2014. április 25., péntek

18.702 - Felhívjuk Magyarország felelős kormányát, hogy haladéktalanul, 2014. május 1- e előtt kezdeményezze a.....


Feladó: Hegyvidéki Trianon Társaság Társaság 
Dátum: 2014. április 25. 1:44
Tárgy: Végveszélyben anyaföldünk
Címzett:
​Kutasi József Antal

FELHÍVÁS 

Felhívjuk Magyarország felelős kormányát, hogy haladéktalanul, 2014. május 1-

e előtt kezdeményezze a földforgalmi törvény (2013: CXXII. tv.) módosítását, és 

ugyanakkor Magyarország európai uniós csatlakozási szerződésének 

Felhívjuk a magyar parlamenti pártokat és a képviselőket, hogy követeljék 

ezeket a lépéseket a magyar kormánytól. Kérünk minden magyar társadalmi 

szervezetet és állampolgárt, hogy csatlakozzon felhívásunkhoz. Ezt az 

ugyvivo@foldvedelem.hu címen tehetik meg. 

2014. május 1-én esedékes a földforgalmi törvény (2013: CXXII. tv.) hatályba lépése. 

A törvény előkészítése során és elfogadtatása óta szüntelenül szakmai és civil 

szervezetek, állampolgárok és pártok folyamatos és kinyilvánított ellenállásába 

ütközik. Ennek oka az, hogy a törvény rendelkezései merőben ellentétesek a magyar 

nemzet rövid és hosszú távú érdekeivel. 

A moratórium feloldása megnyitja a földpiacot a külföld előtt. A törvény, ahelyett 

hogy ennek megsemmisítő következményeit elhárítaná, kiszolgáltatja a magyar 

termőföldet és ezzel a magyar gazdaságot a külföldnek. Ezzel pedig, egyszer és 

mindenkorra, önként feladjuk önrendelkezésünket, a magyar jövőt a szó minden 

értelmében, ami megpecsételi az ország gyarmati sorsát. 

Felelős magyar polgár ezt nem engedheti, felelős magyar kormány ezt nem 

A moratórium feloldása végveszélybe sodorja Magyarországot. A törvény hivatkozott 

garanciái nem elegendőek a magyarnál jóval tőkeerősebb külföldi gazdálkodók és 

pénzügyi befektetők visszatartására. A hazai jogintézmények nem akadályozhatják 

meg földjeink külföldi felvásárlását, amint 25 éve nem állják útját a jogellenes 

zsebszerződéseknek sem, amelyek miatt már közel egymillió hektár termőföld (a 

teljes termőterület közel 20%-a) kerülhet külföldi kézbe. 

A moratórium feloldásának megtagadását jogi, gazdasági és politikai érvek 

Jogi érv 

Az EU legfőbb vívmánya a tőke szabad áramlásának az érvényesítése. A földpiacon ezt 

eleve megtörte az EU 15 tagjának tett engedmény, amely biztosítja, hogy az 

államterületüket alkotó föld nem minősül tőkének, és az EU szavatolja a földtulajdon 

szabályozására fennálló nemzeti önrendelkezésüket (EUMSZ 345. cikke). Magyarország 

és a 2004-ben és később csatlakozó közép- és kelet-európai tagállamok terhére az egyes 

csatlakozási szerződésekben a föld tőkének minősítése, ebből eredően pedig a szabad 

földpiac kötelező megnyitásának a kikötése a közösségi jogba ütközik: sérti az általános 

egyenlőség és a jogegyenlőség alapelvét, amely az uniós integráció pillére. 

! 1

Magyarország javára az őt uniós tagállamként megillető jogegyenlőség - az államterületét 

alkotó földre gyakorolható önrendelkezésnél - csak úgy állítható helyre, ha a kormány 

kezdeményezi a csatlakozási szerződés földről szóló rendelkezéseinek a felülvizsgálatát. 

Ennek alapján a hazai föld kikerülhet az EUMSZ 63. cikkének a hatálya alól, és a 

jogalkotó a földtulajdonszerzés szabályait az ország történelmi hagyományai, saját 

jogrendje alapján, az állampolgárok közérdekében határozhatja meg. A felülvizsgálat a 

miatt is szükséges, mert a 10 éves földmoratórium megszüntetésének az indokai nem 

állnak fenn, ezért Magyarországnak 2014 május 1- jén meg kell tagadnia a szabad földpiac 

Gazdasági érv 

A 2004-ben és 2007-ben újonnan csatlakozó országok azért kaptak moratóriumot a 

csatlakozás idején, mert a közép-európai és a nyugat-európai földárak és 

jövedelemszintek közötti különbség túlságosan nagy volt. A vélelmezett gazdasági 

felzárkózás reményében az EU átmeneti időt engedélyezett a külföldiek szabad 

termőföldvásárlásának a kizárására, ez Magyarország esetében legfeljebb 10 év volt. 

A várt felzárkózás azonban nem következett be, sőt, a gazdasági különbség 

Magyarország és az EU között tátongóbb, mint valaha. A moratórium fenntartásának 

gazdasági oka tehát még inkább fennáll, mint a csatlakozás idején. 

A föld véges, az egész világon keresett erőforrás, amelynek értéke folyamatosan nő. 

A föld tulajdonjoga a jövő gazdasági fejlődésének záloga. Kiadni a kezünkből ezt az 

egyetlen megmaradt, legértékesebb erőforrásunkat gazdasági öngyilkossággal lenne 

A vidék, és ezzel együtt az ország megmaradásához és fejlődéséhez, az ország 

élelmiszerbiztonságának fenntartásához feltétlenül szükséges, hogy hazai 

tulajdonban, a helyi közösségek kezében legyenek a helyi természeti erőforrások, így 

Politikai érv 

Az az ország, amely földjét külföldi kézbe adja, elveszíti szabadságát és 

önrendelkezését. Magyarországot már területe kétharmadától megfosztotta a trianoni 

békediktátum. Az anyaország területének elvesztése a magyarság teljes 

felszámolásával lenne egyenértékű. 

A nemzeti katasztrófa elkerülése érdekében felkérjük a jelenlegi és a megalakuló 

Kormányt és Országgyűlést, hogy haladéktalanul tegye meg a következő 

1. Kezdeményezze az EU-s csatlakozási szerződés földről szóló 

rendelkezéseinek a felülvizsgálatát annak érdekében, hogy a termőföld 

kerüljön ki a szabad tőkeáramlás hatálya alól, és fennmaradjon a 

külföldiek földvásárlási moratóriuma. A tárgyalások 

kezdeményezésével egy időben Magyarország tagadja meg a 

moratórium feloldását. Földet csak Magyarországon élő magyar 

állampolgár szerezhessen. 

! 2

2. Kezdeményezzen közép-európai szövetséget ennek a szempontnak a 

közös képviselete érdekében az EU-val szemben, hiszen 

érdekközösség áll fenn Kelet- és Közép-Európa országaival. 

3. Alkossa meg a mezőgazdasági üzemtörvényt, amely minden 

mezőgazdasági szereplő számára azonos mértékben szabja meg a 

megszerezhető birtok méretét. 

4. Alkosson a helyi földbizottságok jogállásáról rendelkező törvényt 

annak biztosítására, hogy a helyi gazdatársadalomnak saját 

önszerveződő gazdatanácsain keresztül legyen döntő szava a helyi 

földek elosztásában. A települések birtokpolitikai ügyeiben csak az 5 

éve ott élő, ott gazdálkodó természetes személyekből alakult 

gazdatanácsoknak lehessen döntési és egyetértési joga. 

Felhívjuk az országgyűlési pártokat és a kormányt, tegyék meg a fenti lépéseket.

Ebben, a nemzet puszta létét fenyegető helyzetben minden hazáját és családját féltő

Anyaföldvédelmi Kerekasztal

Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ)

Építészet,!Művészet!Kévés!Stúdió!Galéria

Gazdatanácsok Szövetsége titkársága

Hegyvidéki Trianon Társaság

Magyarok Világszövetsége Fejér Megyei Szervezete

Old Dohányfüstmentes Egyesület

Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület

Trianon Társaság Fejér Megye 

Dr. Boór Ferenc, egyetemi!tudományos!munkatárs,!gépészmérnök

dr. Hossó Andrea, közgazdász

Kévés György, építészmérnök 

dr. Kovács László Béla, matematikus 

Dr. Némethy Sándor, egyetemi docens 

Sajó Victor, Fejér Szövetség elnöke 

Tamási Béláné, könyvvizsgáló 

Prof. Dr. Tanka Endre, jogász