Kik vagyunk?
A Jobbik Ifjúsági Tagozat (IT) azért jött létre, hogy szerte Magyarországon egybegyűjtse azokat a tizen-és huszonéves fiatalokat, akik felelősen gondolkodnak hazájuk, és benne saját sorsukról. Olyan fiatalokat, akik tisztában vannak vele, hogy Magyarország és a magyar fiatalok jövője egy és ugyanaz kell, hogy legyen.
Mert nem elvándorolni akarunk, hanem a saját szülőhazánkban boldogulni. Nem éhbérért robotolni, miközben mások bűnözésből élnek, hanem egy biztonságos, kiszámítható és gyarapodó országban akarunk élni, ahol minden szerettünket biztonságban érezzük. Ezért megteszünk minden tőlünk telhetőt.
Az IT éppen ezért nem „szélsőséges" szervezet, hanem egy olyan, normális fiatalokat tömörítő közösség, amelyik nemet mond arra a semmirekellő és hasznavehetetlen politikára, amely a rendszerváltás óta sem képes egészséges jövőképet közvetíteni a fiatalság felé. Akik már elkötelezték magukat az IT-nek, azért is tették, mert a parlamenti pártok közül egyértelműen a Jobbik foglalkozik legtöbbet a fiatalokat érintő problémákkal, legyen szó a felsőoktatási törvényről, a Diákhitel2-ről, a diákmunkával kapcsolatos visszaélésekről.
A Jobbik Ifjúsági Tagozat tagsága a létrehozás óta napról napra folyamatosan nő: egymás után jönnek létre országszerte új alapszervezeteink, amelyek közösséget, kikapcsolódást, hasznos és értelmes elfoglaltságot nyújtanak a tagságnak. Ha belépsz a Jobbik IT-be, több ezer hasonló gondolkodású magyar fiatallal kerülsz közösségbe. Csoportjaink filmvetítéseket, felolvasóesteket, megemlékezéseket, karitatív akciókat, és egyéb közösségi alkalmakat szerveznek. A Jobbik IT mozgalmas, szemmel látható eredményt, és ezért örömet okozó éves munkája utánozhatatlan élményt nyújtó országos táborban csúcsosodik ki.
„ Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak" (Ap.Csel. 2. 1-7)
Pünkösd a keresztény világ egyik jeles ünnepe, mozgóünnep, mely Jézus feltámadása utáni ötvenedik napra esik, a Szentlélek eljövetelének napja. Jézus mennybemenetele előtt így szólt a sokasághoz: „megkapjátok a Szentlélek rátok leszálló erejét, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, s egész Júdeában és Szamariában, sőt egészen a föld végső határáig" (ApCsel 1,8). – Az Apostolok, mialatt a Szentlélek eljövetelét várták, Máriával, Jézus testvéreivel és az asszonyokkal együtt állhatatosan imádkoztak. Pünkösd napján az összesereglett zarándokok csodálkozva tapasztalták, hogy a lángnyelvekkel kísért jelenést követően az Apostolok külön-külön mind az ő anyanyelveiken szólnak hozzájuk. Majd Péter szolgált magyarázatul az összegyűltek előtt: „Tudja meg hát Izrael egész háza teljes bizonyossággal, hogy az Isten azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek, Úrrá és Krisztussá tette! E szavak szíven találták őket. Megkérdezték Pétert és a többi apostolt: Mit tegyünk hát, emberek, testvérek? Térjetek meg, felelte Péter, és keresztelkedjék meg mindegyiktek Jézus Krisztus nevében bűnei bocsánatára. És megkapjátok a Szentlélek ajándékát. Mert az ígéret nektek és fiaitoknak szól, meg azoknak, akiket, bár távol vannak, meghívott a mi Urunk, Istenünk. Még más egyéb szavakkal is bizonyította ezt, és buzdította őket: Meneküljetek ki ebből a romlott nemzedékből! Akik megfogadták szavát, megkeresztelkedtek. Aznap mintegy háromezer lélek tért meg." (2,36-41.)– vagyis beteljesedtek azok a szavak, amelyeket Jézus mennybemenetele előtt mondott, hiszen Péter szavainak hatására sokan vették fel a keresztséget, s így méltán nevezhetjük Pünkösd napját az Egyház születésnapjának is.
Népszokások is kapcsolódnak Pünkösd ünnepéhez, amelyek pogány elemekkel keveredtek. Ilyen például a Pünkösdi király választás, amely hazánkban a 16. századtól volt ismert. A pünkösdi királyok a falvak lakói közül kerültek ki, ügyességi versenyeken bizonyíthatták rátermettségüket, majd közülük a legkiválóbb egy évre különféle kiváltságokat élvezett.
Az Alföldön a Pünkösdölés szokása terjedt el, résztvevői lányok és legények voltak. A Pünkösdölés során házról-házra járó sereglet éneklés és tánc kíséretében adományokat gyűjtött. Magyarország nyugati vidékein az úgynevezett Törökbasázás vált ismertté, ahol szalmával kitömött nadrágba öltöztettek társai egy iskolás korú fiút, török basát utánozva. Házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. Pénzt és tojást kaptak cserébe a házbeliektől.
A pünkösdi időszakban jellemző szokás a zöld ágak házba vitele. Az ablakokra, az ajtók fölé, a szobák falára, a kútgémre, a malmokra frissen vágott zöld ágakat tűztek. Az ősi termékenységvarázslások emléke ez a szokás, de egyben védelem is a rontás, a boszorkányok ellen. A földbe tűzött zöld ág a hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől, a kártevőktől. Lányok kapuzós, körtáncos játékai jellemzőek erre az időszakra. Énekelve, kapun átbújva és kaput tartva járják végig a falut.