saját sorsáról, amelyen elsöprő többséggel egy különleges jogállású, autonóm státust követelt magának. A Beregszászi járás lakossága pedig Magyar Autonóm Körzet létrehozása mellett tette le a voksát ugyancsak döntő többséggel. A szovjet és később az ukrán hatóságok ugyan semmibe vették a népszavazás eredményét utólag közvélemény-kutatássá minősítve le azt, ám a kárpátaljaiaknak halvány elégtételt szolgáltatattak azzal, hogy a hivatalos időt átmenetileg elmozdították a moszkvaitól, és nem a kijevihez, hanem a budapestihez igazították. De mindössze egy évig tartott ez az engedmény. Kijevi nyomásra aztán a kelet-európai időt tették hivatalossá.
Amikor a Szovjetunió megszűnt, és Kárpátalja - ahonnan az odatelepített oroszok zöme elmenekült - az újonnan létrejött ukrán állam részévé vált, Leonyid Kucsma elnök fogadta Kozma Imre atyát, a Magyar Máltai Szeretetszolgáltat elnökét, és a szervezet felbecsülhetetlen értékű segítségét megköszönve, őt kitüntette, majd felkínálta a lehetőséget, hogy Kárpátalja újból Magyarországhoz tartozzon. Az eset fájdalmas részlete, hogy az ukrán elnök ezen fogadásán jelen volt Magyarország akkori kormányának, az Antall-kormánynak külügyminisztere, Jeszenszky Géza is...
A magyar nemzet felelősséget érez Ukrajna szenvedő, nélkülöző népe iránt, és a lehetőségeihez mérten humanitárius segítséget nyújt a szenvedőknek, különösképpen a harcok áldozatai hozzátartozóinak és a sebesülteknek.
De felelőssége hangsúlyos mindazon ukrán állampolgárok iránt is, akik e véres konfliktusban az európai értékekért kockáztatták életüket, szabadságukat, annak az Európának az értékeiért, amelynek Beethoven Örömódája a himnusza.
A magyar nemzet ugyanakkor felelősséggel tartozik Kárpátalja többségi lakosságával, a ruszin néppel szemben is, amelynek lélekszámát ruszin kutatók 800.000 főre becsülik, és amelynek puszta nemzeti létét is tagadja Ukrajna. A ruszin nép etnogenezise az elmúlt ezer évben zajlott le. Annak helyszíne a Kárpát-medence, a Szent Korona országa. Ezért érthető, hogy szláv anyanyelvük ellenére a ruszinok erősebben kötődnek a magyarsághoz, mint a környezetükben élő szláv népekhez, a szlovákokhoz, ukránokhoz.
Végül, de legfőképpen, a magyar nemzet felelős a Kárpátalján élő magyar nemzeti közösség iránt. Ezen felelőssége egyetemleges, el nem hárítható és el nem évülő. E felelősség a fizikai védelemtől, a létbiztonság szavatolásán és a közösségi jogok védelmén át, e nemzeti közösség önkormányzati jogának elismeréséig terjed ki, hiszen a kárpátaljai magyar nemzeti közösség a magyar nemzet elidegeníthetetlen része.
Amennyiben Kárpátalja népei - ruszinok, ukránok, magyarok és mások - Ukrajna válsága közepette saját kezébe kívánná venni a sorsát, és kinyilatkoztatná azon óhaját, hogy jövőjét - miként a múltja is volt - a Szent Korona országában kívánja kibontakoztatni, akkor a magyar nemzet felelőssége erre pozitív választ adni, és befogadni őket.
Tekintettel Kárpátalja sajátos nemzeti összetételére és továbbra is fennálló geopolitikai adottságaira, ez a befogadás sajátos önkormányzati jogosultságokkal rendelkező, autonóm területtel valósítható meg.
A magyar nemzet által megteremtett Szent Korona országa újból bebizonyíthatja - miként tette azt 1124-től, a szászoknak adott szabadságlevéltől, az Andreanum-tól kezdve, amely tulajdonképpen Európa első nemzeti autonómia-statútuma -, hogy mindenkor a különböző etnikumú, nyelvű, vallású népek, népcsoportok otthona volt, mely messzemenően az ott élő emberek egyenlő méltóságára épített - Istennek tetsző módon.
Ezen a felelősségen a nemzet[1] minden intézményének[2] és közösségének[3] osztoznia kell hivatása és feladata szerint úgy, ahogyan azt a Magyarok Világkongresszusa által elfogadott nemzetfogalommeghatározza.
Budapest, 2014. február 22.
A Magyarok Világszövetségének Elnöksége
A kiadmányt hitelesíti Patrubány Miklós István Ádám, a Magyarok Világszövetségének elnöke
Korábbi közleményünk: Kárpátalja többségi népe, a ruszinok
MVSZ Sajtószolgálat
8225/140223
[1] Nemzet az az 1.1. szerinti nép, amely fejlődése során eljut önrendelkezési igényének megfogalmazásáig és kinyilatkoztatásáig.
[2] Az állam a nemzet által létrehozott jogi és politikai intézményrendszer, amely annak létérdekeit képviseli, és ezen létérdekeknek akár kényszerrel is érvényt szerez.