2014. május 7., szerda

18.773 - Bóna Mária Ilona: 3-4. Munka és munkaügy > MUNKAÜGYI FELADAT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS A HÁTORSZÁG KIÉPÍTÉSÉVEL

Feladó: Bóna Mária Ilona
Dátum: 2014. május 7. 13:23
Tárgy: 3-4. Munka és munkaügy
Címzett:

​Kutasi József Antal​


Munka és munkaügy

3. A hátország kiépítésének helyszínei

Meg kellett volna – a lehető legsürgősebben - indítani a helyi kultúrházakban, vagy közösségi házakban a minden érdeklődő által elérhető NÉPFŐISKOLAI KURZUSOKAT!
Ezeken a népfőiskolai kurzusokon olyan "művelődési programot" kellett volna összeállítani, amely segíti, ösztönzi az egyént, illetve az adott közösséget fejlődésben, kreativitásban!
A program összeállításánál figyelembe kell venni, hogy - az élet minden követelményével és kényszerével behatárolt emberek - csaknem mindenfajta tevékenységét három alapvető tényező határozza meg:
1./ a család - legyen az meglévő vagy távlati - a házaspár és a gyermeknevelés problémái; idős, beteg szülők otthoni gondozásának összes problémája; az élet négy krízisszakaszának problémái;
2./ a szakmai munka - amelyben gondot okozhat: - a munkahely elvesztése, - a szakértelem elavulása, - a teljesítménnyel járó feszültség oldásának természetes igénye, - a rekreációra való törekvés;
3./ a jövő - helyünk megkeresése a társadalmi-gazdasági valóságban, háttér biztosítása, stabilitás, lakás, megtakarítás, elérhető célok kitűzése, részvétel egy olyan típusú társadalom építésében, amely biztosítja a jövőt és megfelel az EGYÉN vonatkozási kereteinek; a jelen fenyegetéseinek (környezetszennyeződés ártalmai, sugárszennyeződés, az emberi agresszivitás-terrorizmus, a közbiztonság hiánya, modern betegségek) túlélése.

MUNKAÜGYI FELADAT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS A HÁTORSZÁG KIÉPÍTÉSÉVEL

A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSRŐL majdnem mindenkinek az infrastrukturális fejlesztés jut eszébe. Villamosítás, hírközlési- és a kommunikációt szolgáló berendezések, vezetékes vízellátás, szennyvízelvezető csatornák, aszfaltozott út- és vasúthálózat; minden szükségletet kielégítő szolgáltató intézmények… 
Csakhogy: ma már van a településfejlesztésnek emberi vonatkozása is.
A XXI. század igazi kihívása az, hogy az emberiség összességében képes lesz-e a kisebbségben lévő tudósok által kifejlesztett és megkonstruált technikai vívmányokat, műszaki berendezéseket – a saját hasznára – alkalmazni- felhasználni-TUDNI. Mert, egyre nagyobb a szakadék ezen a téren.
(A csernobili atomreaktor sem robbant volna föl, ha… Kevesen tudnak arról, hogy a „nagy októberi szocialista forradalom" évfordulójára tett többlettermelési felajánlás miatt iktattak ki egy hűtőláncot, mert így remélték a termelési folyamat felgyorsulását, a túlteljesítést elérni! Csakhogy olyan mértékben hevült föl a reaktor, hogy tűz ütött ki, majd felrobbant!!!)
(Folyt.köv.)

Munka és munkaügy

4.  A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI MUNKA emberi vonatkozásai:

Az osztálytársadalmak megszűntével, a jelen embere elsősorban magánember, aki a magánéletét általában családban éli le.
A család, viszont a társadalom legkisebb egysége.
E legkisebb társadalmi egység minősége meghatározója a társadalmi minőségnek.

Az alábbi hét témakör programja lehetővé tenné, hogy a kurzust elvégzők - helyes önértékeléssel képesek legyenek:
-  a saját- jól felfogott érdeküket belátni, aszerint élni, cselekedni;
- arra, hogy igényeljék az olyan politikai képviseletet, amelyik nem a "jól bevált" bűnbakokra áthárító felelősséggel politizál, - mert az gátja lehet az önmagával szembeni igényes életfelfogás kialakításának - hanem reális igényt támaszt! Előtte azonban, a POLITIKAI KÉPVISELETRE JELÖLTnek meg kell győznie választópolgárát arról, hogy megérti elhúzódó krízishelyzetét.
Megérti és arra törekszik, hogy MINDEN, a váltáshoz szükséges ESZKÖZT (erkölcsi rehabilitáció, a váltáshoz szükséges ismeretek, induló tőke) KÉPES biztosítani számára.
Témakörök:

1./ A legfontosabb, hogy az egyén ismerje meg saját genealógiai múltját és e megismeréssel kialakuljon, általánossá váljon az a tény, hogy a magyar- és más nemzetiségi (kisebbséghez tartozó) családok magántörténelmük, családi- genealógiai múltjuk ismeretével részeseik a magyar nemzet történelmének!  (Ezzel a nemzettudattal már egyenrangú tagjai lehetünk az EU nemzetállamok - uniójának!)
2./ A szociálpszichológia segítségével megismerheti az egyén saját lelki alkatát, saját lelkiéletét. Ezen kívül olyan kommunikációs- és szociálpszichológiai ismereteket sajátíthat el, amely a mindenkori emberi élet újra- és újjátermelését, fenntartását és gazdagítását segítheti!
3./ Az andragógia, a felnőttképzés- és művelődés keretében elsajátíthatók lennének azok a tanulástechnikák, amelyekkel megvalósítható lehet az egyén számára az élethosszig tartó, folyamatos tanulás- és művelődés igényével megtervezett életprogram.
4./ A kultúrtörténeti áttekintés keretében lehetőség nyílna a politikai demagógiától mentes nemzeti kultúra történelmi, történeti megismerésére.
megtanulására. Szükséges a településeken létrehozni olyan helyeket, ahol jó együtt lenni és a közösség összetartó erejéből erőt meríteni, az emberi életenergiák- munkaerejének megújulásához...
5./ A környezetismereti áttekintés segítene a XXI. század emberének visszatalálni a természethez, mert eredetileg annak része. Ezért, meg kell ismernie azt a természeti környezetet, ami őt körülveszi. Meg kell ismernie, hogy harmonikusan együtt tudjon élni vele, óvni- védeni tudja azt, hogy utódaik is élvezhessék!
Felhívnám a figyelmet arra, hogy a KEK tanszékei, amelyek a Péteri majorban (Bp. XXIII. ker.) működnek:  Dísznövénytermesztési- és Dendrológiai Tanszék, Zöldségtermesztési Tanszék, Kísérleti Üzem- és Botanikuskert, a civil lakosság számára ismeretlen, teljesen (elhanyagolt), zárt világ!
A népfőiskolai kurzustól függetlenül is meg kell szervezni a botanikus kertek látogatását.
Szükséges lenne a Magyarok Szövetsége Bárka-programjának széles körben való ismertetése és oktatása.
6./ Az állampolgári ismeretek keretében megismerhetné az egyén azokat a törvényes, jogi kereteket, amelyben mindennapjait megéli, amelyek ismerete nélkül lehetetlenség a személyes (rendszer)változtatás.
7./ A közösségfejlesztési technikák ismeretével könnyebben lehet barátságban élnie az egyénnek szomszédaival, szűkebb-tágabb környezetében élő embertársaival. Lehetőség nyílna társadalmi cselekvési technikák: párbeszédkörök, szomszédsági kapcsolatok létesítésének és ápolásának-, társas körök létrehozásának módjainak elsajátítására.
(Folyt.köv.)