Tárgy: Oknyomozás: társadalmi diszharmóniánk oka
Címzett: jozsef@kutasi.eu,
________________összesítés, eredeti szövegek: www.facebook.com
Piaci szabályozás? ( Katona Erika )
A neoliberális gazdaságpolitika szabályosan ideát szőtt e fogalom köré. Egy teljes álideát, fogalmak értelmezésének az önkényes átírásával.
Ugye a neoliberalista gazdaságpolitika 4 fő elem köré szövődött?
Ezek a:
1. szabad tőkeáramlás
2. szabad munkaerőáramlás
3. szabad verseny
4. szabad piac
Minden, a társadalomra, közösségekre nézve negatív tartalmat felruházott a szabadság szóval, és bekajáltuk. Ilyen egyszerűen. Mert lemondtunk a kritika, a gondolkodás képességéről, átadtuk a jogot a politikának, a médiáknak, az értelmiségi elitnek.
Mindezt a szabadság szó illúziójáért. És nem veszitek észre, hogy soha a történelemben nem voltatok ennyire szolgák, mint a neoliberalizmus szabadságzászlaja alatt!
Kifejtenék pár gondolatot.
Előszeretettel érvelnek a liberálisok a piac önszabályozására. Hogy nem kell a tőkének gátakat szabni, mert majd mi, a vásárlók(a piac) megtesszük ezt a vásárlásainkkal, mondván, hulljon a férgese. Nos, ez talán érvényes is lenne, ha a béreket mi szabályoznánk. De nem. A tőke szabályozza azt is. Tehát a költéseiddel nem minőséget, korrektséget támogatsz, hanem az olcsó, szar, akár egészségre káros termékeket. Ugyanis a bérek vásárlóértéke a rendszerváltás óta a negyedét(!!!!) éri.
Ha egy állam bért, vagy adót emel, megakadályozni a tőke profitszerzési arányainak(80-20%) a növekedését, átmegy olyan országba, ahol ezt nem teszik. Tehát akkor voltaképp nem a piac szabályoz, hanem a tőke. Minél nagyobb szeletet kanyarít a megtermelt értékből, annál inkább dirigál.
Mi is az állam? Miért hoztuk létre eredetileg? Nem azért, hogy elejét vegyük az ilyen dolgoknak? Nem azért, hogy megvédjük magunkat? Mi értelme van az államnak, vagyis az általunk választott, állítólag minket képviselő kormányoknak, ha a'zemberekkel szemben minden törvényt a tőke érdekéhez mér?
Ez is régi szlogen: AZ ÁLLAM MI VAGYUNK!
Nos, ha mi vagyunk, akkor miért önmagunk ellenében szervezzük az életet?
Ha a tisztességes bérek által lehetővé váló piacszabályozási jogunkat elvették, akkor miért tiltakoztok még ti is, ha azt mondom, az államnak(vagyis elméletileg nekünk), jogunkban áll beleszólni az árakba? A bérarányokba...az adókba.... Hogy az államnak(kormánynak) nem csak joga, hanem kutyakötelessége is lenne a tőkét szabályozni, korlátozni a többség érdekében, hisz attól KÉPVISELŐ a képviselő!!!!
Megőrülök tőle, mikor kisembertől olyat hallok, hogy:
-"dehogylegalább" a multi új munkahelyet teremt....(a szolgaság, az alárendeltség totális elfogadása, önbecsülésének teljes hiánya)
- "dehogya" bankok nélkül megáll az élet....(meg sem fordul a fejében, hogy a pénzteremtési jogot miért is adtuk ki a kezünkből egyénnek, mikor annak a közösség kezében a helye, így a függőség, a szolgaság záloga csupán, hatalmi eszköz, nem az összközösséget szolgálja).
Mikor alapdolgokon nem méláztok el, önmagatokat rendelitek alá önként a szolgaságba, nyomorba. Elismeritek vele, hogy ti semmit nem értek, semmire nem vagytok alkalmasak, csak amőbaszintű létezésre.
Nem értelek benneteket! Elfogadtok dolgokat, csak azért, mert jelenleg így van. Semmi mélyenszántó gondolat, kritika, csakazorbán, csakagyurcsány, csakazmszp, csaka....Mindenki hibás...Csak te nem lehetsz! PEDIG TE VÁLASZTASZ! Hogy is van ez?
Néhány hozzászólás többek közül:
J. S. Miért alacsonyak a bérek avagy az EU közös bércsökkentési politikája ...
A 2011 márciusában elfogadott Euró-plusz Paktum még gyorsabban bontja le a kollektív tárgyalási módszerek rendszerét. Az Európai Unió az államháztartási hiány és az államadósság szintjének korlátozásán túl – e korlátozásokat valamennyi tagország alkotmányába köteles beépíteni – a nemzeti bértárgyalásokba is be akar avatkozni, hogy elfogadtassa a bérfegyelemről vallott koncepcióját. Sőt, „az európai gazdasági kormányzásról szóló 2011. októberi csomagterv"' (az ún. Six-pack), amely lényegében az államok egyszerű politikai kötelezettségvállalása, a paktumot jogi szankciókkal egészíti ki.
A sietősen és a nyilvánosság kizárásával elfogadott hat európai jogszabály egyfajta mechanizmust alkot. A Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság (DG Ecfin), továbbá a gazdasági miniszterek és az EKB által irányított gépezet kinyilvánítja, hogy amennyiben Brüsszel túl súlyosnak ítélné meg „a makroökonómiai egyensúly megbomlását" vagy „a versenyképességbeli lemaradást", akkor egy „irányítópult" megszólaltatja a vészcsengőt. Amelyik ország nem veti alá magát az ajánlásokban foglaltaknak, azt pénzügyi szankciókkal sújtják.
A béreknél a kiválasztott és a rendszer egészét mérni hivatott fő indikátor egyáltalán nem tekinthető ártatlannak: „a bérköltségek aránya a megtermelt javak összességéhez viszonyítva" indikátor helyett a munkaerő egységnyi költségét (az ún. Cumo-mutatót) választották. Az első mutató a bérek (a munka) és a profit (a tőke) közötti megoszlást fejezi ki, a második viszont azt tükrözi, hogy hogyan alakultak átlagosan a bérek az unióban. Az eljárás lényege: az európai munkavállalók közötti verseny fokozása – a lefelé nivellálás irányába. Így néz ki a tagországok közötti együttműködés harmonizálása.
Janos Popovits Ezeket a globálisan kizsákmányoló tôkés-befektetôket és a velük cinkos EU-s és világgazdasági intézményeket, maffiaállamrendek elitjeit alaposan meg kellene fingatni (valódi demokrácia alá rendelni) hogy egymás közti versenyben hanyatt-homlok megteremtsék a Munka-Tôke közti igazságos elosztási reformmodelt! Az igazi gazdasági autonómiában mûködtethetô üzemi önigazgatást. - Fönt olvasható, magyarán: "...az államnak(kormánynak) nem csak joga, hanem kutyakötelessége is lenne a tőkét szabályozni, korlátozni a többség érdekében, hisz attól KÉPVISELŐ a képviselő!!!!"
J. S. Kellene, János, kellene. De a Közös Piac nem ezért jött létre! A szerzôdések nem ezt tartalmazzàk! Még a Chartàban leirt szép elvek elôtt is ott áll: «A Charta rendelkezései semmilyen módon nem terjesztik ki az Uniónak a Szerződésekben meghatározott hatásköreit» (http://europa.eu/pol/pdf/qc3209190huc_002.pdf) Az EU szerződéseinek «tízparancsolata» a "hamisítatlan és akadályozatlan tőkés verseny".
Zárószavam:
Popovits János/www.facebook.com: "Amit nem tilos, azt szabad." - A legfôbb társadalmi értéket, az emberi méltóságot a (köz)szabadság hordozza. Korszakunk (remélem: korszakváltásunk!) legfontosabb felismerése az, hogy ezt az alapértéket az államigazgatásban és a gazdaságban is mihamarabb MINDENEK ELÔTTIVÉ, tehát a legvédettebbé nyilváníttassuk. Azaz egyetlen mondattal: minden elöljárói hatalmat csupán demokratikus választással legyen szabad létrehoznunk! - Azontúl tehát tilos lesz a kinevezés. E világszabadság jegyében kibontakozhat a globális emberségességi harmonizálódás. De elôtte taszítsuk le a szabadosságot szabadságunk kiérdemelt trónjáról!
A szabadság emberek és csoportjaik közötti kölcsönös egyenrangúsági viszony(ok)ban történô választás/unk, melynek folyamán méltóságunknak sértetlennek kell/ene maradnia.
Ezzel szemben lásd pl. nem demokratikus hatalmi egyenrangúság-változtatás: alá-fölérendeltség, azaz kinevezés (csupán a demokratikus egyenrangúsági változtatás emberjog-konform!), diszkriminálás, személyeskedés, sértegetés, kínzás-bántalmazás, gyilkosság/kivégzés/háborús-erôszakos tettek, stb. következményeit.
A szabadosságban a minden emberi lényre vonatkozó, emancipációs méltóságtiszteletet nem tartjuk be!
(Ezért látszatdemokrácia csak a nyugati mintájú "demokrácia", ezért nem véleményszabadság a vélemény-szabadossság. - Pl. a vallás- és lelkiismereti szabadságjogunk is egyfajta védendô szabadságjugunk!)