Feladó: mandinka bt
Dátum:
Tárgy: Parlament, legfrissebb döntések - elfogadva!
Címzett:
Dátum:
2015. október 20. 21:45Tárgy: Parlament, legfrissebb döntések - elfogadva!
Címzett:
Kutasi József Antal
Parlament, legfrissebb döntések - elfogadva!
Egészségügyi szűrővizsgálatra kötelezhetők a menedékkérők. Változnak az egyes tőkepiaci és biztosítási tárgyú törvények. Az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosának Hivatalával kötött megállapodás módosítása. Beszámolók az adósságcsökkentő alap működéséről.
2015. október 20. 20:52
E
gészségügyi szűrővizsgálatra kötelezhetők a menedékkérők
Hazánk közegészségügyi-járványügyi helyzete jelenleg stabil, azonban a tömeges bevándorlás okozta migrációs nyomás szükségessé teszi mindazon intézkedések meghozatalát, amelyek révén a kialakult, társadalmi, szociális, egészségügyi szempontok mérlegelését egyaránt igénylő komplex helyzet hatékonyan kezelhető. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításának célja megfogalmazni ezen komplex helyzet kezelésében az egészségügyi ágazat feladat- és hatáskörébe tartozó feladatokat, azaz az egészségügyi válsághelyzet kezelésének azon szabályait, amelyek biztosítják hazánk közegészségügyi-járványügyi védelmét. (Előterjesztő: kormány, emberi erőforrások minisztere. Szövege: PDF.).
A tömeges bevándorlás és az illegális határátlépések számának drasztikus növekedése a magyarországi közigazgatási és rendvédelmi intézményrendszert komoly kihívás elé állítja
A törvénymódosítás kimondja: tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben az egészségügyi válsághelyzeti szabályok alkalmazandók. A parlament felhatalmazta az országos tisztifőorvost, hogy kötelező egészségügyi szűrővizsgálatot rendelhessen el a menedékkérőknek a tömeges bevándorlás okozta vagy más egészségügyi válsághelyzetekben. A szűrővizsgálatok helyét a menekültügyi hatóság jelölheti ki. A döntése értelmében ha a menekültstátuszért folyamodó az államhatárról szóló törvény szerinti tranzitzónában adja be kérelmét, akkor ott kell elvégezni a szűrővizsgálatot. Ebben az esetben a tranzitzónából az ország területére való belépés feltétele egy igazolás, amelyet a szűrővizsgálatot végző szerv állít ki a vizsgálati minták levételéről.
A feladatok zökkenőmentes ellátásához, a gyors ügyintézéshez szükséges műszaki és informatikai infrastrukturális feltételek kialakításához, a felkészült személyi állomány biztosításához többletforrások szükségesek.Az elfogadott szabályozás azt is tartalmazza, hogy az egészségügyi válsághelyzeti ellátásban részt vevőknek az egészségbiztosítás által fedezett összegen felül felmerülő költségeit a központi költségvetés megtéríti.
A képviselők 160 igen szavazattal, 5 nem ellenében, 3 tartózkodás kíséretében fogadták el az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítását.
A tőkepiaci és biztosítási tárgyú törvények módosításáról
Egyes tőkepiaci és biztosítási tárgyú törvények módosításának célja egyes európai uniós jogszabályok implementálása, ezzel párhuzamosan a fogyasztóvédelem erősítése. A törvénymódosítás ennek érdekében a tőkepiaci törvény, a biztosítási törvény, a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény, továbbá a kollektív befektetési formákról szóló törvény módosítását tartalmazza. (Előterjesztő: kormány, – nemzetgazdasági miniszter.Szövege: PDF.)
A tőkepiacitörvényben a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló EK és EU irányelv hazai jogrendszerbe történő implementálása végett szükségessé vált módosítások jelennek meg. A tőkepiaci területet érintő további módosításként a tervezet megteremti az összhangot az európai hosszú távú befektetési alapokról szóló, közvetlenül hatályosuló európai uniós rendelet valamint a kollektív befektetési formákról szóló törvény és az MNB törvény között.
A biztosításiterületet érintő módosítás elsődleges célja, hogy a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló EK irányelv átültetéséhez kapcsolódóan több pontosító és kiegészítő uniós rendelkezés a 2016. január 1-jén hatályba lépő szabályozás részévé váljon.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénymódosítása a tőkepiaci és a biztosítási területet is érinti, ennek keretében a jogharmonizációs kötelezettségből adódó feladatellátás biztosítása, közzétételi követelmények megteremtése és egyes uniós szervek irányába fennálló tájékoztatási szabályok kiegészítése valósul meg. A javaslat a tőkepiaci területet érintő tájékoztatási kötelezettségek megsértése esetén az MNB által kiszabható bírság mértékét is jelentősen megnöveli.
A jövőben ha a biztosítási szerződés után igénybe vehető adókedvezmény vagy adójóváírás változik, akkor a biztosítók 60 napon belül olyan szerződésmódosítást dolgozhatnak ki az ügyfélnek, amely továbbra is lehetővé teszi a kedvezmény igénybevételét. Az életbiztosítás díját úgy kell kalkulálni, hogy az elegendő legyen a biztosító valamennyi kötelezettségének a teljesítésére, különös tekintettel a biztosítástechnikai tartalékok képzésére.
Változnak a biztosítási titok szabályai is. Jelenleg a kiszervezett tevékenységet végzőnek nem kell megtartania a biztosítási titkot. A módosítás ezt kiterjeszti a könyvvizsgálóra is, a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatokra. Az új szabály a biztosítók kötelességévé teszi a felügyeleti határozat rendelkező részének közzétételét a honlapjukon; azt 5 évig kell ott tartani.
Az elfogadott csomag a tőkepiacról szóló törvényt is módosítja. Az értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó uniós, úgynevezett transzparencia-irányelvnek való megfelelés érdekében szükségessé vált a székhely szerinti tagállam definíciójának meghatározása. A változtatás rögzíti, hogy a rendszeres tájékoztatás körébe eső információnak nem öt, hanem tíz évig kell nyilvánosan hozzáférhetőnek lennie. Pontosították az éves és féléves jelentések alóli kivételek körét. A jövőben csak a szabályozott piacra bevezetett értékpapír-kibocsátókra vonatkozik a mentesség. Figyelembe véve az egyidejűleg több uniós piacon is jelen lévő kibocsátókat, módosult a féléves jelentések közzétételének határideje is. A jelenlegi szabályozás szerint a beszámolási időszakot követő két hónapon belül kell közzétenni a féléves jelentést, a jövőben ez az időszak három hónapra emelkedik.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítása nyomán az európai hosszú távú befektetési alapok felügyeletét az MNB látja el.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítása nyomán az európai hosszú távú befektetési alapok felügyeletét az MNB látja el.
A képviselők átültették a magyar jogrendbe az EU-s irányelv által a tájékoztatási kötelezettségek megsértése esetére bevezetett új szankciókat is.
Az országgyűlés a törvénymódosítási javaslatot 161 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.
Az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosának Hivatalával kötött megállapodás módosítása
A UNHCR 2007-ben adminisztratív és operatív támogató funkciókat telepített Budapestre, a kormány által biztosított irodaépületbe, amely használatának technikai feltételeit a Magyar Köztársaság Kormánya és az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosának Hivatala közötti megállapodás mellékletében rendezték. A szervezet funkcióbővítése érdekében a 2015-ben a UNHCR használatába adott újabb irodaépület biztosításának feltételei eltérnek a korábbiaktól, ezért a megállapodás és annak melléklete átdolgozásra szorult. (Előterjesztő: kormány, - külgazdasági és külügyminiszter. Szövege: PDF.)
A megállapodás tartalmát tekintve törvényhozási tárgyat érint, ezért az azt módosító jegyzőkönyv kihirdetésére a nemzetközi szerződések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi előírásai szerint törvényben van mód.
Az országgyűlés 164 igennel, ellenszavazatok és tartózkodások nélkül jóváhagyta
a magyar kormány és az ENSZ menekültügyi főbiztosának hivatala közötti megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv kihirdetését.
Beszámolók az adósságcsökkentő alap működéséről
Varga Mihálynemzetgazdasági miniszter terjesztette a Ház elé a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap 2011-es, 2012-es, 2013-as, 2014-es és 2015-ös üzleti évéről szóló beszámolókat.
Az Alap pénzét a törvényben deklarált célokkal összhangban használták fel: közvetlen államadósság-csökkentésre 2017 milliárd, költségvetési befizetésekre 459 milliárd, stratégiailag fontos cégek értékpapírjainak átadására az államnak 264 milliárd, valamint reálhozam és tagi hozzájárulás kifizetésre 231 milliárd forintot fordítottak. Az adósságcsökkentő alap működéséhez kapcsolódó költség 1,3 milliárd forint volt.
Létrehozásakor megkívánt funkcióját 2014-ben betöltötte, további érdemi adósságcsökkentést szolgáló eszközt ezt követően már nem kezelt, így fenntartása okafogyottá vált, 2015. január 31-vel meg is szűnt. Az akkor fennálló összes pénzeszközét, 119,7 millió forintot átutalta a költségvetésnek.
***Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap 2011. május 31. és 2011. december 31. közötti üzleti évéről szóló beszámoló: - szövege: PDF.
Az országgyűlés a beszámolót 108 igennel, 58 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.
***Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap 2012. január 1. és 2012. december 31. közötti üzleti évéről szóló beszámoló: szövege: PDF.
Az országgyűlés a beszámolót 108 igennel, 58 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.
***Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap 2013. január 1. és 2013. december 31. közötti üzleti évéről szóló beszámoló: szövege: PDF.
Az országgyűlés a beszámolót 109 igennel, 59 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.
***Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap 2014. január 1. és 2014. december 31. közötti üzleti évéről szóló beszámoló: szövege: PDF.
Az országgyűlés a beszámolót 109 igennel, 59 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.
***Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap 2015. január 1. és 2015. január 31. közötti üzleti évéről szóló beszámoló: szövege: PDF.
Az országgyűlés a beszámolót 110 igennel, 59 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.
Bartha Szabó József