18.907 - ​​Dr. Léhmann György: Egyes bíróságok által az alábbiak szerint is lehet hátrányt okozni a jogtalanul kifosztott adósok sérelmére.

Feladó:

​​

Dr. Léhmann György
Dátum: 2014. június 12. 6:19
Tárgy: Vajon miért teszik
Címzett:

​Kutasi József Antal

​​

Egyes bíróságok által az alábbiak szerint is lehet hátrányt okozni a jogtalanul kifosztott adósok sérelmére.

 

Csak bízni tudok abban, hogy az alábbi, két nappal korábban hozzám érkezett levélben írtakhoz ennek semmi köze.

 

"Egy apró megjegyzés ehhez még: úgy csiripelik a verebek, hogy a bírókat már akkor megkeresték a bankok és kaptak nagy összegű hiteleket kamat nélkül, midőn beindult a „devizahitel" offenzíva – speciálisan a magyar lakosság hozzánemértéséhez sőt jóhiszeműségéhez „igazítva". Ha ez igaz, akkor nem lehet csodálkozni, hogy bizonyos „passzivitás", sőt tehetetlenség, netán értetlenség mutatkozik odafent a jog, ((az igazság)) alkalmazásában."

 

Léhmann György

 

Siófokon 2014. junius 12. napján.

 

 

DR. LÉHMANN GYÖRGY  (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176  és 06-20/49-39-85l)  ügyvéd irata  e-mail: lehmann@invitel.hu

==========================================================================

Miskolci Törvényszék

Elnökének                 M i s k o l c 

Tisztelt Elnök Úr!

 

         Az ide mellékelt, 13. P. 20.813/2014/2. számu, Kelemen József  és tsa felpereseknek Raiffeisen Bank Zrt alperes elleni szerződés részbeni érvénytelenségének megállapítása iránti peres eljárásban hozott végzésben Dr. Molnár Tibor Tamás bíró úr kötelezte felpereseket arra, hogy jelöljék meg alperes törvényes képviselőjének nevét. Átlagos bank esetében összesen 30-50 oldalon történő felsorolással.

Az ugyancsak ide mellékelt Debreceni Ítélőtábla által hozott végzés szerint korábban a Miskolci Törvényszék előtt 21.P.20.l00/2014, valamint 21.P.20.099/2014. szám alatt folyamatban volt eljárásokban ugyancsak az alperesi képviselő megjelölésének hiánya okából hiánypótlási felhívás nékül utasította el Dr. Bendicskóné Dr. Nagy Erika bíró a fenti ügyhöz hasonló ténybeli alapon indult peres eljárásban a keresetlevelet. Utóbbi esetben a végzéseket a bíró 2014. februárban hozta.

A Debreceni Ítélőtáblának hatályon kívűl helyező végzése az alperesi jogi képviselők megjelölésével kapcsolatosan az alábbiakat idézte:

 

„Ha a keresetlevél tartalmából az alperes személy egyértelműen beazonosítható és a posta a felperes által megjelölt címére eredményesen tud kézbesíteni, ugy a keresetlevélben nem szükséges feltüntetni az alperes képviselőjének a nevét, kizárólag az alperesi képviselő neve feltüntetésének az elmulasztása tehát nem eredményezheti a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítását" (Novák István: A kereset a polgári perben Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1966. 256-257 )

 -------------------------

Tekintettel arra, hogy a Miskolci Törvényszék előtt 2013-ban indult, devizában nyilvántartott kölcsönszerződés szerződési feltételei érvénytelensége iránti  peres eljárások óta egyetlen esetben sem merült fel egyetlen bíróban sem annak gondolata, hogy a banki ügyvezetésre jogosultak nagy számára tekintettel visszaéljenek jogaikkal, míg 2014 februárjáról kezdődően a Miskolci Törvényszék több bírója is ugyanazon visszaéléseket követik el az adósok rovására – egy átlagos bank ügyvezetőinek felsorolása 30-50 oldal – arra kell gondoljak, hogy a Miskolci Törvényszéken ebben az évben már szervezetten igyekeznek a devizában nyilvántartott kölcsönszerződésekkel kapcsolatos adósi jogok érvényesítését akadályozni, vagy késlelteni.

Valamint arra is alappal következtethetek fenti bírói magatartásokból, hogy amennyiben fellebbezésem utáni hatályon kívűl helyező végzés után mégis kénytelen a Miskolci Törvényszék bírója a bankok elleni peres eljárásokat tárgyalni, akkor az érdemi tárgyalás alatt, illetve az itélethozatal során fog minden lehetőséget megragadni ahhoz, hogy az alperesi törvényes képviselői felhíváshoz hasonló módon hátrányt okozzon a felperesi adósoknak.

 

Szerintem nincs értelme ily módon rongálni az embereknek igazságszolgáltatásba vetett hitét és ezért megnyugvással tudomásul venném azt, ha a Miskolci Törvényszék bírái egységesen közölnék azt, hogy képtelenek elfogulatlanul a bankok elleni, devizában nyilvántartott kölcsönszerződéssel kapcsolatos szerződési feltételei érvénytelenségét tárgyalni.

 

Siófokon 2014. junius 9. napján.                   Tisztelettel:

                                                                                                          Dr. Léhmann György ügyvéd