Feladó: Endre Simó
Dátum:
Tárgy: Utcára tették az amputált lábú 70 éves asszonyt - tudósítás
Címzett:
Dátum:
2014. július 2. 15:10Tárgy: Utcára tették az amputált lábú 70 éves asszonyt - tudósítás
Címzett:
Kutasi József Antal
Utcára tették az amputált lábú 70 éves asszonyt
Budapest, 2014. július 2. kedd (MSZF)
Budapest XV. kerületében kedden délben az utcára tették a mindkét lábára amputált 70 éves asszonyt. László Tamás, a FIDESZ-KDNP országgyűlési képviselője, a XV. kerület polgármestere az érintett Nagy Lajosné (Emma néni) és a sajtó jelenlétében tudatta, hogy a „lehető legemberségesebben" jártak el az ügyben, és a továbbiakban nem kívánnak törődni az asszony sorsával. Az idős otthon asszisztense a kerekes székben ülő Emma néni kezébe nyomta ebédjét, majd behúzta mögötte a rácsos kaput. „Megyek világgá" – mondta az asszony Simó Endrének, a Magyar Szociális Fórum szervezőjének, majd hozzátette: „Ha nem kapok segítséget, majd egy villamos elé gurulok".
Botrányos jeleneteknek lehettek tanúi azok az újságírók, akik tudósítottak az eseményről. Az MSZF szervezte sajtótájékoztatót László Tamás, a polgármesteri hivatal biztonsági szolgálatának kíséretében arra használta ki, hogy előadja, miért érdemtelen az asszony arra, hogy törődjenek vele, majd azt mondta, hogy Emma néni családjának kellene foglalkoznia vele. Ezek után előadta, hogy az asszony két fia börtönben ül, további hozzátartozóinak életkörülményeiről viszont nem tudott képet adni. Mégis azt állította, hogy a család gondja, hogy törődjön Emma nénivel. Simó Endre megkérdezte tőle: de ha nincs kinek törődnie vele, önök miért teszik az utcára? László Tamás nem válaszolt a kérdésre, csupán annyit közölt, mielőtt dacosan eltávozott volna, hogy nem foglalkoznak vele többé, lakást pedig nem utalnak ki neki. (Köztudottan a XV. kerületben önkormányzati lakások állnak üresen, köztük – egy tanú állítása szerint – az az akadálymentesített lakás is, amelyből két évvel ezelőtt kilakoltatták az asszonyt és unokáját.)
Másik jellegzetes epizód: Az idős otthon egyik lakója a kerítés mögül válaszolt volna az újságírók Emma nénivel kapcsolatos kérdéseire, de a gondozók karon fogták, és elvezették az épületbe, nehogy beszélhessen.
Nagy Lajosnét két év alatt másodszor lakoltatták ki. Először önkormányzati bérlakásából, most pedig az átmeneti gondozóházból, ahol csak két évet tölthetett. László Tamás múlt szerdán segítségként megkérdezte tőle, mit szeretne inkább, egy másik idős otthonba költözni, vagy pedig albérletbe menni, hogy újra együtt lehessen kis unokájával, akit időközben elvettek tőle, mint gyámtól, és állami gondozásba helyeztek. Az utóbbi esetén felajánlott 300 ezer Forint támogatást az albérlet kauciójára. Emma a második megoldást választotta, mert együtt szeretne élni unokájával. Megállapodás született, de az asszony és hozzátartozóinak minden erőfeszítése dacára eddig még nem találtak lakást neki. Csak rendkívül kevés akadálymentes kiadó lakás van, ezeknek a tulajdonosai pedig azt válaszolták, hogy „cigánynak nem adjuk ki", vagy pedig azt, hogy „nem szeretnénk, ha a kerekes székkel felkarcolnák a parkettát".
A Magyar Szociális Fórum levélben kérte László Tamástól, ha egyszer pénzt ajánlott fel, segítsen megfelelő lakás előkerítésében is, de nem segített. Az is nyitott kérdéssé vált, hogy – tekintettel a polgármester bejelentésére, miszerint a továbbiakban nem kívánnak foglalkozni Emma nénivel – egyáltalán számíthat-e az asszony a kilátásba helyezett letéti összegre, ha mégis sikerülne lakást találni.
Nagy Lajosné kilakoltatását kirívó embertelenségnek minősítette és elítélte a Magyar Szociális Fórum. Simó Endre szervező, és Juhászné Pap Laura, az MSZF Rokkantvédelmi csoportjának felelőse a sajtónak elmondta, hogy az Emma nénivel szemben tanúsított eljárás hűen tükrözi a kormány 350 ezer korhatár alatti rokkanttal szemben tanúsított magatartását. Őket éppen úgy sorsukra hagyta, mint az amputált lábú asszonyt. A nyugdíjjogosultságától megfosztott 350 ezer ember nulla és 46 ezer 200 Forintos juttatásból kényszerül lakni, táplálkozni, orvosságait kiváltani, élni – mondta Pap Laura.
Majd így érvelt: Nagyon sokan, akik most adnák be a rokkantság iránti kérelmet, azoknak nem jár, aki gyesen, ápolási díjon van, az rokkantság esetén nem számít, mivel biztosítási jogviszonyhoz kötik az ellátást, és akinek nincs meg a 5 éven belül a 3 év, 10 éven belül a hét év, 15 éven belül a 10 év, az egy fillér ellátást sem kap. Az sem kap egy fillért sem, akit visszaminősítenek, és elviszi ügyét harmadfokra, pedig ezek a perek hosszúak, és addig ellátás nélkül maradnak. A kormány és a minisztériumok nem foglalkoznak a megkereséseinkkel. A köztársasági elnök sem tanúsított megértést sorsunk iránt. Az MSZF több mint egy hónappal ezelőtt találkozót kért Balog Zoltán minisztertől, de a törvényben előírt határidőn belül nem kaptak választ megkeresésükre, és sürgetésükre sem reagáltak. A miniszterhez írt levelükben 13 pontba foglalták a rokkantak követeléseit, és felhívták Balog Zoltán figyelmét a fenyegető humánkatasztrófára.
Ami kedden történt Emma néni kilakoltatásával, arra utal, hogy az ország vezetése nem csak közönyös a legelesettebb társadalmi rétegek sorsa iránt, hanem még az élethez való jogukat is elvitatja – mondta Simó.+++
Kiadta: MSZF SZK