Orbán: A bevándorlásban nem lesz „téli szünet"
A bevándorlók „már nemcsak dörömbölnek, de ránk is törik az ajtót" – jellemezte a bevándorlási helyzetet Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy több százezer, sőt millió bevándorló ostromolja Magyarország és Európa határait. Az utánpótlás pedig bőséges, milliók készülnek útra kelni – hívta fel a figyelmet, példaként említve, hogy csak Irakban és Szíriában több millióan szorulnak humanitárius segélyre. Hozzátette, hogy „az észak-afrikai védvonal" is összeomlott, az arab tavasz káoszt eredményezett, mivel a Nyugat által egyedül üdvözítő államformának tartott képviseleti demokrácia intézményei működésképtelenek ott, ahol nincs erre irányuló akarat.
A kormányfő kifogásolta, hogy Európa „nemhogy tárva-nyitva hagyta az ajtókat és ablakokat, még meghívókat is küldözgetett a bevándorlóknak".
Szerinte egyébként a bevándorlók rossz politikai döntések áldozatai, „a világ valójában hátat fordított ezeknek az embereknek". Érthetőnek is tartja, hogy sokan közülük, akik nehéz körülmények között élnek, elindulnak Európába, egy „gazdag, de gyenge világrégióba", ám világosan látszik: Európa nem képes magára venni a világ összes baját, nem képes eltartani az összes gazdasági bevándorlót, ráadásul „az sem biztos, hogy mindannyian dolgozni akarnak". Elgondolkodtatónak nevezte ezzel kapcsolatban, hogy valaki még Németországban is azért tüntet, hogy Svédországba mehessen.
Meg kell védeni Európát
A miniszterelnök felszólalásában a világ legtermészetesebb dolgának nevezte, ha az ember megvédi a családját, és – mint mondta – „mi most éppen ezt tesszük".
Kifejtette: Magyarország ezer éve a nagy európai család megbecsült tagja, történelmi és erkölcsi kötelessége megvédeni Európát, ezáltal ugyanis Magyarország önmagát is védi. Amikor Magyarország határait védjük, akkor Európát is óvjuk – tette hozzá.
Orbán Viktor szavait nagy taps fogadta az ülésteremben, amikor köszönetet mondott a magyar határokon szolgáló, fegyelmezett, emberséges teljesítményt nyújtó rendőröknek, katonáknak.
Orbán: Vitában állunk Brüsszellel
A miniszterelnök azt mondta, Magyarországnak kétfrontos küzdelmet kell folytatnia: meg kell védenie az ország és Európa határait, de meg kell küzdenie „a rövidlátó európai politikával is", amely szembefordult az európai emberek akaratával.
Vitában állunk Brüsszellel, mást azonosítunk problémaként, a megoldás eszközeiként, a probléma következményeiként – fogalmazott a kormányfő, hozzátéve: újra kell gondolni számos európai intézményrendszert, egy sor európai vívmányt.
Mivel Európa nem tudja megvédeni saját külső határait, újabb és újabb belső határok záródnak le – hívta fel a figyelmet.
Szerinte az érthető, hogy az európai baloldal lehetőségként tekint a bevándorlásra, ezzel ugyanis beteljesítheti történelmi célját, a nemzetek felszámolását. Nem véletlen, hogy rotációban szidják Magyarországot, mert az kiáll nemzeti függetlensége mellett – mondta OrbánViktor.
Az európai politikát kritizálva azt is kiemelte, hogy az az Európa, amely félmilliárd polgárától követeli meg a törvények tiszteletét, képtelen rábírni a bevándorlókat egy egyszerű regisztrációra. Bírálta továbbá, hogy Brüsszel menekültnek tekinti azt is, aki valójában illegális gazdasági bevándorló.
Ezek alapján azt mondta: „így jutottunk oda, hogy veszélybe kerültek a határaink, veszélyben van a törvények tiszteletére épülő életformánk, veszélyben van Magyarország és egész Európa".
Amíg pedig Európa nem lesz képes egységes cselekvésre – folytatta –, a nemzetállamoknak kell védekezniük e „brutális fenyegetéssel szemben". „Mi eddig is megtettünk mindent, amire jogszerűen lehetőségünk volt. Ezután is erőnkön felül fogunk teljesíteni" – mondta. A magyar emberek döntöttek: az országot meg kell védeni – hivatkozott Orbán Viktor a nemzeti konzultáció eredményére, jelezve, hogy a kormány lépései ebből a parancsoló kötelességből vezethetők le.
A kvótarendszer csak „szétterítené a problémát"
Megjegyezte továbbá, hogy Magyarország nem jókedvéből épít műszaki határzárat és alkalmaz saját megoldásokat, „egyszerűen megpróbáljuk betartani szerződéses kötelezettségeinket".
A kormányfő szerint hosszú küzdelemre kell készülni, a kormány azonban kitart, nem enged, de amíg nem lesz egységes európai cselekvési terv – ismételte meg –, a problémát nem lehet megszüntetni.
A magyar kormánynak vannak javaslatai – folytatta, ezek között említve Európa déli határainak közös megvédését, a menekülttáborok EU-n kívüli elhelyezését, valamint azon országok segítését, amelyek már így is több millió háborús menekültet telepítettek le.
Az uniós kvótarendszer tervét bírálva megerősítette álláspontját: az csupán a következményekre vonatkozik, nem az okok megszüntetésére, csak „szétterítené a problémát". Először vegyük elejét a népvándorlásnak, majd a határok megvédése után beszéljünk arról, mi legyen azokkal, akik itt vannak vagy ide akarnak jutni – szorgalmazta.
A kormányfő azt mondta, világossá kell tenni mindenkinek, hogy Európa attól Európa, hogy itt világos szabályai vannak az együttélésnek. A törvények uralma Európában nem elnyomást, hanem védelmet és biztonságot jelent – fogalmazott.
Le kell szögezni – folytatta Orbán Viktor –, hogy itt mindenki megdolgozott azért, hogy nyugalomban és biztonságban élhessen; megdolgoztak külön-külön az emberek és együtt a nemzeti közösségek is. Európában nem alanyi jog a jólét, azért meg kell dolgozni – hangsúlyozta.
Végül párthovatartozástól függetlenül kérte a képviselőket a kormány támogatására a tömeges bevándorlás elleni küzdelemben, mert „hazánk csak egy van, és azt mindannyiunknak kötelessége megvédeni".
Orbán: Közös járőrözésre van szükség
A kormányfő – a napirend előtti felszólalása után elhangzott frakcióálláspontokra reagálva – kifejtette, hogy a határzár működik a szerb zöldhatáron. Míg korábban azzal számoltak, hogy hatodára-hetedére esik vissza az illegális belépők száma, annál sokkal nagyobb mértékű csökkenést mutatnak a számok.
A szerb és a horvát határt együtt a katonaság nélkül nem tudjuk megvédeni – hangoztatta Orbán Viktor, szükségesnek nevezve a közös járőrözést.
Azon ellenzéki képviselőknek, akik a parlament rendkívüli ülésén elutasították a honvédség bevonásáról szóló javaslat kivételes eljárásban történő tárgyalását, azt üzente: azok, akik megtagadták a felhatalmazást, most pedig a hatékonyságot kérik számon, „képmutatóak és farizeusok".
A jogszabályok szigorítását Orbán Viktor azzal indokolta, hogy elfogadható életkeretet kellett kialakítani a helyzet kezelésére, de a megoldásra – az áradat megszüntetésére – Magyarország nem tud vállalkozni, ahhoz a nemzetközi közösség szükséges.
A bevándorlók ellátásáról szólva azt mondta: aki hajlandó az együttműködésre, bemegy a befogadóállomásra és regisztrál, az megkapja az orvosi ellátást, fedelet a feje fölé, ételt és italt. Hozzátette: a civilek – akik jelentős pénzügyi támogatást kaptak – még ennek is „fölé mentek" és messze az előírt kötelezettség felett teljesítettek.
Fokozódó nyomás
A miniszterelnök kitért arra is, hogy a nemzetközi menekültügyi szerződések világosan kimondják: a menekültek nem választhatják meg azt az országot, ahová menni akarnak, a gazdasági bevándorlókat pedig senkinek nem kell befogadnia. Az eljárás rendjeként hivatkozott arra, hogy a menekült együttműködik a hatóságokkal, bemegy a táborba, ahol biztonságot és ellátást kap és ott várja, hogy meghirdessék a nemzetközi kvótákat. Annak viszont semmi köze a menekültügyi előírásokhoz, hogy valaki elindul a világba és nem felelnek meg neki az útjába eső országok. Ezt rajtunk senki ne kérje számon – tette hozzá.
Orbán Viktor arra számít, a bevándorlásban nem lesz „téli szünet", helyette fokozódó nyomásra kell számítani.
A Magyarországra visszatoloncolni tervezett emberekről szólva nagy vitát helyezett kilátásba, utalva arra, hogy az érintettek Görögországban léptek be az Európai Unióba, és a görögök nem regisztrálták őket. Saját jogsértő magatartására senki sem hivatkozhat, amikor kötelezettségekről van szó – emelte ki.
Beszélt arról is, hogy a schengeni határ megvédése nem választható, hanem kötelesség. Vagy mindenki betartja a szabályt, vagy közös akarattal módosítani kell – tette hozzá a miniszterelnök, aki kiemelte, hogy több európai vezető túl nagy feladatként hivatkozott erre. Ez valójában a kormányzati kompetencia hiányának beismerése, szerintünk ez a feladat megoldható – fogalmazott Orbán Viktor.
Orbán a magyar álláspontról
A kormányfő megerősítette, hogy Magyarország ellenzi a kvótarendszert és helyette a közös határvédelem jogi kereteinek kidolgozását szorgalmazza. Hozzátette, hogy akár már a héten meghozhat az EU egy rossz döntést, ami kötelező jogszabály lesz.
Ez esetben az Országgyűlésnek és az uniós ügyekkel foglalkozó bizottságnak foglalkoznia kell azzal: mit tegyünk akkor, ha mi egy rendszert rossznak tartunk, végig harcoltunk ellene, leszavaztak, jogszabály lett belőle és kötelező betartanunk – foglalt állást. Mi legyen itt a magyar magatartás? – vetette fel.
A miniszterelnök értékelése szerint vannak Európában, akik szerint jó dolog a változás, az, ha nagyszámú muzulmán közösségek, párhuzamos társadalmak jönnek létre, s nekik joguk van ezt akarni. Ha jó ez, ha rossz, mi ezt nem akarjuk – szögezte le.
A szilárd magyar álláspontot azzal magyarázta: a kormányt a magyar nép nem bízta meg azzal, hogy „ilyen változásokat eltűrjünk".