Magyarország felfüggeszti a menekültek visszafogadását
Magyarország egyoldalúan felfüggeszti a Dublin III. rendelet alkalmazását, írja az osztrák Die Presse. A lap szerint erről tájékoztatta kedden kora délután az osztrák külügyminisztériumot Perényi János, Magyarország bécsi nagykövete. Kovács Zoltán kormányszóvivő és Perényi János az Indexnek megerősítette a Dublin III. felfüggesztését.
A Dublin III. felmondásával Magyarországra nem lehet visszatoloncolni azokat a menekülteket, akik rajtunk keresztül jutottak el Ausztriába, Németországba vagy az EU más tagállamába.
Megtelt a hajó
Perényi János nagykövet a Die Presséhez küldött közleménye szerint a Dublin III. felfüggesztésére "technikai okok" miatt van szükség, írja a lap. Kovács Zoltán kormányszóvivő ezt Bécsben azzal egészítette ki, hogy "mindannyian európai megoldást szeretnénk, de védenünk kell a magyar érdekeket és a magyar lakosságot is". Magyarországnak 2500 menekült befogadására van kapacitása, és már így is 3000-et fogadtunk be, mondta Kovács. A hajó megtelt, magyarázta a lapnak, Magyarország képtelen több tízezer ide visszatoloncolt migráns ellátni. Budapest döntése csak ideiglenes, hangsúlyozta Kovács.
Sikerült elérnünk Perényi János bécsi nagykövetet. Ő az Indexnek azt mondta: kedden sajtóbeszélgetésen fogadták az osztrák újságírókat a bécsi nagykövetség épületében. Itt Kovács Zoltán a megjelent újságíróknak azt mondta: a magyar kormányzat megítélése szerint az ország befogadóképessége nem bír el több menekültet, ezért függesztjük fel ideiglenesen a Dublin III-t.
Kovács Zoltán este az M1 televíziónak azt mondta: naponta 600-800 ember érkezik a zöldhatáron át illegálisan Magyarországra, ami óriási terhet ró a bevándorlók regisztrációját végzőkre. Az ország azt már nem tudná kezelni, ha a délről érkező migrációs nyomás mellett elkezdenének visszaáramlani azok a menekültek, akiknek az ügyét más országokban kedvezőtlenül bírálták el.
Arra a kérdésre, hogy Magyarországnak van-e joga felmondani a dublini rendeletet, Kovács azt válaszolta: nem nagyon van más választása, hiszen a magyar ellátórendszer nincs felkészülve a menekültáradatra. Kovács szerint ezzel láthatóan az unió sem tud mit kezdeni: "egy rendszerszintű hibával állunk szemben, ezt mi folyamatosan mondjuk, várjuk azokat az intézkedéseket és válaszokat, amelyek európai szinten és a tagállamok szintjén is tudnak segíteni a kialakult helyzet kezelésében".
Bécs: Be kell tartani a schengeni határokat
Az osztrák lap szerint a magyar lépés láncreakciót indíthat el. Várhatóan hamarosan Olaszország is ideiglenesen felfüggeszti a Dublin III. alkalmazását. A Die Presse szerint Magyarország ezzel a lépéssel nyomást akar gyakorolni a csütörtöki EU-csúcsra.
Az osztrák külügy kedden délután bekérette a bécsi magyar nagykövetet. Johanna Mikl-Leitner az APA osztrák hírügynökségnek azt mondta: aki továbbra is határok nélküli Európát akar, annak be kell tartani a schengeni határokat, s ugyanez vonatkozik a dublini rendeletre is. Az osztrák belügyminiszter elmondta: Ausztria kész segíteni Magyarországnak a nehéz helyzetben. Negyven rendőrt küldenek a szerb-magyar határhoz, egyértelmű, hogy egy ilyen segítség nem szabad, hogy egyoldalú maradjon.
Felkerestük az Európai Bizottságot is, hogy reagáljon a történtekre. A válaszukból kitűnik, hogy a magyar lépés váratlanul érte az EU-s végrehajtó testületet. A magyar kormány nem küldött nekik előzetes figyelmeztetést, az EB a többi érintett tagállamtól értesült róla, hogy a magyar hatóságok nem fogadnak több menedékkérőt.
Natasha Bertaud, az EB bevándorlási ügyekért felelős szóvivője kérdésünkre azt írta: Az Európai Bizottságot több EU-s tagállam is értesítette arról, hogy Magyarország mától felfüggesztette a nemzetközi védelemet kérelmezőknek a Dublin rendelet alapján történő Magyarországra szállítását. A többi tagállam által a Bizottságnak eljuttatott információk alapján Magyarország technikai szinten tájékoztatta őket, hogy technikai okok miatt, határozatlan időre függesztik fel a rendelet alkalmazását. A Bizottság felvette a kapcsolatot a magyar hatóságokkal, hogy tisztázza, mik ezek az okok. Mivel a Dublin rendelet nem tartalmaz előírásokat arra az esetre, ha a fogadó állam felfüggeszti a transzfereket, a Bizottság arra kérte Magyarországot, hogy haladéktalanul tisztázza, milyen természetű problémáról van szó, mennyire súlyos a helyzet, és közölje, hogy milyen lépéseket tesz annak megoldására.
BM: Nem fogadjuk a dublini transzfereket
Kedden este fél hétkor a Belügyminisztérium az MTI-ben közleményt adott ki. Eszerint:
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a DubliNet rendszeren keresztül tájékoztatta Ausztria; Belgium; Csehország; Dánia; Egyesült Királyság; Finnország; Franciaország; Lengyelország; Luxemburg; Németország; Norvégia; Olaszország, Svédország és Szlovákia hatóságait, hogy 2015. június 23-ától technikai okokból, határozatlan ideig a folyamatban lévő ügyekben felfüggeszti a Magyarországra irányuló dublini transzferek fogadását.
Az indoklás szerint Magyarország menekültügyi rendszere túlterhelt, az illegális migrációval érintett uniós tagállamok közül a legleterheltebb. Magyarország erején felül veszi ki részét az illegális migráció okozta helyzet kezeléséből. A magyar rendőrség 2015. június 22-ig Magyarország schengeni külső határain 60 620 embert – ezen belül a magyar-szerb határszakaszon 60 089 embert – fogott el tiltott határátlépés miatt.
A BM közleménye szerint Magyarország a rendelkezésére álló kapacitásokat kimerítette. A helyzet gyors cselekvést kíván, a kialakult eszkalálódott helyzetben Magyarországnak lépnie kell az Európai Unió döntései előtt.
Mindaddig, amíg a folyamatban lévő intézkedések eredményeképpen a magyarországi kapacitások nem bővülnek, a dublini transzfereket Magyarország nem fogadja
- áll a közleményben.
Magyarország ezért az uniós szolidarítás jegyében arra kérte a dublini rendszer tagállamait, hogy ne indítsák el az előre tervezett transzfereket, illetve újabbak indítását egyelőre ne tervezzék. A magyar hatóságok dolgoznak a kapacitások bővítésén, de ez időt vesz igénybe.
Mi az a Dublin III.?
A Dublin III. Rendelet (egész pontosan a 2013. június 26-án kelt 604/2013/EU Parlamenti és Tanácsi Rendelet) azt írja le, melyik tagállamnak kell lefolytatni egy migráns esetében a menekültügyi eljárást. Az alapelv az, hogy abban az országban kell elbírálni a menekültkérelmet, ahol azt benyújtották. Aki tehát Magyarország területén lép be az EU-ba, menekültkérelmet nyújt be nálunk, de azonnal továbbutazik Ausztriába vagy Németországba, azt visszaküldhetik ide az eljárás lefolytatására. Az eljárást azonban nem minden esetben ott kell lefolytatni, ahol az illető menekültkérelmet nyújtott be. Ha például a család a menekülés során szétszakadt és különböző európai államokban nyújtanak be menedékkérelmet, családegyesítésre kerülhet sor, és a családtagok menekültkérelmét együtt bírálják el.
A BM közleménye szerint Magyarország mindenben eleget tett a nemzetközi szerződésekben vállalat kötelezettségeinek: regisztrálta a dublini eljárás kérelmezőit, levette ujjlenyomataikat. Miután az uniós kötelezettségszegési eljárásban Magyarországnak meg kellett szüntetnie az idegenrendészeti őrizetbe vétel lehetőségét, "a Magyarországról továbbutazó illegális migránsok tekintetében Magyarország vált az Eurodac-rendszer (a tagállamok területén illegálisan tartozkodó vagy oda illegálisan belépő személyek ujjlenyomatainak összehasonlítását végző rendszer) alkalmazójaként azonosíthatóvá, mint olyan ország, ahol az illegális migráns elsőként lépte át jogellenesen a határt".
A BM szerint mindeközben elég egy pillantást vetni bármely földrajzi atlaszra ahhoz, hogy belássuk: Szíriából, Afganisztánból legkevesebb négy állam határát kellett – szintén jogellenesen – átlépnie a Magyarországon kérelmet előterjesztőnek ahhoz, hogy egyáltalán előterjeszthesse kérelmét a magyar bevándorlási hatóságnál.
160-200 ezer embert kellene visszafogadnunk?
Nemrégiben a német és osztrák hatóságok azt jelentették be, hogy 15 ezer menekültet küldenek vissza Magyarországra. Német statisztikák szerint 2015 első negyedévében Németország 2952 menedékkérőt próbált visszaküldeni Magyarországra azért, mert először itt nyújtották be a kérelmüket. Magyarország 2304 esetben elismerte felelősségét.
Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter nemrég azt mondta: a folyamatban lévő 1300 "dublini esetet" gyorsított eljárásban dolgozzák fel. Az év eleje óta Ausztriából 620 menekültet küldtek vissza a Dublini rendelet alapján másik EU-tagállamba.
Az osztrák belügyminisztérium adatai szerint az ottani menekültek körülbelül egynegyede számít "dublini esetnek", akik Magyarországról vagy Olaszországból érkeztek. Ausztria jelenleg Görögországba nem toloncol vissza menekülteket, mert azt nem tartja biztonságos országnak, ahol a menekültek megfelelő ellátást kapnak.
„Most már potenciálisan 160 ezer és 200 ezer közé tehető azoknak a száma, akiket nekünk vissza kellene fogadnunk. Csak a nyár folyamán egy tucat charterjárat érkezését jelentették be a német, svájci, francia hatóságok, amiben Magyarországon nyilvántartásba vett menekültek fognak ide érkezni" – mondta Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke a Mokka június 4-i adásában.
A Helsinki Bizottság szerint mégis összesen 42 menedékkérő érkezett ténylegesen vissza Németországból. Ráadásul nemcsak Németországban működik nyögvenyelősen a menekültek visszaküldésére szolgáló dublini rendszer. Tavaly az uniós tagállamokból összesen 827 menedékkérőt küldtek vissza hozzánk. Idén sincs kiugró növekedés eddig: az első négy hónapban összesen 522 visszavétel történt. Ez összevetve a 2014-ben nálunk regisztrált 43 ezer menedékkérővel elenyésző.
A Helsinki Bizottság szerint a dublini rendszer egész Európában gyengén működik: a hatékonyságukról ismert német hatóságok visszaküldési eredményessége Bulgáriába is csak 3 százalék volt, de még a szomszédos Ausztriába is csak a lehetséges esetek 16 százalékában sikerült a visszaküldés az első negyedévben. Erről is írtunk a menekülthullámról szóló sszefoglaló cikkünkben.
60 millióan vannak, és mind ide tartanak?
Kapcsolat
- FACEBOOK
- ROVATAINK
- TWITTER
- GOOGLE+
