Özönlenek a menekültek Németországba
Németországban csaknem 100 százalékkal több menedékkérőt regisztráltak az év első két hónapjában, mint egy évvel korábban.
A szövetségi belügyminisztérium csütörtökön megjelent adatai szerint a január–februári időszakban 51 938-an nyújtottak be menedékjog iránti kérelmet, ami 99,2 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 25 869-hez képest.
203 ezer kérelmet regisztráltak
A legnagyobb csoportot a nyugat-balkáni térség országaiból – Albániából, Bosznia-Hercegovinából, Koszovóból, Macedóniából, Montenegróból és Szerbiából – származó menedékkérők alkotják 14 213 fővel, a kérelmek 54,5 százalékával. Az első helyen a koszovói állampolgárok állnak, az év első két hónapjában 11 383-an adtak be kérelmet az előző évi 1001 után.
ek miatt vándorolnak ki illegálisan Németországba koszovói állampolgárok tízezrei – mondta a balkáni ország külügyminisztere a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lapban csütörtökön megjelent interjúban.
ek miatt vándorolnak ki illegálisan Németországba koszovói állampolgárok tízezrei – mondta a balkáni ország külügyminisztere a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lapban csütörtökön megjelent interjúban.
Németországban tavaly indult meredek emelkedésnek a menedékkérők száma: 203 ezer menedékjogi kérelmet regisztráltak, ami 60 százalékos növekedés a 2013-ban regisztrált 127 ezerhez képest.
A Nyugat-Balkánról évek óta egyre több menedékkérő érkezik, a hatóságok megítélése szerint többnyire gazdasági okokból. A térségből származók kérelmét rendszerint elutasítják.
Biztonságos származási ország lehet Koszovó
Biztonságos származási ország lehet Koszovó
Az utóbbi hónapokban a Koszovóból érkezők nagy száma miatt bevezették, hogy elsőbbséggel kezelik a koszovói állampolgárok kérelmeit, és két hét alatt döntenek róluk. Felmerült az is, hogy Koszovót is átsorolják az úgynevezett biztonságos származási országok közé.
A törvényhozás tavaly biztonságos származási országnak minősítette Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát és Macedóniát, aminek révén jóval gyorsabban elbírálható az ezekből az országokból érkező menedékkérők ügye. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy gyorsabban elutasítják a kérelmeket a három államból érkező menedékkérők esetében, akinek soraiban jelentős arányban vannak a szinti és roma közösség tagjai.
Az átsorolásról kiterjedt közéleti-politikai vita zajlott, és végül az az álláspont érvényesült, hogy az érintett államokban ugyan hátrányos megkülönböztetés éri a szinti és roma közösség tagjait, de ez nem jelenti azt, hogy az EU menekültügyi szabályai alapján nem biztonságos országok. Németországnak és az EU-nak pedig nem a menekültügy eszközeivel – a szinti és roma közösség tagjainak tömeges befogadásával – kell kezelnie a helyzetet, hanem támogatással és nyomásgyakorlással ösztönöznie kell a társadalmi integráció előmozdítását. MTI