70 éves a müncheni Magyar Katolikus Egyházközség 1938 előtt a magyarok száma a bajor fővárosban pár százra tehető.
Bajorországba nagyobb számban a II. világháború végén érkeztek magyar menekültek, köztük papok is. Így logikus és ké- zenfekvő volt, hogy a menekültek lelkipásztori gondozását a velük együtt ideérkezett papok vegyék át. Ez már 1945 áprilisában megkezdődött és az első években változó helyszíneken történt és a szolgálatot végző lelkészek is gyakran változtak.
A második nagy menekülthullám 1956 őszén érkezett, ekkor már dr. Eperjes Ernő látta el a lelkészi szolgálatot. A körülmények is stabilabbá váltak. Ratzinger bíboros müncheni érsek 1978-ban az egyházi közösséget plébánia jellegű központtá nyilvánította és felállította a müncheni Magyar Katolikus Missziót.
A magyar misék helyszíne 1966-tól egészen 2014 őszéig a Damenstifttemplom lett és Mindszenty bíboros közbenjárására közösségünk az Oberföhringer Str. 40 alatt kapott nagyvonalú, a kulturális, egyesületi és csoport munkára is alkalmas épületet.
Az épület 1993-ban történt bővítésekor épült a „Patrona Hungariae et Bavariae" névre keresztelt házi kápolnánk is. Eperjes atya után, 1984-ben dr. Cserháti Ferenc (jelenleg BudapestEsztergomi segédpüspök) vette át a plébánosi hivatalt és ezt egészen németországi főlelkésszé történő kinevezéséig (2002) töltötte be.
Utóda jelenlegi plébánosunk, Ft. Merka Já- nos. Az egyházközség alapvető feladata természetesen a hitélet, tehát a szentmisék magyar nyelven történő ünneplése, valamint keresztelés, elsőáldozás, bérmálás, házasságok megáldása, az ezekre történő felkészítés és temetés. A betegek, öregek és esetenként a börtönbe kerültek látogatása is a Jézustól kapott feladatok közé tartozik. Merka atya munkáját két lelkipásztori munkatárs segíti. Hitünk erősítését szolgálják az adventben és nagyböjtben tartott lelkinapok, melyeken vendégatyák elmélkedése segít felkészülni a közelgő ünnepre.
Ünnepi alkalmak a bérmálások is, amikor a külföldi magyarok püspöke (korábban dr. Miklósházy Attila SJ, most Cserháti Ferenc atya) avatja fiataljainkat nagykorú kereszténynyé. Közös lelki élményt nyújtanak a résztvevőknek az évente megrendezett zarándoklatok is, mint idén a Torinói Lepel megtekintése, a korábbi években utazás a Szentföldön, Szent Jakab-útján, Lourdes-ba, Szent Pál apostol nyomában, Görögországban és Kis-Ázsiában, vagy részvétel a Csíksomlyói búcsún.
Az egyházközség azonban még ennél többet is nyújt: az óvodásoktól a nyugdíjas korosztályig mindenkit várnak az misszión működő csoportok, amelyek a német környezetben is segítik magyarságunk megélését és megtartását. A tánccsoportok, bébi-mami kör, cserkészet és sok más mellett kulturális kínálatok is várják az érdeklődőket.
Egyházközségünk a München-Freisingi Érsekség része, anyagi hátterünket is a német állam által beszedett egyházi adó biztosítja, így természetes, hogy az érsekség közös ünnepein is képviseltetjük magunkat és részt veszünk a különféle bizottságok munkájában, ez utóbbi a választott egyháztanács egyik feladata.
Az Európai Unión belüli határok megnyitása és a munkavállalási lehetőségek kibővülése honfitársaink új, nagy csoportját hozta Münchenbe. Sokan közülük itt-tartózkodásukat nem tekintik véglegesnek, és ittlétük alatt is keresik a kapcsolatot más magyarokkal. A régiek mellett őket külön nagy szeretettel hívjuk nem csak a szentmisékre, de közösségünk erősítésére is.
Dr. Kottra Gábor, az Egyháztanács elnöke