19.125 - Olvasva az írását úgy gondolom, nagyon is érthető a magányérzete.

Feladó: Katalin Zenker
Dátum: 2014. július 22. 17:37
Tárgy: Magány
Címzett: Kutasi Jozsef Antal <jozsef@kutasi.eu>

Kedves Kutasi úr!

​​

Olvasva az írását úgy gondolom, nagyon is érthető a magányérzete. Bár meg kell mondjam, az nem csak olyanoknál jelentkezik, akik külföldre szakadtak a családjuktól. Ha országon belül is él a gyermekünk, vagy gyermekeink, bizony ritkán találkozhatunk vele, vagy velük. Élik rohanó életüket, akárcsak mi annak idején. Amúgy pedig sok házaspár él egymás mellett "magányosan". Én özvegy vagyok, és egyedül élek, de író lévén nap, mint nap "társaságban" vagyok írásaim virtuális alakjaival. Hála a Jóistennek.  Talán ha megpróbálná papírra vetni a minden bizonnyal fordulatos élettörténetét, kevésbé bántaná ez az érzés. Ez természetesen csak egy ötlet, de hátha segít.

Szívélyes üdvözlettel: Zenker Katalin