2014. október 28., kedd

19.518 - VÁDIRAT AZ ÁLLAMHOZ A DEVIZACSALÁS ÜGYÉBEN > Éva Nagy - Teo Fiser > október 21, 2014 > civilkontroll.com



VÁDIRAT AZ ÁLLAMHOZ A DEVIZACSALÁS ÜGYÉBEN 
Éva Nagy - Teo Fiser október 21, 2014 civilkontroll.com 


VÁDIRAT AZ ÁLLAMHOZ A DEVIZACSALÁS ÜGYÉBEN 1. 

A devizához kötött hitel az évszázad csalása, ami nemcsak 3 millió magyar ember, hanem az egész ország elleni szervezett támadás a globális bankhatalom részéről. 
Ez nem jöhetett volna létre, ha a Róna Péter által megnevezett felelősök aktív segítsége nélkül. Az akkori kormányok és az MNB az UNIÓ-hoz való csatlakozást követően szándékosan nem hajtották végre a pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációját.A jogalkotás és jogalkalmazás nem veszi figyelembe a európai uniós fogyasztóvédelmi szabályokat. 
A Hpt. folyamatos módosítása miatt a PSZÁF-nek nem volt érdemi jogosítványa, a bankok Üzletszabályzatát nem véleményezhette, az egyes banki termékekre vonatkozó Általános Szerződési Feltételekkel kapcsolatban nem volt engedélyezési feladata. 
A GVH-nak szintén nem volt semminemű valódi jogosítványa és lehetősége fellépni a bankokkal szemben. A Gyurcsány-Bajnai kormány a bankár-lobby legfőbb kiszolgálóiként gyakorlatilag kiiktatták a fogyasztóvédelmet, így a pénzügyi elit gátlástalan profitéhségének lett áldozata 3 millió ember. 
Az MNB-t 2004-ben a svájci jegybank elnöke, majd később az IMF is figyelmeztette a devizában történő eladósodás veszélyeire, nem történt érdemi lépés, így a banki pénzsszivattyú csúcsra járatása következtében a bankok 20.000 MRD HUF extra-profitra tettek szert, amit gyakorlatilag adómentesen vittek ki az országból. 

VÁDIRAT AZ ÁLLAMHOZ A DEVIZACSALÁS ÜGYÉBEN 2. 

A bankok a devizához kötött hiteleket Swap-ügyletekkel fedezik. 2008-ban a devizahitelek túlpörgetése miatt 4.000 MRD Ft összegű nyitott Swap-pozíció keletkezett, likviditási gondok keletkeztek, bankpánik keletkezett. 
Az EKB és az IMF a bankok és pénzügyi-lobby hithű kiszolgálói: Gyurcsány-Bajnay-Simor-Veress 3 hét alatt szerkesztették meg a 20 MRD EURÓ IMF-hitel felvételére irányuló szándéknyilatkozatot 2008.november 4-én. 
A sajtóban kommunikált hitelfelvételi cél a devizahitelesek megsegítése. 
Veress János 2008.11.07-én 9 bankkal kötött megállapodást ebben az ügyben, amelyről a lakosság semmit nem tudott, mivel a bankok nem tájékoztatták őket. Ehelyett a parlament megszavazta a 2008.évi CIV.tv-t, a bankmentő csomagot. 

VÁDIRAT AZ ÁLLAMHOZ A DEVIZACSALÁS ÜGYÉBEN 3. 

Az MNB az alábbi intézkedéseivel a kereskedelmi bankok végső finanszírozójává vált: 
- jegybank egynapos hiteleinek kamatát 0,5 %-al csökkentette, 
- a kötelező tartalékrátát 5%-ról 2%-ra mérsékelte, amely 500 MRD HUF forrásbővülést eredményezett a bankok számára 
- majd új Swap tenderekkel a partnerkockázat mérséklésével állt be közvetítőként a piaci szereplők közé, elősegítve ezzel a bankok devizaforrás-megújítását 
Az MNB az országunk ellenében a nemzetközi pénzvilág legfőbb kiszolgálójává vált.Ezzel bizonyítást nyert, hogy érdekeit tekintve, se nem magyar, se nem nemzeti. 

VÁDIRAT AZ ÁLLAMHOZ A DEVIZACSALÁS ÜGYÉBEN 4. 

A kormány 2008-ban végrehajtott bankmentő csomagja: (IMF-hitelből) 
- 5 MRD EURO állami bankgarancia-vállalás, 
- 2 MRD EURO feltőkésítés 
- FHB: 100 millió EURÓ tőkeinjekció, 410 millió EURO hitelkeret 
- OTP: 1,35 MRD EURO kormányzati hitel 
- MFB/EXIMBANK: 578 millió EURO hitel 
A lakosságnak csak a megszigorítások jutottak, a devizahiteleseknek meg mese jutott habbal, mert a pénzt az akkori kormányok ellopták tőlük, és bankmentésre használták fel, amelynek nagy része kikerülve az országból megkárosítva ezzel mind az országot, mind annak állampolgárait. Ezt egy normális demokráciában hazaárulásnak hívják. 
A magyar állam nevében a pénzügyminiszter (OSZKÓ PÉTER) ugyanakkor 2009 júliusában 500 millió euró összegű, 5 éves futamidejű devizakötvény kibocsátásról döntött. Nem volt indokolt a devizakötvény kibocsátás, állapította meg az ÁSZ jelentés. 

VÁDIRAT AZ ÁLLAMHOZ A DEVIZACSALÁS ÜGYÉBEN 5. 

A bankok előre megfontolt szándékkal, annak biztos tudatában követték el ezt a bűncselekményt, hogy hogy ez a konstrukció visszafizethetetlen, mert a tőkeérték exponenciálisan növekszik. 
Ezt Ausztriában- ahol van fogyasztóvédelem- azonnal betiltották, és a Legfelsőbb Bíróság kártalanította az ebben érintett vétlen embereket, akiket a bankok becsaptak gátlástalan profitéhségük miatt. Ezután az anyabankok figyelme a Közép-Kelet-Európai országok felé irányult, ahol az alacsony pénzügyi kultúra és más hátrányos történelmi múlt adottságait kihasználva, hamisított THM-el, megtévesztő csalárd reklámokkal tőrbecsalták áldozataikat, és olyan terméket sóztak rájuk, amelyekkel soha nem látott mértékű uzsorát realizáltak, és mindezt megtehették az Európai Unió vezetőinek maximális támogatásával. 
Mo. került a legnehezebb helyzetbe, mert a többi ország jegybankja és fogyasztóvédelme jelentős védőhálót biztosított a hitelt felvevők részére. 

VÁDIRAT AZ ÁLLAMHOZ A DEVIZACSALÁS ÜGYÉBEN 6. 

A devizához kötött hitel csalás, mert 
- nincs mögötte valódi deviza, csak swap-ügyletek, és egyéb pénzügyi tranzakciók,spekulációs céllal, 
- A bankok számviteli rendszerükben kettős nyilvántartást vezetnek, mintha deviza lenne, számolják el a Ft-ban nyújtott, és Ft-ban törlesztett hiteleket, technikai számlák közbeiktatásával, ami nem a valós eseményeket rögzítve több számviteli alapelvet sért. A csalás tehát nem a szerződésben történik, még csak nem is a törlesztési forintösszeg számlabeli leemelésekor. 
A csalást a devizában történő nyilvántartás számításakor és elkészítésekor követik el és a bank által kiadott elszámolási értesítőben dokumentálják, ezért a csalás bizonyítéka egyrészt a bank által vezetett deviza nyilvántartás, másrészt a bank által kiadott elszámolási értesítő. 
Ahhoz, hogy a bankok ezt a csalás-sorozatot elkövethessék, az állam és a parlament asszisztált ehhez, többször módosították a Számviteli tv-t és több mint 2000-szer (!!!)a Hpt-t a kritikus időszakban. 

VÁDIRAT AZ ÁLLAMHOZ A DEVIZACSALÁS ÜGYÉBEN 7. 

Az államot a megfelelő felügyelet és kontroll hiánya miatt jelentős felelősség terheli. Az állam nem védte meg a polgárait, nem hajlandó az utólagos felelősségét elismerni, amely hagyta a lakosságot a létfenntartását veszélyeztető banki uzsorának kitenni. 
A devizacsalás ügyében a fentieken túl egzakt bizonyítékokkal rendelkezünk. Ennek nyilvánosságra hozatalával kártyavárként fog összeomlani minden banki érv. 
Ennek mentén az államnak kötelezni kell az adósokat a teljes kártalanításra, tehát a bank által jogtalanul felvett valamennyi Ft visszafizetésére, annak kamataival együtt. 
Követelésünk: 
1./Eredeti szerződési feltételek visszaállítása kamat+ kezelési költség, és nincs árfolyamrés, és egyéb devizás ktg. 
A befizetett összegek beszámítása a Ft-osított összegbe. 
2./ Az indokolatlan költségek kamattal növelt összegének visszafizetése azoknál, akik elő vagy végtörlesztéssel rendezték a hitelüket, vagy plusz költséggel jelentős kamatozású Ft-hitelt vettek fel a devizahitel kiváltására. 
3./ Indokolatlanul árverezett lakások vonatkozásában kártérítési kötelezettség. 
4./Pereknél illetékmentesség. 
5./ Kilakoltatási moratórium meghosszabbítása a helyzet rendezéséig. 
6./ Magáncsőd intézményének bevezetése 
7./ Az árfolyamgát és a devizahitelek azonnali hatályú eltörlése 
Minden becsapott és átvert adóst kártalanítani kell, mert itt nagyon komoly törvénysértés történt. 

A devizához kötött csalás törvényi sértéseit kb. 100 pontban lehetne összefoglalni, amelyekből néhányat kiemelünk: 
- HTP.213.§.(1.)bek. 
- PTK.200.§.(1.)bek. 
- PTK.205.§. 
- PTK.209.§.(1.)bek. 
- 41/1997.(THM .CDS felár) 
- Luxemburgi Európai Bíróság C-472/10/2012.ápr.26. 
- 93/13.EGK-irányelv 
- Legfelsőbb Bíróság PK.2/2011.(XII.12.)PK 
- Kúria PK. Állásfoglalásai 
- BTK. Csalás minősített esetei (uzsora) 
De a legsúlyosabb a Számviteli tv. Többszöri megsértése a nem létező deviza virtuális csalás-sorozata, ami az eredeti tőkeösszeget többszörözi . 

ÖSSZEGZÉS 

A derivatívákon alapuló a világ legnagyobb eddig ismert pénzügyi szélhámossága a kormányok és az unió teljes egyetértésében, amelyet - ilyen nagyságrendben, hogy egy egész országot tönkre tettek vele-,soha, sehol a világon nem hajtottak végre, csak Magyarországon! 
A devizahitel visszafizethetetlen, mert a teljes futamidőig annak több, mint 7-szeresét kellene visszafizetni, mert folyamatosan és hatványozottan nő. Minél nagyobb a hitel összege, és minél hosszabb a futamidő ebben a konstrukcióban, annál nagyobb az uzsora. 
Vádoljuk a 2002-2010.közötti kormányokat azzal, hogy 3 millió embert odadobtak koncként a pénzvilág hiénáinak! 
Vádoljuk a mostani kormányt azzal, hogy választási ígéretét nem beváltva, szemet huny a bankterror felett, miközben társadalmi katasztrófa fenyeget! 
A I. és II. devizamentő törvény csak morzsákat juttat vissza az adósoknak, mert az árfolyamkockázat, ami az adós terhének 80%-a továbbra is az adós terhe marad. 
- Milyen elszámolási törvény az, ami nem a valós elszámolásra és elszámoltatásra épül? 
- Milyen elszámolási törvény az, amelynek a végén az adós Ft-ban kimutatott tartozása nagyobb lesz, mint a felvételkori? 
- Milyen elszámolási törvény az, ami egy nem létező KHR-rendszerre épül? 
Olyan adatokra, amit a bankok adtak a rendszernek, és azt soha egyetlen hatóság sem engedélyezett.Nem valós számokra vonatkozó átértékelés is csak valótlan lehet. 
- Milyen elszámolási törvény az, ami nem oldja meg a legrászorultabbak problémáját, mert a végrehajtók ott folytathatják, ahol abbahagyták? 
Holott az adósok a bankok tisztességtelen és csaló magatartása miatt kerültek nehéz helyzetbe és váltak fizetésképtelenné. 
Az Országgyűlés által jóváhagyott I. és II. elszámolási törvény legalizálja a banki csalást azzal, hogy a az adósokra delegálja az árfolyamkockázat teljes összegét, holott számtalan MNB-tanulmány, jogi és közgazdasági szakértők igazolták azt, hogy nem volt valódi árfolyamkockázat, csak a deviza alapú hitelszerződéseken keresztül egy fiktív árfolyamkockázat korlátlan áthárítása történt közjegyzői segédlettel, állami asszisztenciával, és MNB-jóváhagyással. - Éva Nagy - Teo Fiser 


Kapcsolódó: 

   Megtudtuk: ezen az árfolyamon forintosítják a devizahiteleket 
   Piaci árfolyamon forintosítják a devizahiteleket 
   Így lett Magyarország devizapokol - A bankok ugrottak a lehetőség után 
   Az első Orbán-kormány vezette be 2001-ben, a "fideszes" Járai Zsigmond jegybankelnökkel 
   Járai idején "futottak fel" a devizahitelek 
   Már 2004-ben szóltak: kockázatos a devizahitel 
   Magyarok! Tartsatok ki, ne áldozzátok fel magatokat!