2015. október 29., csütörtök

20.622 - Lázár János: Magyarország egyetlen visszatoloncolásra váró illegális bevándorlót sem vesz vissza > 2015. 10. 29. - 13:29

2015. 10. 29. - 11:39
Utolsó frissítés dátuma:
2015. 10. 29. - 13:29
forrás: MTI

Magyarország egyetlen bevándorlót sem vesz vissza

Magyarország egyetlen visszatoloncolásra váró illegális bevándorlót sem vesz vissza - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Lázár János ezt azzal indokolta: a migránsok nem Magyarországnál, hanem Görögországnál léptek be az Európai Unióba, így oda kell visszaküldeni őket. Hozzátette: mintegy 40 ezer ember visszatoloncolását jelezték nyugat-európai országok.

Megerősítette: az ország minden politikai menekült számára a jövőben is védelmet biztosít, akiktől azt kérte, hogy a legális átkelési pontokon jelentkezzenek kérelmükkel. Kijelentette ugyanakkor: egyetlen gazdasági bevándorlót sem kívánnak befogadni, és reményét fejezte ki, hogy az Országgyűlés felhatalmazást ad a kvótáról szóló uniós döntés megtámadásához.

MTI-fotó: Soós Lajos

A miniszter a magyar határ védelmét szolgáló három eszközt, a biztonsági határzárat, az élőerős védelmet, valamint a jogi védelmet eredményesnek értékelte. Emlékeztetett: idén mintegy 400 ezer illegális bevándorló lépte át a határt, ez a szám azonban a szerb-magyar határon szeptember 15-e óta négyezerre csökkent, míg a horvát-magyar határon október 17-étől kevesebb mint ezer ember próbált átkelni.
Kijelentette: Magyarországnak megvan a módszere, azonban ami az unióban történik, az a "tökéletes impotencia". Semmiféle értelmes választ nem adott a közösség sem a vasárnapi uniós csúcson, sem a korábbi hetekben a bevándorlás kezelésére - fűzte hozzá. Idézve a Brüsszelben született dokumentumból, kijelentette: arra az "óriási elhatározásra" jutottak, hogy "a jövőben kapcsolattartók segítik az információcserét és könnyítik a koordinációt a nyugat-balkáni országok között".

Colleen Bell, az Egyesült Államok magyarországi nagykövetének kijelentéseire válaszul megjegyezte: még az ő kérésére "sem akarunk sem befogadni, sem átengedni az országon senkit". Hozzátette: Magyarország az Európai Unió, és nem az Egyesült Államok tagja, és egyetlen olyan ország beavatkozását sem tolerálja, amely nem tagja az EU-nak.

A többi, a nagykövet által érintett témáról szólva azt mondta: azokat korábban az Európai Bizottságban megvitatták, amelyek eredményeként "itt az új közbeszerzési törvény" és módosítani szükséges az egyházügyi törvényt. A gazdaság kiszámíthatóságára és az adórendszer stabilitására vonatkozó megjegyzéseket úgy kommentálta: a magyar adószabályok minden itt működő cégre vonatkoznak, és nem fair kritika, ha miután valaki ezzel visszaél, az őt képviselő diplomata azonnal a kiszámíthatatlanságra panaszkodik. Visszautasította a vádakat és konkrét problémák megfogalmazását várta a nagykövettől.
Megjegyezte azt is, egyetértenek a nagykövettel abban, hogy az orosz energiafüggőség problémát jelent, ezért kérik az Egyesült Államokat, támogassa, hogy a magyar energiaellátó-rendszer a magyar emberek tulajdonába kerüljön. A kormány azzal is egyetért - tette hozzá -, hogy a paksi atomerőművel kapcsolatban átláthatóságra van szükség, így mindent nyilvánosságra hoznak, ami egy Amerikában épülő atomerőmű esetében is szokás.
Az osztrák határvédelemmel kapcsolatos fejleményekre Lázár János úgy reagált: "mindent elkövetnek az osztrák politikustársaink, csak hogy kerítésnek ne kelljen hívni a kerítést". A miniszter arra hívta fel a figyelmet, könnyen kerülhetnek a Magyarországot kritizálók olyan helyzetbe, hogy kénytelenek lesznek a hazájuk megvédése érdekében más országokban már bevált intézkedéseket meghozni. Összességében az osztrák kormány baloldali szárnyának álláspontját hipokritának nevezte.

Új dohányipari különadó jön
Új dohányipari különadó bevezetését javasolja a kormány, az egészségre különösen káros dohánytípusokat szálanként négy forint adóteherrel sújtanák - közölte. Hangsúlyozta, a kormány minden eszközzel próbálja növelni a dohányipar terheit, hogy csökkentse a dohányzást Magyarországon.
Lázár János arról is beszélt a tájékoztatón, hogy az Európai Bizottság elmarasztalta Magyarországot az élelmiszerlánc-felügyeleti díjjal kapcsolatban, emiatt 23 milliárd forinttól esik el a magyar költségvetés, és vissza kell térni a korábbi rendszerre, amely alapján csak minimális díjat kell fizetniük az érintett piaci szereplőknek.
A miniszter közölte: a kabinet megvizsgálja a multinacionális cégek foglalkoztatáspolitikai helyzetét is, így azt, hogy más EU-s tagállamokban milyen formában vonják be a nagyobb közteherviselésbe a nagyobb kiskereskedelemmel foglalkozó áruházláncokat. Ezért - mondta - nem alaptalan az a hír, miszerint több embert kellene foglalkoztatniuk a minél nagyobb vállalatoknak.

Az állami földek értékesítése
A kormány a földműveseket képviselő társadalmi szervezetek igényét teljesíti az állami földek értékesítésével - mondta Lázár János. A tárcavezető beszámolója szerint az első napokban a 3 és 10 hektár közötti területek közül mintegy 8 ezer parcellát írtak ki értékesítésre. Megjegyezte, hogy 200 hektár fölötti területből csak 26-ot írtak ki.
 

Lázár János az ellenzéki bírálatokra úgy reagált: ha az MSZP és a Jobbik le akarja állítani a földértékesítést, akkor győzze meg erről a földműveseket, akik földet akarnak vásárolni. A miniszter arról is beszámolt, hogy a kormány dolgozik a mintagazdaságok felállításán. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy három olyan állami ménes lesz, amely mintagazdasággá nyilvánítható: a bábolnai, a szilvásváradi és a mezőhegyesi.

A kormányzat konzultációs fórumot alakít ki az uniós források felhasználásáról 
Rendszeresen, negyedévente konzultálni kíván a kormányzat azokkal az érdekképviseleti szervekkel, amelyek tagjai érintettek az európai unós pályázati források felhasználásában - közölte. Lázár János kifejtette: a többi közt a társadalmi szervezetek, a kis- és közepes vállalkozások, valamint az önkormányzatok szervezeteivel egyeztetnének rendszeresen a források felhasználásáról, a pályázatok megfelelőségéről.
A tárcavezető beszámolt arról, hogy jövőre mintegy 2000 milliárd forintnyi forrást pályáztatnának meg, vagyis a 2020-ig rendelkezésre álló összeg 20-30 százalékát, amelynek felhasználása nem választható el a gazdasági növekedéstől.

Megújulhat a Nyugati pályaudvar 
A kormány rögzítette a Liget-projekt első részének tartalmát, ennek legfontosabb része a Városliget parkfunkciójának erősítése - közölte a miniszter, aki arról is beszámolt, hogy a Nyugati pályaudvar ugyancsak megújulhat.
A Liget-projekt részeként megépülhet az új nemzeti galéria és a Magyar Zene Háza a Városligetben, ahová a kormány a Néprajzi Múzeumot is elköltöztetné. Megújulhat a Vajdahunyad vára, az állatkert, a Közlekedési Múzeum és a Szépművészeti Múzeum - sorolta.
A "Liget 2" a tervek szerint arról szólna - folytatta -, hogy rehabilitálnák a Nyugati pályaudvar és a Városliget közötti területet. Ezzel kapcsolatban azt javasolja Lázár János, hogy a kormány döntsön a pályaudvar teljes rekonstrukciójáról. A MÁV-tól pedig a kezelésében lévő lerobbant területek megújítását, zöldfelületté alakítását várják.
Emellett azt is tudatta, hogy ötletpályázatot írnak ki egy Csontváry-múzeumra.

Eladja az állam az  OTP-részvénypakettjét
Lázár János miniszter megerősítette, hogy a kormány értékesíteni kívánja az állam tulajdonában lévő OTP-részvényeket.
A befolyó pénzt beruházásokra fordítanák - közölte. Jelezte ugyanakkor, hogy mivel a tájékoztató az ajánlattételi időszakban zajlik, nem tud érdemi nyilatkozatot tenni, de várhatóan délután a fejlesztési tárca közli majd a részleteket.