Francia diplomata: "A világháború elmarad, mindenki nyugodjon meg" Újabb világháború kirobbanásától tartanak világszerte, mióta megkezdődött az orosz
|
|
Újabb világháború kirobbanásától tartanak világszerte, mióta megkezdődött az orosz beavatkozás Szíriában, és egyre nagyobb a kockázata annak, hogy az országban két nagyhatalom fegyveres erői közvetlen összeütközésbe kerüljenek. Egy francia diplomata szerint azonban a látszat félrevezető, és ma már nem adottak egy világháború kirobbanásának feltételei. Eric Danon francia diplomata és politikai elemző szerint, bár a világban egyre több lokális konfliktus alakul ki, melyek kiterjedt háborúhoz vezethetnének, ez nem jelenti azt, hogy az országok többsége készen állna újabb háborúkat kezdeni. A diplomata a Le Point francia napilapnak adott interjú során kifejtette, hogy ma a globális politikában már nincsenek jelen ugyanazok a tényezők, melyek a két világháború kirobbanását lehetővé tették. A diplomata felszólította a világ politikai gondolkodóit, hogy kerüljék el az elmúlt korszakok kliséinek használatát, melyek csak "aggodalmat okoznak", de valós alapjuk ma már nincs; szerinte ugyanis ma már nem adottak azok a feltételek, melyek szükségesek lennének egy újabb világháború kirobbanásához, de eközben számos gátló tényező is jelen van, ami még valószínűtlenebbé teszi a totális háború forgatókönyvét. A diplomata szerint a két világháború és a jelenlegi nemzetközi helyzet közt alapvető különbség, hogy ma nincs jelen egy olyan szuperhatalom, ami egy másik szuperhatalom ellen közvetlen katonai beavatkozást kezdene. A nagyhatalmak összeütközése indirekt módon és lokális szinten zajlik; az érdekszférák újraosztása van folyamatban, de eközben még a fokozódó háborús retorika ellenére sem hallani olyat, hogy Barack Obama Oroszország, Kína vagy India lerohanásával fenyegetőzne – ellentétben a második világháborúval, ami egy olyan nemzetközi környezetben robbant ki, melyben a német vezetés határozott területi igényeket jelentett be, nyíltan beszélt a Szovjetunió lerohanásáról. Danon szerint a fenti helyzet nem hasonlítható össze a mai ellenséges retorikával, ehelyett az sokkal inkább a hidegháborús környezettel hozható közös nevezőre, ami az érdekszférák újraelosztása köré szerveződött, de a kölcsönös megsemmisítés lehetősége kizárta a nagyhatalmak anyaországai közti közvetlen összeütközést. Ugyanakkor tény, hogy a világnak ma jóval nagyobb katasztrófákat okozhat az érdekszférák újraosztása, mint a hidegháború idején. A diplomata kifejtette, hogy a szíriai orosz beavatkozás következményeit a sajtó túldimenzionálja. Az ugyanis egyértelmű, hogy a két nagyhatalom ellentétes érdekeket képvisel, emiatt az "Iszlám Állam elleni" légicsapásokat nem fogják összehangolni. Egy olyan forgatókönyv azonban elképzelhetőbb, hogy a két nagyhatalom közvetlen összeütközés nélkül, de egy adott országban a másik nagyhatalom proxy-szervezeteire mér csapást. Oroszország felszámolja a kormány ellen fegyveres harcot folytató csoportokat, míg az Egyesült Államok a kormányerők ellen léphet fel. A szakértő ugyanakkor kijelentette; annak minimális esélye sincs, hogy a szíriai konfliktus esetén a két ország légierőinek összeütközése a két nagyhatalom közti közvetlen háborúhoz vezetne. A diplomata szerint annak nagyobb a valószínűsége, hogy az amerikaiak – miután egyértelművé vált, hogy a térség egészét nem sikerült destabilizálni – a fennálló hatalmi rend mögé próbálnak beállni, és "megállapodásra jutnak" a szíriai államfőt támogató lokális hatalmi elittel. |
|
Az észak-atlanti tanács rendkívüli ülésén a tagállamokat instrukciókkal látták el arra vonatkozóan, hogy egységes médiapropagandát kell kezdjenek a szíriai orosz beavatkozás ellen. A találkozó azonban egyértelművé tette, hogy a NATO szervezetében szakadás történt. Grigorij Tiscsenko politikai elemző szerint szakadás történt a NATO szervezetében, és az észak-atlanti tanács rendkívüli csúcstalálkozóján egyértelművé vált, hogy a tagállamok megosztottak a szíriai orosz beavatkozás kérdésében. Tiscsenko a Szputnyik rádiónak nyilatkozva kifejtette, hogy bár a rendkívüli csúcstalálkozót egy légtérsértés incidens kapcsán hívták össze, az a passzív ellenállást tanúsító tagállamok megrendszabályozását célozta. Hétfőn Törökország külügyminisztériuma bejelentette, hogy orosz vadászrepülőgépek sértették az ország légterét. Az orosz védelmi minisztérium elismerte a történteket, és kijelentette, hogy a gépek a rossz időjárási viszonyok miatt, néhány másodpercre súrolták a török légteret. Az incidens azonban éles reakciót váltott ki Törökország részéről, és bejelentették, hogy az a szövetség egésze elleni agresszió volt. A NATO azonnali rendkívüli csúcstalálkozóval reagált a történtekre. Tiscsenko szerint azonban az incidens csak egy ürügy volt, amivel megindokolnak olyan lépéseket, melyeket látszólagos indok nélkül nem lehet megtenni. Erdogan az adódó ürügyet kihasználva háborúval fenyegetőzött; kijelentette, hogy az incidenst Törökország elleni támadásnak tekinti, ami a NATO egésze elleni agressziónak tekinthető. Összességében egy olyan retorika kezdődött meg, ami azt lenne hivatott alátámasztani, hogy Oroszország szíriai tevékenysége egy NATO-tagállam elleni fenyegetésnek minősülhessen, és a NATO erre hivatkozva beavatkozhasson Szíriában, a kormány ellen – ami hosszú távon is a líbiaihoz hasonló anarchikus állapotokat tartana fenn. Görög sajtóorgánumok ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy Jens Stoltenberg nemes egyszerűséggel hazudik, amikor azt állítja, hogy Oroszország szíriai beavatkozása nem a térség stabilitásának helyreállítását szolgálja. A Tribune görög napilap szerint Stoltenberg nyilatkozata annak elfedését szolgálja, hogy a Nyugat "felkelők" néven az Al-kaida terrorszervezetet támogatta, és az ország destabilizálásának céljából fegyverrel láttak el mindenkit, aki a kormány riválisának tekinthető. Az orosz beavatkozás pedig komoly anyagi veszteséget okoz a nyugati országoknak, mert a Nyugat dollármilliárdokat fektetett Szíria destabilizálásába, és az orosz beavatkozás most felszámolja a hosszú évek alatt kiképzett és felfegyverzett terrorista csoportokat. Tiscsenko szerint a görög sajtó reakciója felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok nem tudott minden NATO-tagállamot Oroszország ellen fordítani. "Az Egyesült Államok nem tudta rákényszeríteni a szövetség egészét, hogy információs háborút folytasson Oroszország ellen. A NATO szervezetén belül számos eltérő vélemény van. A rendkívüli csúcstalálkozó célja elsősorban az lehetett, hogy megoldja ezt a problémát." Tiscsenko szerint eközben a rendkívüli csúcstalálkozó összehívása maga is a médiastratégia része volt. Az Egyesült Államok újabb alkalmat teremtett arra, hogy rákényszerítsen más tagállamokat a koordinált információs hadviselésre a szíriai beavatkozás, és Oroszország Közel-Kelet politikájának egésze ellen. A szakértő ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok több mint egy éve folytat beavatkozást Szíriában, és az amerikai beavatkozás mindeddig teljes titoktartás mellett zajlott. Semmit nem hoztak nyilvánosságra, nem ismerni az okozott veszteségeket, nem ismerni az elért eredményeket, mert nincsenek ilyenek; a NATO a kormány ellen harcoló terrorszervezetek oldalán áll. Nem érdekeltek abban, hogy megoldják a szíriai válságot, mert a háború elhúzódása lehetővé teszi, hogy bevándorlók millió lepjék el Európát, és velük terroristák is nagy számban bejuthassanak. A NATO rászabadítja a terroristákat Európára, mert a Szovjetunió felbomlásával a NATO létezése értelmét vesztette, és most rendfenntartó erőként akarja újradefiniálni magát. |
|
Ha az Egyesült Államoknak eltérő véleménye is van minderről, Európa helyre kell állítsa kapcsolatait Oroszországgal, és az Európai Unió saját érdekeit kell előnyben részesítse az amerikaiakéval szemben. Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke felszólította az európai országokat, hogy térjenek át egy konstruktívabb megközelítésre Oroszországgal kapcsolatban, mert az ukrán válság után kialakult szankciós háború kemény csapást mért az európai országokra, és ez a helyzet hosszú távon nem fenntartható. Juncker Passauban az újságíróknak nyilatkozva kijelentette; az Európai Unió nem szabad vakon kövesse az Egyesült Államok irányelveit, mert az még ellenségesebbé vált, mióta Moszkva az Aszad-kormány védelmében beavatkozott Szíriában. "Európa érdekeinek megfelelően kell viszonyulni Oroszországhoz. Nem engedhetjük meg, hogy Oroszországgal ápolt kapcsolatainkban Washington diktáljon." Juncker szerint praktikus megközelítést kell alkalmazni Oroszországgal szemben. Elmondása szerint ezek "nem vonzó kilátások", de az eddig követett irány – az ellenségeskedés – nem fokozható tovább, és nem fenntartható hosszú távon. Pénteken az Európai Bizottság sajtófőnöke számos európai politikus értetlenkedése miatt bejelentette, hogy Juncker nyilatkozatában nincs semmi rendkívüli, az teljes mértékben összhangban van az Európai Unió kétoldalú kapcsolatokban alkalmazott megközelítésével. A közlemény szerint Juncker tiszteletben tartja az európai országok döntéseit, és számos európai országban válsághelyzetet idézett elő az Európai Unió Oroszország elleni fellépése. Juncker egyértelművé tette; hosszú távon nem fenntartható az az állapot, hogy Washington irányelveit követve az Európai Unió vezetése szembe menjen a tagállamok érdekeivel, és nem szabad megengedni, hogy Washington diktálja az Európai Unió külpolitikáját. Európa ehelyett saját érdekeit kell képviselje, még ha az amerikaiaknak egyes kérdésekben más elképzelései is vannak. Szeptember 1-jén Szpirosz Kuvelisz, Görögország volt külügyminiszter-helyettese, a Görög-Eurázsiai Üzleti Tanács elnöke bejelentette, hogy az Európai Unió külpolitikája alapvetően megváltozhat a közeljövőben, aminek kezdetét az Oroszország elleni szankciók fokozatos megszüntetése fogja jelenteni. Kuvelisz szerint ez nem egy sokáig tartó folyamat lesz, hanem a kialakuló válsághelyzet miatt egyik hónapról a másikra is az ellentétébe csaphat át az Európai Unió Oroszországgal kapcsolatos politikája. |
Új nagyhatalom jöhet létre az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió egyesítésével |
Az orosz parlament alsóházának vezetője szerint Európa és Oroszország természetes szövetségesek – és ennek megfelelően helyre kell állítani a harmonikus kapcsolatot -, miközben Washington a kontinens egészét saját befolyási övezetébe akarja vonni. |
Szergej Nariskin, az orosz parlament alsóházának elnöke szerint eljött az idő arra, hogy megkezdődjenek a konzultációk az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió egyesítéséről. |
Hirtelen fordulatot vehet az Európai Unió külpolitikája A Görög-Eurázsiai Üzleti Tanács elnöke szerint nemsokára teljes fordulatot vesz az Európai Unió Oroszországgal kapcsolatos hozzáállása, és felülbírálásra kerülhet az eddig folytatott szankciós politika. |
