Feladó: mandinka bt
>
Bartha Szabó József
Dátum: 2015. november 4. 12:26
Tárgy: Azonnali ütközet
Címzett:
Tárgy: Azonnali ütközet
Címzett:
Hová tűntek a magánnyugdíjpénztári megtakarítások? A siker illúziója helyett valódi csőd? Lesz-e tűzifa a rászorulóknak? Mit akarnak kezdeni a legszemélyesebb adatainkkal? Megvalósulhat-e a felsőoktatás pénzügyi stabilitása?
Hová tűntek a magánnyugdíjpénztári megtakarítások? A siker illúziója helyett valódi csőd? Lesz-e tűzifa a rászorulóknak?
Mit akarnak kezdeni a legszemélyesebb adatainkkal? Megvalósulhat-e a felsőoktatás pénzügyi stabilitása?
2015. november 4. 09:12
Hová tűntek a magánnyugdíjpénztári megtakarítások?
Dr. VARGA LÁSZLÓ, (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Lázár János miniszter úr a 2015. október 15-ei kormányinfón a következőket mondta: „A társadalombiztosítási nyugellátási rendszerben meglévő számla arra alkalmas, hogy az ember számára befizetett járulék és az eltöltött évek arányában a nyugdíj összegét megállapítsa. Az, amit számon kérnek rajtunk, hogy a magánnyugdíjpénztári megtakarítással kapcsolatosan nyilvántartsa ezeket, ezzel összeegyeztethetetlen, ennek a rendszernek nem ez a célja." Még egy idézet Orbán Viktortól, 2011. február 2.: „Ebben az évben a magyar nyugdíjrendszer is átáll az egyéni számlán vezetett nyugdíjrendszerre." Egy harmadik, egyébként mai napig hatályos kormányhatározatból: „A kormány egyetért azzal, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe átlépő magánnyugdíjpénztári tag egyéni számlán nyilvántartott, felhalmozott nyugdíjcélú megtakarítása az átlépést követően egyéni számlán kerüljön nyilvántartásra." Ez 2010 decemberéből való, csakúgy, mint a kötelező magánnyugdíjpénztári tagok védelméről szóló politikai nyilatkozat, amelyben az szerepel, hogy garantálni kell az egyéni számlavezetés intézményét az állami nyugdíjrendszerbe átlépő korábbi kötelező magánnyugdíjpénztári tagoknak.
- Ezek sarkos mondatok. Nem véletlenül mondom ezt, hiszen 3000 milliárdnyi megtakarítását vették el 3 millió magyar embernek, amikor megszüntették a magánnyugdíjpénztárakat. Ez a pénz mára eltűnt, nem áll rendelkezésre, az ő nyugdíjvárományuk ilyen módon jelentősen szűkült és csorbult. Megígérték az egyéni számlát. Hangsúlyozom: mi az egész szétveréssel nem értettünk egyet, de ha már megígérték az egyéni számlát, akkor azt vártuk volna, hogy ezt az ígéretüket teljesítik. Erre várt ez a 3 millió ember is. Adódik a kérdés:
- Hová tűnt a pénz, és mi lesz végre az egyéni számlákkal?
***
TÁLLAI ANDRÁS, (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Eléggé érthetetlen, hogy a Magyar Szocialista Párt még mindig ezt a magánnyugdíjpénztári pénzt kutatja, keresi, de érdekes lehet, hogy mi ennek az oka. A 2010-es törvény alapján a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap, és a magánnyugdíjpénztári vagyon átkerült az állam által kezelt felügyeleti alapba. Ezek az alapok ebben az évben megszüntették a tevékenységüket, a beszámolójukat elkészítették, idehozták az Országgyűlés elé, az Országgyűlés megtárgyalta, az Állami Számvevőszék ellenőrizte és jóváhagyta. Oda kell figyelni, hogy mi történik az Országgyűlésben, Varga képviselő úr, és akkor tudja, hogy ellentétben az ön állításával, ezeknek az embereknek pontosan így került biztonságba a nyugdíjellátásuk, nem pedig úgy, hogy az állam által törvényben garantált járulék levonásából összegyűjtött pénzt átadják magánembereknek, magánalapokba, és azok oda fektetik be a pénzüket, ahova jónak látják. Oly annyira csekély hozamot tudtak biztosítani ezek a magánemberek - akiket önök nyilván jól ismernek, hogy kicsodák és hogy működnek, - hogy ha állampapírba rakták volna az emberek a pénzüket ez idő alatt, akkor az nagyobb hozamot biztosított volna számukra, mint az önök által annyira hőn szeretett magánnyugdíjpénztári rendszer, ami egyébként a világon sehol nem működik.
***
Dr. VARGA LÁSZLÓ: - Államtitkár Úr! Ugyanabban a mezőben beszélt az egész ügyről, mint amit az elmúlt öt évben megszokhattunk. De, volt 3000 milliárdnyi megtakarítás az emberek saját számláján, a leendő nyugdíjvárományuk volt ez. Rendelkezésre állt volna számukra akár egy összegben is a nyugdíjba vonulásuk idején. Ez ma nincs meg. Ez az igazi probléma, és erre nem tudnak válaszolni. Az a válaszuk, amit korábban adtak, hogy ezt majd egyéni számlán nyilvántartják, és ez majd mindenkinek rendelkezésre fog állni, ez sem vált valóra. Mikor fogják beismerni, hogy ebben az ügyben becsapták az embereket, és mikor fogják őket megfelelően kárpótolni azért, amit tettek velük?
***
TÁLLAI ANDRÁS: - Képviselő Úr! Nem a Fidesz csapott be bárkit is, hanem a Magyar Szocialista Párt csapta be a magánnyugdíjpénztári rendszer kialakításával az embereket. Minden olyat tartalmaz a mai nyilvántartás, amelyek az egyéni nyugdíjak, az egyéni jövedelmek alapján megállapíthatók. Arra a felvetésre pedig, hogy eltűnt a pénz, szeretném tisztázni: államadósság-csökkentés fordított összeg 2476 milliárd forint. Ebből az ÁKK részére történő állampapír- és készpénzátadás 2017 milliárd. Készpénzátadás a Nyugdíjbiztosítási Alap részére 459 milliárd, reálhozam-kifizetés 231 milliárd, és MNB Zrt. részére történő átadás 264 milliárd forint. Itt van a pénz, Varga képviselő úr, és nem ott, ahol ön gondolja.
A siker illúziója helyett valódi csőd?
DÚRÓ DÓRA, (Jobbik): - Államtitkár Úr! Gyakorlatilag állandósult a fizetésképtelenség a KLIK-nél. Látjuk azt, hogy még mindig körülbelül 6,5 milliárd forintos adósságot görget maga előtt, több pedagógusnak egyáltalán nem fizették ki az óraadásért járó fizetéseket, van olyan tankerület, amelyik utazási költségtérítést ebben a tanévben még egyáltalán nem fizetett, pedig már november van. Vannak olyan tanárok, akik május óta nem kapták meg a nekik járó fizetéseket, és már odáig süllyedt az oktatási rendszer, hogy a szülőktől kérnek osztálypénzt arra, hogy működtessék egyáltalán az iskolát.
- Az Arany János-programban szintén nagyon súlyos nehézségek vannak. Szegény sorsú gyerekek nem tudnak elmenni nyelvvizsgázni, nem tudnak jogosítványt szerezni, pedig a program során finanszírozták a felkészülésüket erre, azonban, mire odaértek volna, hogy megszerezzék a jogosítványt vagy a nyelvvizsgát, elfogyott a pénz, azt nem tudták befizetni. Olyan is előfordult, hogy erdélyi utat kellett lemondaniuk osztályoknak pont azért, mert bár az Arany János-programban a központi költségvetés biztosítja a finanszírozást, a KLIK nem fizeti ki az iskoláknak. Látható, hogy a KLIK kevesebbet fordít az iskolák működtetésére, mint amennyit elkér tőlük, így számos önkormányzat azon gondolkodik, hogy szeretné a működtetést visszakapni. Óriási problémák vannak tehát az oktatási rendszerben, a KLIK nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, hiába mondta azt a kormányzat, hogy egy sikertörténetről van szó, állandósultak a problémák, a kifizetések nem jutnak el a pedagógusokhoz, akiknek ez a néhány ezer forint is nagyon sokat jelent. Ezért is kérdezem:
- Hol tűnik el ez a pénz?
- Ki a felelős azért, hogy a központi költségvetéstől a KLIK-en keresztül nem jut el az iskolákhoz?
- Ki a felelős mindezért?
***
Dr. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Asszony! Ön is tudja, hogy a pedagógusok nem pár ezer forinttal visznek most többet haza, mint vittek ezelőtt öt évvel, hanem jó pár tízezer forinttal, hiszen a pedagógus-életpálya részeként 40 százalékkal nőtt a bérük, idén szeptemberben is 3,4 százalékkal.
- Amit ön mondott, hogy önkormányzatok azon gondolkoznak, hogy hova tegyék a működtetési jogát az iskoláknak: ön is tudhatja, hogy ötévenként, minden önkormányzati választás után dönthetnek, hogy át akarják-e adni a KLIK-nek az iskoláik működtetési jogát és felelősségét. Nos, 137 esetben döntöttek úgy helyi települések, helyi önkormányzatok, hogy inkább a KLIK-nek adják, és nem tartják meg az iskolák működtetési jogát. Ebből is látszik, hogy bár itt a parlamentben ön ennek az ellenkezőjéről beszél, de vajon abban a 137 esetben a saját településének, a saját intézményének, a saját diákjainak lenne ellensége az adott önkormányzat, hogy azt kéri, hogy ne ő maga, hanem a KLIK legyen az, amely működteti az iskoláját?
- Beszélt a KLIK adósságáról, de azt elfelejtette mondani, hogy ez az összeg egy folyamatosan apadó, egyre kisebb és kisebb összeg, amiről akár ön is olvashat az újságokban. A bérek esetében nagyon fontos distinkciót tenni: lehetséges, hogy adott esetben az érettségiért járó pluszjuttatás vagy más egyéb pluszjövedelmek pár hónap késéssel érkeztek meg a pedagógusokhoz, de az alapbérük, aki ott van közalkalmazottként, pedagógusként, mindenki minden hónapban megkapja a pluszjuttatását. Ez 2013-ban először 32 milliárd forint volt, idén még további 38 milliárd forint, amit a KLIK-en keresztül tudtunk megadni a pedagógusoknak.
- És azt hiszem,: olyan különbségek alakultak ki iskola és iskola között Magyarországon, hogy nem volt más megoldás az olló szétnyílásának visszafordítására, mint a központi fenntartás és működtetés bevezetése a köznevelésben.
***
DÚRÓ DÓRA: - Államtitkár Úr! A pedagógus-életpályamodell bevezetésekor a minisztere azt mondta, hogy 34 százalékkal emelkedik átlagosan a pedagógusok bére. Ha megnézzük, hogy az azt megelőző béremeléstől mennyit veszített az értékéből, akkor azt látjuk, hogy reálértéken ez az emelkedés 2,8 százalékos volt. Mindezt úgy csinálták, hogy a helyettesítésért és a túlóráért ezután nem jár pluszpénz a pedagógusoknak, és az óraszámuk is emelkedett 22-ről 26-ra. Akkor azt ígérték, hogy a minimálbérrel minden évben együtt fog emelkedni a pedagógusok fizetése. Majd ezt is eltörölték, és nem emelkedik januárban a pedagógusok fizetése. A KLIK létrehozásával stabil állami finanszírozást és a különbségek csökkenését ígérték meg, holott idén áprilisban már az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által tartott konferencián is elismerték, hogy erre ez a rendszer nem képes, a rendszerszintű hibái és az elégtelen finanszírozás miatt sem.
***
Dr. RÉTVÁRI BENCE: - Képviselő Asszony! Ön is nagyon jól tudja, 24 és nem 26 óra a pedagógusoknak az átlagóraszáma a mostani KLIK-es intézményekben. Ettől függetlenül nagyon furcsának tartom, hogy hogyan számolta ön ki azt a kettő egész valahány tized százalékot is, hogy ennyi lenne a pedagógusok reálbér-növekedése. Miközben megszűnt az infláció Magyarországon, 40 százalékkal nőtt a bére a pedagógusoknak. Hogy lehetséges az, 40 százalékkal növekvő bér és a nulla százalékos inflációval az ön által végzett számítás végeredménye pár százalékos béremelés? Szerintem ez így nem valós, tisztelt képviselő asszony.
- Ami pedig az Arany János-programot illeti, amire ön is utalt: itt a legszegényebb szülők gyermekei számára igenis sikeres segítséget tudtunk nyújtani a középfokú oktatásban, és éppen ezért 3 ezer tanuló vett ebben részt. Oly mértékben sikeres, hogy 150-170 százalékos a túljelentkezés, és a tanulóknak 80 százaléka felvételt nyert felsőoktatási intézményekbe. Azt hiszem, hogy ez sikeres program, ezért is támogattuk, és ezért is jelentkeztek ilyen nagy arányban rá a tanulók.
Lesz-e tűzifa a rászorulóknak?
MÓRING JÓZSEF ATTILA, (KNDP): - Nagy fába vágja a fejszéjét az, aki a rászorulók téli fűtését meg akarja oldani. A szocialista kormányok számára biztos nagy volt a fa már ránézésre is, hiszen ők kormányzásuk idején ezt meg sem próbálták.
- Az Orbán-kormány 2011-ben indította el a szociálisan rászorulók téli fűtését könnyítő programot. Az 5 ezer lakosnál kisebb települések állami támogatást kaptak ahhoz, hogy a lakosság rászoruló részének térítésmentesen adhassanak tüzelőt. Ekkor 900 millió forint volt a megpályázható összeg, amelyhez csekély, mintegy 10 százalékos önerő szükségeltetett, illetve a házhoz szállítást kellett megszervezni, amit az önkormányzatok meg is oldottak. Tudjuk, hogy a helyhatóságok szükség szerint a tűzifa felfűrészelésében és sok esetben a hasogatásban is segítettek. Az azóta rendelkezésre álló forrás összege folyamatosan emelkedett, a többszörösére, és a támogatási forma pedig az elmúlt évben kibővült a barnakőszénnel. A fűtési szezon elindult, tél tábornok megint kopogtat az ajtóinkon. Éppen ezért kérdezem:
- Idén hány önkormányzat jut kedvezményesen tűzifához vagy barnakőszénhez?
- Hozzájutnak-e az önkormányzatok a támogatáshoz még az igazi tél beállta előtt?
***
POGÁCSÁS TIBOR, (belügyminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Valóban, a családi költségvetésben a téli tüzelőanyag biztosítása jelentős tétel. Igaz ez akkor is, amikor a legáltalánosabban használt tüzelőanyagokról beszélünk, és különösen akkor, amikor a legkisebb forrásból gazdálkodó háztartásokról beszélünk, hiszen az egyedi fűtés leginkább azokban a családokban jellemző, ahol a legkisebb a bevétel, ahol a legkisebb költségeket tudják erre biztosítani.
- 2011-ben indult egy program, melynek során a kormány forrást biztosít az önkormányzatoknak azért, hogy tűzifát, tüzelőanyagot vásárolhassanak. Itt azért lényeges elmondani: a kormány a forrást biztosítja, és a helyi önkormányzat az, aki a teljes programot le kell hogy bonyolítsa. Az önkormányzatok a lakásfenntartási támogatásban részesülő háztartások alapján vehetnek részt ebben a programban. 2011 óta a program folyamatosan növekedett. 2011-ben még csak 456 önkormányzat pályázott erre a lehetőségre, ez a szám folyamatosan emelkedett. 2014-ben 3 milliárd forintot és 2015-ben is 3 milliárd forintot biztosítottunk a téli tüzelővásárlásra. Idén szinte valamennyi, 5 ezer lakos alatti önkormányzat pályázott. Folyamatosan megtörténik a támogatások kiutalása, és bízunk abban, hogy a tüzelési szezon legnagyobb időszaka előtt már a fát ki is tudják szállítani.
***
MÓRING JÓZSEF ATTILA: - Államtitkár Úr! A helyhatóságoknak nehéz, de mégis kellemes feladatot ad évről évre a szociális tüzelő igazságos elosztása, hiszen tudjuk, hogy az igénylő mindig több, mint a rendelkezésre álló tűzifa. Ezért is üdvözlendő a kormánynak azon törekvése, amellyel évről évre emeli a szociális tűzifa, illetve a barnakőszén vásárlásához nyújtott önkormányzati támogatást. Erre a támogatásra a vidéki Magyarország kistelepüléseinek, ahol nagyon sokan fűtenek még ma is fa- és széntüzelésű kályhákkal, valamint kazánokkal, elengedhetetlenül szüksége van. Nagyon reméljük, hogy a kormány a következő esztendőkben is segíti a kistelepülési önkormányzatokat és rajtuk keresztül a rászoruló embereket.
***
POGÁCSÁS TIBOR: - Valóban, a program alapvetően a kisebb településeket célozza, ugyanakkor nem határoz meg semmiféle lehatárolást, tehát az ország bármely területéről pályázni lehet. Az önkormányzatok feladata a szállítási költség biztosítása, illetve a szállítás biztosítása, éppen ezért az állami erdőgazdaságokat javasoljuk partnerként.
- A hátrányos helyzetű településeken nem kell önrészt sem biztosítani ehhez a pályázathoz, illetve bruttó módon, tehát áfával növelten kapják meg a támogatást, így ott az önkormányzatok a lehető legnagyobb körben tudják a tüzelőt kiosztani. Természetesen saját forrásból, saját hatáskörben további támogatást is nyújthatnak a településeken élőknek.
Mit akarnak kezdeni a legszemélyesebb adatainkkal?
IKOTITY ISTVÁN, (LMP): - A minisztérium honlapján október 19-én megjelent egy törvényjavaslat, többek között az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér, az ESZT létrehozásáról rendelkezik, amely valamennyi állampolgár egészségügyi adatát gyűjtené össze. Az elmúlt időszakban már a második olyan országos adatbázis létrehozásáról szóló tervezetről van szó, amely érzékeny személyes adatokról rendelkezik. Ahogyan az arcképadat-nyilvántartásnak, úgy az egészségügyi adatok nyilvántartásának is vannak teljesen racionális indokai, például, hogy ne kelljen egyes vizsgálatokra méretes dokumentumcsomaggal menniük az embereknek. A hírek szerint azonban a saját egészségügyi adataink gazdái nem mi magunk leszünk, nem mi döntjük majd el, hogy azokat pontosan ki és mire használja fel.
- A tervezett szabályozás szerint az adatok átvétele után sem a bíróság, sem a NAIH nem avatkozhat majd be az adatokkal végzett folyamatokba, ami sérti az Európa Tanács adatvédelmi egyezményének egyes rendelkezéseit, az Unió adatvédelmi irányelvét és természetesen az alapvető emberi jogokat leíró egyezményeket, köztük az emberi jogok európai egyezményét és az alapvető jogok chartáját.
- Az új adatbázisban minden egyes laboreredmény, szöveges anamnézis, képalkotó eljárással készült kép, a vizsgálatok összes megállapítása szerepelne. Megjegyzem: ez nem lesz egy egyszerű technikai feladat. A kórházak csatlakozásának feltétele, hogy a náluk húsz év alatt felhalmozódott zárójelentéseket, ambulánslapokat, leleteket, képalkotó diagnosztikai ellátásokat, műtéti leírásokat átadják. Kérdezem tehát:
- Kikérték-e minderről a NAIH véleményét?
- Készültek-e hatástanulmányok?
- Komolyan gondolják-e, hogy a polgárok nem rendelkezhetnek saját személyes egészségügyi adataikkal?
***
Dr. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Azt hiszem, ha normális körülmények között beszélgetnek Magyarországon emberek, és azt mondják, hogy legyenek elektronikusan kezelve az egészségügyi leleteik, adataik, és hogy egyik orvostól a másik orvoshoz elkerüljön egy korábbi adat, az csak egy gombnyomás legyen, akkor mindenki igent mond rá. Ha már a banki ügyeinket is intézhetjük az interneten, akkor teljesen természetes az is, hogy a gyógyítás feltételei is javíthatók azzal, ha olyan informatikai rendszerbe kerülnek az adatok, amelyekkel az orvosok gyorsabban tudnak pontosabb döntéseket hozni, és a beteg egészségét szolgálják mindezzel.
- Egy olyan rendszert hoztunk létre egy olyan adatkezelési háttérrel, amihez hasonló van Ausztriában, Franciaországban, Spanyolországban vagy Észtországban. Ezzel azt is cáfolnám, képviselő úr, hogy ez ne felelne meg az európai uniós adatvédelmi eljárásoknak. Persze magukon az állampolgárokon kívül nem bárki férhet hozzá ezekhez az adatokhoz, az orvos, illetőleg a receptek tekintetében a gyógyszerész végzettségű egészségügyi dolgozó férhet hozzá, aki nyilvánvalóan abból a célból nézi meg ezeket az adatokat, hogy gyógyítsa az illetőt. Hogy ki nézi meg, mindent naplóz a rendszer, a hozzáférőnek a személyét, az idejét, a típusát és a sikerességét is. Tehát mindenképpen utólag visszakövethető, a felelősség így egyértelmű.
- Kétfaktoros azonosítás van: nemcsak jelszóval, hanem csipkártyával is azonosítania kell magát annak, aki hozzáfér ezekhez az adatokhoz, tehát nem lehetséges az, hogy valaki bediktálja csak a jelszavát és más így ki tudja fürkészni ezeket az adatokat. Természetesen, ha illetéktelen a hozzáférés, nemcsak a NAIH-hoz, de a bírósághoz is fordulhat a beteg.
***
IKOTITY ISTVÁN: - Ez a része megnyugtató, és nagyon kíváncsian várom, hogy elmondja, miképpen lehetséges majd a saját adatainkat korlátozni, illetve, hogy saját magunk lehessünk azoknak a gazdái. Jelzem, hogy gyakran láttunk már olyat, ha bármiféle törvény, vagy szabályozás megalkotásra kerül, és előzetesen nem kérdezik meg az ügyben leginkább illetékes hatóságokat, illetve nem mérik fel ennek a hatásait, nem készítenek hatástanulmányokat; ezért is kérdezem ismételten: kikérték-e a NAIH véleményét erről, készültek-e hatástanulmányok?
***
Dr. RÉTVÁRI BENCE: - Képviselő Úr! Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ fejlesztői csapata van folyamatos kapcsolatban természetesen a NAIH-hal is és mindenki mással, akinek a feladata a kapcsolattartás velük. Így a rendszer élesítését meg fogja előzni a rendszernek egy IT-biztonsági auditja is. Maga a beteg beállíthatja azt is akár, hogy megtiltja, hogy az adatait fel lehessen tölteni. Ez nyilvánvalóan bizonyos szempontból az ő érdekeivel ellentétes, de erre a lehetősége megvan. Maga az alapbeállítás egyébként olyan ebben a rendszerben, hogy elrejti a különösen érzékeny egészségügyi állapothoz kötőtő adatokat, elsősorban a pszichiátriai adatokat és a nemi betegséghez kötődő dokumentumokat. Ezek külön beállítás nélkül is rejtettek, de természetesen az állampolgárnak lehetősége lesz, hogy arról is értesítést kapjon, ha a rendszerben új dokumentumai keletkeznek, és ezekről külön rendelkezhet is, ha ezáltal van biztonságban. A fő cél továbbra is, hogy minden betegnek a leletei minél gyorsabban az orvosokhoz eljussanak.
Megvalósulhat-e a felsőoktatás pénzügyi stabilitása?
Dr. PÓSÁN LÁSZLÓ, (Fidesz): - Hosszú időre visszatekintő probléma, hogy a felsőoktatás összességében eladósodott, az intézmények minden évben hangot is adtak annak, hogy nem jönnek ki az állami támogatásból. A szocialista kormányok 2004-től kezdődő megszorításai - emlékszünk a Draskovics-csomagokra - éveken át próbálták a lyukakat tömködni, de ez csak arra volt elég, hogy egyfajta szinten tartást tudjanak megvalósítani, ám sok esetben még ezt sem, hiszen jelentős létszámleépítésekre is kényszerültek. Tovább súlyosbította a felsőoktatás helyzetét, amikor elkezdődtek a PPP-beruházások, illetve majd azt követően azoknak a törlesztései, amibe szintén a szocialista kormányok rángatták bele a felsőoktatást. Különösen akkor kerültek nehéz helyzetbe, amikor kiderült, milyen kockázatot vállaltak a felvett devizahitelekkel. A magyar polgárok mára már értik, mit jelenthetett ez, hiszen sokan a bőrükön érezhették annak az elviselhetetlenségét, hogy minél tovább törlesztenek, annál többel tartoznak. További terhet jelentett, hogy mire a PPP-konstrukcióban elindított beruházások elkészültek, a demográfiai csökkenés hatására a felsőoktatás egy részében kapacitásfelesleg alakult ki, így volt olyan intézmény, amely azonnal bérbe is adta az újonnan elkészült épületet, épületrészt, mert egész egyszerűen nem tudta kihasználni, ám így is igen magasnak bizonyult a törlesztő részleteket megfejelő fenntartás költsége.
- Érthető, hogy mindezek miatt folyamatosan napirenden volt a meglévő felsőoktatási intézményrendszer teljes körű fenntarthatatlansága, amit a szocialista kormány 2006-ban a hallgatói tandíj bevezetésével akart kezelni, és amit később népszavazás hiúsított meg. Jogos elégedetlenséget szült az is, hogy eközben hosszú-hosszú évek óta a felsőoktatási bérek nem nőttek, sőt a Bajnai-kormány idején még csökkentek is, hiszen a 13. havi bért elvonták, mindezzel veszélyeztetve az oktatói-kutatói utánpótlást is. Nem véletlenül kérdezem tehát:
- Milyen intézkedéseket hozott a tárca a felsőoktatás pénzügyi helyzetének megszilárdítására? - Hozott-e a bevezetett kancelláriai rendszer kézzelfogható eredményt?
- Lát-e lehetőséget a pénzügyi helyzet további stabilizálására?
***
Dr. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): -Tökéletesen jól világított rá a képviselő úr, hogy hol történtek azok a stratégiai hibák a 2010 előtti időszakban, amelyek teljesen kiszolgáltatottá tették a felsőoktatási intézményrendszert, hiszen óriási adóssággal küzdöttek. És itt elsősorban a PPP-beruházásokra gondolok én is, hiszen maga a beruházás létrejött, átadták, átvágták a szalagot, és utána el kellett volna kezdeni a törlesztéseket, csak kiderült, hogy nemhogy bevételt nem hoz ez a felsőoktatási intézményeknek, de pluszköltséget generál, hiszen nem volt igazából rájuk szükség, nem tudták megtölteni, mondjuk, azt a kollégiumot vagy elindítani azt a képzést, aminek épületet építettek.
- A kancellárrendszer bevezetésével a rektorok válláról egyfajta teher le van véve, hiszen nekik az egyetem tudományos életével, a szenátus működtetésével kell foglalkozni, és nem pedig a gazdasági, pénzügyi kérdésekkel. Ennek az eredménye számmal is mérhető: a felsőoktatási ágazatnak a korábbi 20,5 milliárd forintos tartozásállománya egy év alatt, amióta a kancellárok ott dolgoznak, 8,9 milliárd forintra csökkent. Ez a teljes kiadási előirányzatnak immár kevesebb mint 2 százaléka, holott 5 százalék közelében volt egy évvel ezelőtt. Úgyhogy a költségvetés kialakításánál most már reális bevételek vannak és minimális vagy szükséges szintre szorított kiadások, így a likviditása az intézményeknek jóval inkább biztosított. Ehhez hozzájárult persze, hogy volt egy külön struktúraváltási alap, amely tízmilliárdos nagyságrendű összeggel tudta segíteni az egyetemek váltását, hatékonyságnövelő és kiadáscsökkentő fejlesztéseket tettek lehetővé.
***
Dr. PÓSÁN LÁSZLÓ: - Azt gondolom, ha ezeket a számokat halljuk, és egyáltalán azt, hogy ilyen rövid idő alatt sikerült ilyen komoly pénzügyi megtakarításokat elérni, akkor igazán joggal bízhatunk abban, hogy azoknak az elképzeléseknek, amelyek a felsőoktatásban a bérrendezést célozzák, igenis megvan az alapjuk, és nemcsak és kizárólag a mindenkori költségvetésből, hanem a rendszeren belülről is kellő forrással és megalapozottsággal bírnak. Ha egy év alatt ilyen arányú adósságcsökkentést lehetett elérni, akkor a későbbiekben, amikor a hatékonyabb gazdálkodás érdekében a szerkezet kérdését is sokkal finomabb hangolásokra lehet ráállítani, akkor biztos vagyok benne, hogy ezek a belső erőtartalékok igen komoly összeget jelentenek a jövőre nézve is.
***
Dr. RÉTVÁRI BENCE: - Szólnék, még arról, hogy a 2016. évi költségvetésben 5,3 milliárd forint szerepel a PPP-beruházások kiváltására. Bízunk benne, hogy a leginkább nehéz helyzetbe került egyetemek számára ez az 5,3 milliárd forint olyan lehetőséget nyújt, amire talán tíz éve vagy lehet, hogy régebb óta vártak. Igazából most fizetjük ki azokat a számlákat, amelyeket a Magyar Bálint-féle oktatáspolitikai vezetés, felsőoktatási vezetés alapozott meg akkori beruházásokkal, de mostani kifizetéssel.
Bartha Szabó József