Feladó:
Dr. Léhmann György
Dátum: 2014. június 21. 15:43
Tárgy: Az elkergetett magyar családfő üzenete
Címzett:
Kutasi József Antal
DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176 és 06-20/49-39-85l) ügyvéd irata e-mail: lehmann@invitel.hu
==========================================================================
A magyar bankok és segítőik által elkergetett
magyar család véleménye és üzenete a messzi távolból
Dr. Léhmann György
:
Az alábbi levelet Hollandiából küldte nagyon kedves levelezőm a bankmentéssel kapcsolatosan
Sent: Saturday, June 21, 2014 12:25 PM
To: Dr. Léhmann György
Subject: bankmentés
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Ezen egyáltalán nem csodálkozom: mint ahogy korábbi levelemben is írtam, már dr.Antall-t is megzsarolták az akkori bankvezérek. Részleteibe most nem akarok belemenni a helyszűke miatt, de azt azért ismételten aláhúzom, hogy a gengszterváltozás óta a bankok magyarországi helyzete mit sem változott: a bankrendszer stabilitása egyenlő az ország politikai stabilitásával. A magyar politikai "elit" és a mögötte álló érdekszféra (sajtó és az értelmiség döntő része) által immár 25 éve hangoztatott alapelv ma is sérthetetlen és eme "politikai fundamentum" alapján készül az immár sokadik bankmentő terv. Amíg ezt a szemléletet nem sikerül megtörni, addig az idők végezetéig fogják a magyar adófizetők "megmenteni" a többségében külföldi tulajdonosok kezében lévő bankokat. A kérdés örök: kinek az érdeke?!
Azoknak az érdeke, akik a bankok által nyújtott hitelek segítségével finanszírozzák az Államháztartást, akik külföldi útjaikon milliós szállodai számlákat csinálnak államérdekre hivatkozva, és akiknek nem tűnik fel, hogy a bank pontosan olyan vállalkozás mint akármelyik másik, azzal a különbséggel, hogy Magyarországon az elmúlt negyedszázadban a Postabank és egy takszöv. kivételével egyetlen külföldi kézben lévő bank sem ment csődbe, miközben magyar vállalkozások tiz-és százezreit számolták fel. Ez utóbbiakra ugyanis érvényesült a közgazdasági alapelv, mig a bankokra ugyanaz az az alapelv nem érvényesülhet. De csak Magyarországon!
Világosan kirajzolódik a struktúra: a gyarmat elitje a gyarmatosítók kezéből eszik és azok érdekeit szolgálja minden egyes lépésével. Akkor is igy van ez, ha Orbán V. és csapata nap-mint nap verbális harcot folytat a nemzet érdekében…
Nevetséges és ugyanakkor végtelenül siralmas.
Speciel engem a bankok sorsa nem érdekel. Meg fogom vivni a csatát és pert inditok, ami nem fog véget érni a törvénytelenség biróság általi kimondásával, mert kártérítési pert is indítani fogok: kártérítést fogok követelni a szerződéssel okozott kárért amely szerződés többek között okozta, hogy a családom szétszóródott, lányom és unokáim külföldre kényszerültek. Ugyan miért nincs joga az unokáimnak ahhoz hogy anyanyelvükön tanuljanak, miért nincs joguk ahhoz hogy nagyszüleiket mindennap láthassák, miért nincs joguk ahhoz hogy a szülőföldjük hagyományai és kultúrája szellemében váljanak felnőtté? - s majd akkor ha akarnak, önszántukból távozhassanak a politikai elit országából!
Ezektől az alapjogoktól – a Raiffeisen Bank ragyogó deviza alapú kölcsönszerződése segítségével - megfosztva, 10 évesen távoztak külföldre. Tudom hogy nem ők egyedül, de én miattuk és magam miatt is szót fogok emelni a bíróságon a kártérítési per során.
Üdvözlettel: G………….. V……………
Egyebekben pedig mára a szanálási törvénnyel kapcsolatosan a következőket is megtudtam:
A trv. tervezet 6. § (3) bekezdése nem nyilvános információnak minősíti, melyik bank, milyen támogatásban részesül (tőke, eszközvásárlás, stb.) és miért.
A 36. § lehetővé teszi, hogy az MNB hatósági minőségében magához vonja a részvényeket és harmadik személynek átadja a Ptk. 6:2 § (3) bekezdése alapján.
A Szanálási Alapba pedig - ha máshonnan nem jön össze elegendő forrás - az állam és/vagy az MNB pakol bele pénzt.
A törvényt az Európai Központi Bank dolgozta ki, mi csak a rendszer tagjaként "kényszerűen" beiktatjuk a magyar jogrendbe.
Megmondja nekem azt valaki, hogy a Békemenetesek, a szuverenitásért küzdők, most miért hallgatnak?
Siófokon 2014. június 21. napján.
Léhmann György