Máris elbukott a pénzintézetek egy része, kereseteket dobott vissza a bíróság, a cöf szerint jogtalanul károsították meg ügyfeleiket
Az első olyan devizahiteles pert tárgyalja ma a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma, amelyet egy hitelintézet indított a magyar állam ellen a szerződések egyoldalú módosításának tisztességtelenségét vélelmező törvénnyel kapcsolatban. Eddig 18 bank és húsz egyéb pénzintézet nyújtott be keresetlevelet, a bíróság húsz beadványt formai okokból elutasított. Szakértők másfél száz perre számítanak.
uj-bankA szigorú előírások kevés eséllyel kecsegtetik a bankokat (Fotó: Hegedüs Róbert)
Ma a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet által indított per kezdődik meg, hétfőn pedig a K&H Bank keresetének tárgyalása következik. A jogi eljárásokban arról a kérdésről kell dönteni, hogy tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő rendelkezései. A július 26-án hatályba lépett törvény a hitelszerződések egyoldalú módosítását – például kamat-, költség- vagy díjemelést – megengedő szerződéses kikötéseknél azt a vélelmet állítja fel, hogy azok tisztességtelenek és érvénytelenek. Szakértők hozzávetőleg másfél száz ilyen perre számítanak. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) szóvivője a Magyar Hírlapnak elmondta, a törvény e perekben a résztvevők számára szigorú határidőket szab és számos speciális eljárásjogi rendelkezést tartalmaz, melyek célja, hogy az eljárások ne húzódjanak el. Kiemelte, nincs lehetőség például hiánypótlásra, beavatkozásra, keresetváltoztatásra, viszontkeresetre, szünetelésre. Továbbá csak szűk körben van lehetőség bizonyításra, a tárgyalást pedig csak egyszer, legfeljebb hét napra lehet elhalasztani, ha ez a felek által felajánlott bizonyítás lefolytatása érdekében szükséges. Ugyanakkor – tette hozzá – az, hogy a legtöbb keresetet a bankok az utolsó pillanatban adták be, arra enged következtetni, hogy a pénzintézetek még most is időhúzásra játszanak. Pedig Lomnici szerint a szigorú törvényi előírások kevés eséllyel kecsegtetik a bankokat.
Az alkotmányjogász hangsúlyozta, a szolidaritás teljes hiányát mutatja, valamint mérhetetlenül erkölcstelen és tisztességtelen, hogy a bankok az extraprofit megvédéséért az utolsó szalmaszálba kapaszkodva perelnek, s nem az foglalkoztatja őket, hogy az ügyfeleiktől jogtalanul vettek el pénzeket. Kiemelte, a CÖF abban bízik, hogy az őszi törvénycsomag az újabb jogcím alatti kitételek esetén is a bankokra rója a bizonyítási terhet. A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumához tegnapig 18 bank és húsz egyéb pénzügyi intézmény nyújtott be keresetet az állam ellen. A bíróság eddig húsz keresetlevelet – formai okokból – elutasított, de nem nevesítette a bankokat – közölte a törvényszék az MTI-vel.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy nyilatkozott: az autóhiteleseket épp úgy meg kell menteni, mint az ingatlanhiteleseket. Mint mondta: „A társadalom álláspontja szerint az ingatlan-devizahitelesek ügye kell, hogy elsőbbséget élvezzen, mivel őket az otthonvesztés fenyegeti. De a Kúria kimondta, a bankok szerződései tisztességtelenek, így az autóhiteleseket éppen úgy meg kell menteni, mint az ingatlanhiteleseket."
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Kossuth rádió 180 perc című műsorában elmondta: szeptemberben kell majd kialakítani az elszámolás kereteit. Megvizsgálják, hogy az autóhiteleknél is felmerült-e a tisztességtelen eljárás, mivel ezekre a hitelekre nem vonatkozik a Kúria döntése.
