Angela Merkel német kancellár nem hajlandó lezárni a német-osztrák határt, mert szerinte ez katonai konfliktusokhoz és "más negatív következményekhez" vezethet Európában.
A Deutsche Wirtschafts Nachrichten német napilap beszámolója szerint Merkel komolyan számol azzal, hogy amennyiben Németország a migránsok miatt lezárja az osztrák határt, ez háborúkat idézhet elő Európában. A kancellár kijelentette, hogy a határ lezárása egyik hónapról a másikra is a feszültség robbanásához vezetne, különösen a Balkánon. Erre példaként a magyar határzárat említette, ami "Európa-szerte feszültségeket idézett elő", ezért szerinte az események nem vehetnek olyan irányt, hogy Németország is hasonló kerítést építsen.
Merkel a Kereszténydemokrata Unió darmstadti találkozóján kijelentette, hogy a balkáni útvonalon folyamatban lévő tömeges migráció miatt a Balkán országai közt nőhet a feszültség, ha Németország lezárja határait. A kancellár szerint, amennyiben Németország határzárat építene, ezt a példát "más országok is megtennék", önmagában a kerítés azonban nem tudná megakadályozni, hogy a migránsok más útvonalon elérjenek Németországba.
A német kormánykoalíció a felbomlás szélére jutott a migrációs válság miatt, és a vezető politikai erők mostanáig ellentétes álláspontot képviselnek. Merkel javaslata szerint Németország határain befogadó-központokként funkcionáló tranzitzónák kell működjenek, ahol a hatóságok el tudják dönteni, hogy a bevándorlók közül kik érkeztek háború sújtotta övezetből, de eközben elkülönítenék és visszafordítanák azokat, akik gazdasági bevándorlóként érkeznek Európába. A Sigmar Gabriel féle Szociáldemokrata Párt alapjaiban ellenzi ezt a javaslatot, miközben a Bajor Keresztényszociális Unió azzal fenyeget, hogy maga hoz radikális intézkedéseket, ha Merkel nem hajlandó a határok lezárására.
A migrációs válság közepette a kancellár személye mindinkább marginalizálódik, mert úgy a bevándorlók beengedését, mint a határok lezárását képviselő politikai erők egyaránt stabilan fenntartják saját álláspontjukat, ami többé nem teszi lehetővé a középutas politikát.
Merkel hangsúlyozta, hogy amiatt nem támogatja a német-osztrák határ lezárását, mert nem akarja, hogy Európa újra a nemzetek közti háborúk káoszába süllyedjen. Elmondása szerint az Európai Unió létezése óta soha nem látott konfliktusok alakultak ki a tagállamok közt, és bár látszólag sikerült megakadályozni az európai országok közti háborút, az most "újra küszöbön áll".
Miközben Merkel a balkáni helyzet robbanásáról értekezik, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a német határ lezárása esetén a balkáni országok közt kizárólag amiatt nőne a feszültség, mert az Európai Unió máig képtelen volt lezárni a görög határt, ahol bevándorlók százezrei korlátlanul özönlenek Európába. A görög határzár nélkül – a német határ lezárását követően – a balkáni útvonal országaiban torlódhat fel több százezer – szélsőséges esetben több millió – bevándorló. Mindez azonban nem lenne lehetséges, ha a schengeni övezet külső határain valóban működne a határellenőrzés. Amennyiben az Európai Unió képes lenne független döntéseket hozni, és sor kerülne a görög határ tényleges lezárására, Merkel elmélete az európai országok közti háborúról alaptalanná válik.
Az Európai Unió azonban alkalmatlannak bizonyult arra, hogy önálló politikai erőként hozzon döntéseket; vezetői civil szervezetek részéről és a NATO részéről egyaránt nyomás alatt állnak, ami uniós szinten teljes cselekvésképtelenséget eredményezett. A civil szervezetek ideológiai okokból, a NATO pedig egzisztenciális válsága okán nem engedi a görög határ lezárását. A szovjet veszély ellen létrehozott katonai szövetség létezése értelmét vesztette a Szovjetunió széthullását követően, emiatt a hidegháború után újabb biztonsági kockázatok kialakításában vált érdekeltté, hogy saját létezését megindokolhassa. A migrációs válság fokozódása az észak-atlanti szövetségnek is érdeke, mert ezzel Európába importálja a terroristaveszélyt, ami lehetővé tenné a NATO számára, hogy rendfenntartó erőként újradefiniálja magát.
