2015. november 29., vasárnap

20.713 - Illegális bevándorlás-18 millió euróval kellene részt vennünk az uniós kötelezettségvállalásban > magyartudat.com

2015. november 29., 17:33

A török állampolgárok 2016 októberétől utazhatnak be vízum nélkül a schengeni övezetbe.
Megkezdődött vasárnap Brüsszelben az unió és Törökország vezetőinek rendkívüli csúcstalálkozója, amelyen az összegyűlt állam- és kormányfők szándéka szerint elfogadják a menekültválság megoldását célzó, október óta készülő közös akciótervet, amely Ankara európai integrációját is felgyorsíthatja.

A találkozón – amelyet az Európai Tanács élén álló Donald Tusk elnököl, az EU 28 tagországának állam-, illetve kormányfője mellett részt vesz Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Martin Schulz, az Európai Parlament vezetője, valamint Törökország részéről Ahmet Davutoglu kormányfő. Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviseli.
Az értekezlet mérföldkő lehet az unió külső határainak védelme, valamint a török EU-csatlakozási tárgyalások felélesztése szempontjából – fogalmazott vasárnapi közleményében az Európai Tanács.
Az akcióterv értelmében Ankara kötelezettséget vállal arra, hogy megerősíti határai védelmét, fellép az embercsempészek ellen, és visszafogadja az Európai Unióból kitoloncolt menedékkérőket.
Törökország mindezért cserébe többek között a vízumliberalizációs tárgyalások felgyorsítására és a területén élő több mint 2 millió menekült ellátását segítő 3 milliárd eurós pénzügyi segítségre számíthat.
Brüsszel a pénzt meghatározott projektekre, például a migránsgyerekek oktatására, a menekültek szállásainak kiépítésére és az egészségügyi ellátás javítására fizeti majd ki. Az összeggel kapcsolatban az Európai Bizottság azt javasolta, hogy az uniós költségvetésből különítsenek el 500 millió eurót, a fennmaradó részt pedig a tagállamok vállalják.
A brüsszeli bizottság számításai szerint Magyarországnak 18 millió euróval kellene részt vennie az uniós kötelezettségvállalásban. Orbán Viktor miniszterelnök érkezési nyilatkozatában ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy fizetni hajlandó Magyarország, de a migránsoknak az akcióterv részeként megfogalmazott kényszer betelepítését nem fogadja el.     Az akciótervben szereplő "legális menekültkontingens" létszámáról is születhet döntés a vasárnapi találkozón. Ennek elfogadásához az szükséges, hogy Törökország tegyen ígéretet az EU-ba tartó illegális bevándorlás elleni fellépésre.     Az elképzelések szerint az EU-török megállapodás leghamarabb jövő júniusban léphet hatályba, míg a török állampolgárok 2016 októberétől utazhatnak be vízum nélkül a schengeni övezetbe.
A kölcsönös közeledést erősíti az az elképzelés is, hogy a jövőben évente kétszer tartanának EU-török csúcstalálkozót.

magyartudat.com

20.712 - Nemzeti Hírháló > 17 embert rabosítottak Siófokon egy Facebook-megosztás miatt

Nemzeti Hirháló
2015 november 28.

17 embert rabosítottak Siófokon egy Facebook-megosztás miatt 
2015. 11. 27. 24.hu 

A volt fideszes polgármester jelentette fel őket, mert egy ingatlanügyről írt bejegyzést tettek közzé. 

17 embert kihallgattak és rabosítottak Siófokon egyetlen Facebook-megosztás miatt, mert a volt fideszes polgármester, Balázs Árpád rágalmazás miatt feljelentést tett - írja a 444. Az "Árpi Lapjairól Kitiltottak Társasága" nevű Facebook-oldalon megjelent bejegyzésben az áll, hogy egy siófoki belvárosi ingatlant Balázs polgármestersége alatt megdöbbentően olcsón, kevesebb mint 76 ezer forint négyzetméteráron adtak el. A bejegyzés megkérdőjelezi az eladás jogszerűségét, de a posztoló nem vádolja semmivel Balázs Árpádot, annyit írt, hogy az ügylet gyanús és kijelentette, hogy a megkötött szerződést érvénytelennek tartja. 

Miután Balázs feljelentést tett, az ügyészség is beszállt közvádlóként, arra hivatkozva, hogy a rágalmazást hivatalos személy ellen követték el. Kovács Péter Balázst, a DK Somogy megyei elnökségének tagját az elsők közt hallgatták ki. Ő egyébként a város egyik legismertebb polgára, az első városi tévé egykori vezetője, volt főiskolai tanár. Tudomása szerint a helyi DK másik ismert alakját, Poósné Kovács Andrea temetkezési vállalkozót, és Farkas Hédit, a siófoki MSZP-szervezet tagját is vegzálják a megosztás miatt. Az ügyet koncepciós pernek tartja, azt mondta, szeptemberi kihallgatásakor a rendőrök többek köztarra voltak kíváncsiak, hogy ismeri-e a többi embert, akik megosztották a bejegyzést. 

Czeglédy Csaba szombathelyi MSZP-s ügyvéd-politikus, aki az ügyben 9 gyanúsítottat ingyen véd, teljesen alaptalannak tartja a gyanúsítást. Azt mondta: közügyben írott posztról van szó, ami nem gyalázkodó, nem nevezte korruptnak a volt polgármestert. Czeglédy egyébként azzal vált országosan ismertté, hogy lebuktatta a kokainozó szombathelyi fideszeseket. 

Kapcsolódó: 
   Üldözőbe vette egy nő a táskáját elrabló bűnözőket - most őt akarják elítélni, sőt, egy bíró szerint gyilkosságot követett el (kuruc.info
   A helyzet fokozódik: a Blikk szerint két hatvanéves beült az autóba, és elindult kivégezni Orbán Viktort(kuruc.info
   Orbán Viktort akarták meggyilkolni -VIDEÓ (hirpress.hu
   Nem tévedés: osztrák téeszelnök vette meg Simicska földjeit (valasz.hu

A magyar föld nem eladó! 
Ne a termőföld eladásával finanszírozza a Fidesz az oligarchaváltást! 
http://www.sokkaljobb.hu/content/a-magyar-föld-nem-eladó 
Az állami tulajdonú termőföldnek a haveri ökörkörnek juttatása máris több milliárdos költséget okozott. Még az is lehet, hogy többe kerül a leves, mint a hús. Az árverezés és annak költségei, számítógépes programok milliárdokért, stb. stb. A haverok a vásárláshoz kedvezményes hitelt is kapnak, ami állítólag már el is fogyott!
Lehet, hogy néhány kisgazda is termőföldhöz jut, azokat aztán minden órában mutogatni fogják a közmédiában, mondván, hogy lám, földtulajdonhoz jutott a nép egyszerű gyermeke! Az offshore lovagok (magyarországi adófizetést elkerülő) haverok meg a háttérben röhögnek a magyar társadalom hiszékenységén! Tűrjük még magyarok? (SVPSZ) 


Veszélyben a hazai gázellátás az orosz-török balhé miatt 
Káncz Csaba, 2015. november 27. Privátbankár 

A török-orosz incidens következményeképpen Moszkva határozott katonai és politikai válasz-lépéseket tett. A hazai energiabiztonság sarokkövének számító Török Áramlatot Moszkva felülvizsgálat alá veszi Ankara elleni büntetőintézkedésként. Eközben a hazai gáztárolók feltöltöttsége jelenleg csupán 33 százalékos szinten áll. 

NATO harci gép utoljára 63 éve lőtt le szovjet-orosz vadászgépet a koreai háború utolsó hónapjaiban. Ezért sem szabad félvállról vennünk a keddi török-orosz incidenst. Bár a nemzetközi nagypolitika (NATO, ENSZ) azóta mindent megtesz a szálak elvarrására és a kedélyek lecsillapítására, katonai síkon az elmúlt pár napban az eszkalációt látjuk. 

Orosz és török katonai lépések 
Az incidens óta orosz vadászgépek kísérik a bombázókat a terrorellenes hadműveletek során, hogy megvédje őket egy hasonló agressziótól. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azt is bejelentette, hogy legmodernebb orosz S-400-as légvédelmi rakétarendszerrel erősítik meg az orosz légibázis védelmét Szíriában. 
A szír Hmeimim légibázis közelébe vezényelt "Moszkva" nevű rakétacirkáló hadihajó pedig minden ellenséges légi járművet megsemmisítésére kapott parancsot nagy hatótávolságú rakétáival. A Kreml azt is elhatározta, hogy elektronikus zavaró-eszközeit is beveti, amelyek adott esetben a török radar- és harci-eszközöket hivatottak lebénítani. 
Ankara közben több tucat török tankot küldött az észak-szír latakiai és a Türkmen Hegység közeli határhoz. A szíriai turkománok az egykori Oszmán Birodalomból több hullámban bevándorolt szeldzsuk törökök leszármazottai. Mivel a szír kormánycsapatok az utóbbi hetekben folyamatosan támadják - orosz légi támogatással - a turkomán állásokat, kialakulhat egy olyan helyzet, ahol a törökök bevonulnak a türkmén hegység vidékére, ezáltal biztosítván azt, hogy jövőbeli tárgyalások esetén nemcsak a kurdok, de a türkmének is ott lesznek a béketárgyalásokon. 

Kijev a probléma része 
Ukrajna közben a maga eszközeivel próbálja eszkalálni a helyzetet. Olekzsandr Turcsinov, a kijevi Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vezetője, szakszerűnek nevezte a török légierő lépését és szerinte minden civilizált ország így tett volna, ha megsértik a légterét. Nem egy szakmailag megalapozott és diplomatikus kijelentés ez egy olyan ország képviseletében, amely nemrég egy 3 milliárd dolláros kötvénycsomaggal csődölt be Moszkva felé és jelenleg is gyakorlatilag háborúban áll Moszkvával. 
S noha pár hónapja Moszkva és Kijev aláírt egy megállapodást a Gazprom szállításairól, ezt a Kreml szerdán felmondta és leállította a gázszállításokat Ukrajnának. 

Már középtávon fejreáll a hazai energiastratégia? 
Mivel Törökország energia-igényének 53 százalékát Oroszország elégíti ki, az ukrán fejlemény bizonyára nem kerülte el az ankarai döntéshozók figyelmét sem. Mi több, a politikai civakodás következtében súlyos árnyék vetült a Török Áramlatra is, amely pedig kulcsfontosságú Budapest energiabiztonsága számára pár év távlatában. 
Alekszej Uljukajev orosz gazdaság-fejlesztési miniszter pedig tegnap már be is jelentette, hogy a Török Áramlat projekt abba a kategóriába esik, amelyet Moszkva felülvizsgálat alá vesz Ankara elleni büntetőintézkedésként. 
Ilyen régiós politikai és energetikai turbulenciák közepette érdemes kiemelni, hogy a Magyar Földgáztároló napi online adatai szerint a hazai gáztárolók feltöltöttsége jelenleg csupán 33 százalékos szinten áll. Holott 2012 november végén a feltöltölttség még közel 60 százalékon, 2013 november végén pedig 47 százalékon állt. 
Mielőtt állami kézbe került volna a teljes tárolói kapacitás, a szigorú szabályozás alatt álló piaci szereplők a tartalékok szintjét 85 százalékkal magasabb szinten tartották, mint az állami szereplő. Nagy kérdés tehát, hogy érdemes volt-e a magyar államnak 2013 tavaszán 870 millió euróért (akkori 264 milliárd forintért) megvenni az E.On hazai gázüzletágát. 

Káncz Csaba jegyzete 


Törökország az Iszlám Állam olaját vásárolja fel 
2015.11.28. 16:13 hidfo.ru 

Az iraki képviselőtanács egy tagja - volt nemzetbiztonsági tanácsadó - arról számolt be, hogy az Iszlám Állam húsz dolláros áron ad el olajat Törökországnak, amit a terrorszervezet Irak és Szíria területén termel ki. 

Mowaffak al-Rubaie Facebook-oldalán számolt be arról, hogy Ankara több formában is támogatja az Iszlám Állam nevű szervezetet. A terroristákkal folytatott együttműködés részeként naponta több ezer külföldi állampolgár lépi át a török-szíriai határt, hogy az Iszlám Államhoz csatlakozzon, a török határőrség pedig úgy tesz, mintha mindezt nem látná. Törökország lehetővé teszi, hogy a térségben működő menekülttáborokban az Iszlám Állam tagokat toborozzon, a terrorszervezet sérült harcosai pedig Törökországban kapnak kórházi kezelést, amiről szintén a kormány gondoskodik. 
Az iraki képviselő kijelentette, hogy az együttműködés részeként az Iszlám Állam Irak és Szíria területén folytat olajkitermelést, amit a törökök segítenek értékesíteni. A terroristák a feketepiacon 20 dolláros áron tudják eladni az illegálisan kitermelt olajat, a kormány pedig nem számolja fel ezt a tevékenységet, mert maga is profitál az illegális kereskedelemből. 
Vlagyimir Putyin orosz államfő a hét folyamán Moszkvában, Francois Hollande francia elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján szintén kijelentette, hogy Szíriából hatalmas olajkészleteket szállítanak rendszeresen Törökország területére, ami a terrorszervezetnek állandó bevételi forrást jelent. 

Kapcsolódó: 
   Erdogan végképp meghibbant! (titkolthirek.wordpress.com
   Jó biznisz (volt) a szíriai polgárháború a Kardigan-klánnak! (balrad.com
   A szír külügyminiszter szerint a szélsőségesek Törökországból kapnak fegyvereket (karpathir.com
   Európa széteshet, mint a Római Birodalom a holland miniszterelnök szerint (karpatinfo.net
   Törökország a puskaporos hordó körül tüzeskedik! (balrad.com
   39 török üzletembert tartóztattak le Oroszországban (vs.hu
   Szaúd-Arábia maga az iszlám állam (alfahir.hu
   A cirkáló "Moszkva" is megérkezett a török határhoz a rakéták Törökország felé mosolyognak. videóval....(tvzvezda.ru
   Obamaki és Erdogan megegyeztek (balrad.com

​​20.711​ ​- Dr. Cserháti Ferenc c. centuriai püspök, külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök: Főtisztelendő Paptestvérek! Kedves Magyar Testvéreim!


Sziklára építsünk – püspöki körlevél a külföldön élő magyarokhoz

2015. november 27. péntek 22:13

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) külföldi magyar lelkipásztori szolgálatért felelős püspökének 10. körlevele a külföldön élő magyar, illetve magyarul beszélő hívekhez és lelkipásztorokhoz, 2015. karácsonyán.


Főtisztelendő Paptestvérek! Kedves Magyar Testvéreim!
Az elmúlt évek során azzal a céllal kerestem fel a külföldi magyar egyházközségeket, hogy Mindszenty József bíboros emigrációban végzett lelkipásztori látogatásainak szellemében „keressem az egész földgolyón szétszóródott magyarokat", hirdessem nekik a krisztusi szeretet evangéliumát, erősítsem híveink Isten, egyház és haza iránti hűségét és szeretetét, elősegítsem a népek közti testvériséget és a magyar egységet, keresztény hitünk és magyar kultúránk megőrzését, őseink szent örökségének ápolását és továbbadását az idegenben. 
Lelkipásztori látogatásaim során tapasztalatokat szerezhettem világszerte: Ausztráliában, Európában, Amerikában és Kanadában, mindenütt, ahol csak magyar közösségek léteznek. Mindenekelőtt meggyőződhettem nagyon sok külföldön élő honfitársunk töretlen hazaszeretetéről, egyház iránti hűségéről, anyagi áldozatokban és verejtékes munkában is megmutatkozó önzetlen és hősies helytállásáról. Sokfelé találkoztam lelkes, buzgó papokkal, jól és szervezetten működő magyar csoportokkal és egyházközségekkel, de találkoztam kiöregedett, haldokló közösségekkel és olyan elnéptelenedett magyar templomokkal is, amelyek környékén a magyar hívek szétszéledtek, vagy már teljesen kihaltak, és legfeljebb a sírfeliratok hirdetik, hogy itt valamikor még magyarok is éltek.
Sok siránkozás és panasz is eljutott hozzám. Nem egyszer előfordult, hogy a hívek kifejezték szomorúságukat papjaik hiányosságai miatt, akik nem éppen a Jó Pásztor szeretetével „legeltetik a nyájat" (vö. Ágoston, „A pásztorok" című beszéde), vagy maguk a lelkipásztorok sírták el sérelmeiket. Fájdalommal értesültem a helyenként pusztító egyházközségi feszültségekről is, mert hát ilyenek is vannak. Másutt arról panaszkodtak, hogy a magyarok nem tartanak össze, pártoskodnak, a magyar közösség kiöregszik és elnéptelenedik, a fiatalok nem járnak templomba, nem vesznek részt a magyar közösség életében, sokan közülük már magyarul sem beszélnek, beolvadnak új környezetük társadalmába, nem vállalják a magyar ünnepek és találkozók megszervezését, a közösség fenntartását. Többen azért siránkoztak, mert veszélyeztetve látják egyházközségük jövőjét és annak egész létét; attól félnek, hogy a magyar egyesületek és iskolák megszűnnek, a templomaink bezárnak, mert nincs, aki fenntartsa és látogassa azokat, és a jó pásztorok is hiányoznak, akik megvédenék őket. A panaszok felsorolását még hosszan lehetne folytatni, de már ennyiből is sejthető, hogy a siránkozások főleg magyar közösségeink és keresztény identitásunk elvesztésének aggasztó félelméből származnak.
A magyar identitás elvesztésének Nyugaton sok oka lehet: a kiöregedés, a beolvadás, az anyanyelv elvesztése, a fiatal generáció mobilitása és szétszéledése, a mindennapi munka és elfoglaltság, a hanyagság, az érdektelenség, az idegen környezet anyanyelvünkre és kultúránkra gyakorolt állandó, kedvezőtlen, fojtogató és romboló hatása, az idegen társadalom létmeghatározó szerepe, hiszen benne élünk, növekedünk, tanulunk, dolgozunk, keressük jogos megélhetésünket és előmenetelünket. A magyar identitás megőrzése külföldön egy nagyon összetett kérdés, megvalósítása hosszútávon szinte reménytelen, és ennek megfelelően, a keresztény magyar identitás tartós megőrzésére sem született biztos és sikeres stratégia. Ezért mindig izgalmas és kedélyeket borzolgató felvetés marad annak fontolgatása, hogy vajon az idegenben egyáltalán képesek és készek vagyunk-e megfelelni és eleget tenni annak a kihívásnak, hogy az utánunk jövő generációnak is eredményesen átadjuk őseink szent értékeit: elsősorban édes anyanyelvünket, magyar kultúránkat és keresztény hitünket? A sok eredménytelen próbálkozás láttán, sokan feladják a küzdelmet és belenyugszanak a megváltoztathatatlannak tűnő és könyörtelen nemzeti vesztességbe és beolvadnak környezetükbe. Mások lankadatlan hazaszeretettel, töretlen buzgósággal és odaadással igyekeznek utódaiknak is továbbadni a magukkal hozott szellemi örökséget és aggódva kérdezgetik: Vajon megtettük-e a tőlünk telhetőt? A hitnek élő, egyházzal törődő, jövőnket féltő lelkek még ennél is tovább mennek: Mit tettünk a fiatalokért, hogy megőrizhessék Szent István király szellemi örökségét: keresztény hitünket és magyar kultúránkat? Törődtünk-e nevelésükkel, a fiatalok evangelizálásával, közösségi életével? Meghallgattuk-e őket? Meghívtuk-e, bevontuk-e őket kulturális és vallási közösségeinkbe? Megbíztuk-e őket felelős és önálló feladatokkal? Lehetőséget adtunk-e nekik az önszerveződésre, mint ahogyan azt annak idején a hitéhez és magyarságához ragaszkodó idősebb generáció meg-kapta, amikor kívánságainak megfelelően szervezte kulturális egyesületeit, magyar iskoláit és egyházközségeit az idegenben? Vajon megfelelő helyet biztosítottunk-e nekik magyar közösségeink vezetésében és összejöveteleinken, vagy inkább megpróbáltuk rájuk erőltetni saját elképzeléseinket és céljainkat, netalán saját sorsunk sérelmeit, tapasztalatait, miközben zárt körökbe tömörültünk és együtt nosztalgiáztunk, amíg beleöregedtünk, gyermekeink pedig új hazára leltek az életüket meghatározó, nekik otthont adó és jövőt biztosító környezetben?

Ezek a marcangoló kérdések sokfelé már teljesen elkéstek, de helyenként talán mégis hasznosak lesznek, ha arra indítanak, hogy többet törődjünk az új generációval, fordítsunk fokozott figyelmet gyermekeink, fiataljaink vallási és kulturális nevelésére, keresztény hagyományaink és nemzeti kincseink továbbadására, megbecsülésére és ápolására. Hasznosak lehetnek, ha arra indítanak, hogy játszadozzunk többet gyermekeinkkel (Ferenc pápa) és beszélgessünk a fiatalokkal! Hasznosak lehetnek, ha arra indítanak, hogy megkérdezzük őket: mit akarnak, mi zavarja őket a felnőttek magatartásában, viselkedésében, szokásaiban, a magyar közösségekben és templomokban? Hasznosak lehetnek, ha gyakran elbeszélgetünk velük és megkérdezzük: mire vágyakoznak, hogyan képzelik el jövőjüket, nemzeti identitásukat, ősi gyökereik ápolását, származásuk felvállalását, elődeik, apáik, anyáik emlékének, nyelvének, kultúrájának, hitének és vallásának tiszteletét, őrzését, megbecsülését?

A külföldi magyar fiatalok között is találkozunk olyanokkal, akiket a könnyebben elérhető sikerek és az anyagi előnyök reményében, sokkal jobban érdekel a mielőbbi és teljes asszimiláció, mint az elődök emléke, nyelve, hagyománya és kulturális öröksége. De lesznek olyanok is, akik érdeklődni fognak saját származásuk felől és szívesen elbeszélgetnek őseik szülőföldjéről, történelméről; nemzeti kultúránk, édes anyanyelvünk, népi szokásaink, énekeink és táncaink mellett felvállalják és elsajátítják a hit szent kincseit is, amelyek mindig és mindenütt biztos eligazítást adnak, művelt és jellemes egyéniségeket, hősöket és szenteket nevelnek, mert Krisztus világosságából táplálkoznak. A hit kulturált viselkedésre tanít, jellemet formál, és ezt még a sokfelé tapasztalható dekadens társadalmakban is elismerik, értékelik és megbecsülik.

A hazai forrásokból felfrissülő, nemzeti és kulturális identitásunk őrzésére és ápolására irányuló, világszerte tapasztalható, mai lázas és dicséretes igyekezet közben sem feledkezhetünk meg „azokról az értékekről, amelyek lényegesek az élethez" és minden „társadalmi projekt", közösség alapját képezik. Gondolok itt elsősorban Istenre és keresztény gyökereinkre, arra a szent örökségre, amely valóban örök, és amelyek nélkül terméketlenné válik, kiürül, „elsivatagosodik" nemcsak a keresztény világ – ahogyan ezt Ferenc pápa megfogalmazta -, hanem a család, a munkahely, a templom, az egyházközség is, amelynek jövőjét annyira féltjük az idegenben. Sokfelé csak akkor ébredünk rá a hit életbevágó fontosságára, amikor templomainkat és „misszióinkat" veszély fenyegeti; amikor azok már elnéptelenedtek és azokat érdeklődés hiányában bezárják, és pap sem akad, aki minket emberségre nevelne, az Ég felé vezetne, a Nagy Útra felkészítene, a sír szélén meg imát rebegne értünk. Sokan és sokszor megfogalmazták már: a „Lélek (…) tesz csuda dolgokat" (Berzsenyi Dániel, A magyarokhoz II). 

Hit nélkül az élet értelmetlen, sivár és üres, valóban „spirituális sivatag", amely csak akkor virágzik és válik teljessé, ha újra felfedezzük a hit életbevágó fontosságát és örömét, és teszünk is érte valamit: keressük keresztény hitünk továbbadásának, kisugárzásának és megszerettetésének lehetőségét és módját. Ezért külföldön sem mondhatunk le a hit ápolásáról, továbbadásáról; az idegenben is szükségünk van a hit tanítására és az olyan hívő emberekre, „akik saját életükkel mutatják meg az Ígéret földje felé vezető utat, és így ébren tartják a reményt" (EG 86). „A szokványos struktúrákban a fiatalok gyakran nem találnak válaszokat gondjaikra, szükségleteikre, problémáikra és sebeikre. Ránk felnőttekre tartozik, hogy türelemmel meghallgassuk a fiatalokat, értsük meg gondjaikat, igényeiket és tanuljunk meg olyan nyelven beszélni velük, amelyet megértenek" (EG 105). Elengedhetetlenül szükséges, hogy minden külföldi magyar egyházi közösségben legyen vallásos nevelés és legyenek fiatalokból álló mozgalmak és csoportosulások, amelyekben a hit továbbadásával is törődnek: ministránsok, lektorok, énekesek, gitárosok, hittanosok, hétvégi magyar iskolások és cserkészek, természetesen, a helyi körülményeknek és kihívásoknak megfelelően. „Bár nem könnyű megszólítani a fiatalokat – írja Ferenc pápa, két területen előrelépés történt: az egyik annak a tudata, hogy az egész közösség evangelizálja és neveli őket; a másik annak a sürgőssége, hogy önállóbb szerepük legyen. El kell ismerni, hogy a közösségi kapcsolatok és az elkötelezettség aktuális válsága közepette sok az olyan fiatal, aki felajánlja szolidáris segítségét a világ bajaiban, és részt vesz a mozgalmiság és az önkéntesség különböző formáiban. Egyesek részt vesznek az Egyház életében, szolgálattevő csoportokat és különböző missziós kezdeményezéseket hívnak létre…" (EG 106), csak éppen meg kell szólítani és támogatni kell őket.

Advent a remény, a várakozás, a pirkadat ideje, amikor örömmel várjuk a napfel-keltét: Üdvözítő Istenünk eljövetelét és életünk beteljesedését. Várjuk az Úr érkezését és készítjük az útját, egymást bátorítva, közösen, kéz a kézben, hogy aztán Legyőzhetetlen Napunk fényében újra meglássuk az igazi fényt, emberibb emberek legyünk, szent nemzet, amely bárhol is él, megtalálja otthonát és mindig hazatalál.

Újra megköszönve a külföldi magyar Testvérek minden anyagi, szellemi és erkölcsi támogatását közös krisztusi küldetésünk szolgálatában, kívánok Mindenkinek jó felkészülést az Úr érkezésére, áldott, szent karácsonyi ünnepeket és boldog új évet.

Mindezek után pedig, Nagyasszonyunk, a Boldogságos Szűz Mária, Szent István király és az összes Magyar Szentek közbenjárására, áldjon meg benneteket a mindenható Isten: az Atya, a Fiú és a Szentlélek.

Budapest, 2015. november 29., advent első vasárnapján.


Dr. Cserháti Ferenc c. centuriai püspök,
külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott
esztergom-budapesti segédpüspök
Fotó: Füle Tamás/Parókia.hu
Magyar Kurír

2015. november 28., szombat

20.710 - Igazságügyi Minisztérium: ​Az alaptörvény kifejezi a nemzet akaratát


Feladó: Igazságügyi Minisztérium
Dátum: 2015. november 27. 16:16
Tárgy: Az Igazságügyi Minisztérium heti hírlevele
Címzett: jozsef@kutasi.eu



Az Igazságügyi Minisztérium heti hírlevele 2015-11-27
Az új polgári perrendtartás gátat szabhat a perek elhúzódásának

Az új polgári perrendtartás alkalmas arra, hogy gátat szabjon a perek elhúzódását eredményező jogintézményeknek, a keresetváltoztatásoknak, az újabb és újabb előkészítő iratok és bizonyítási eljárások előterjesztésének – mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára 2015. november 27-én Szombathelyen.

Új kötet jelent meg a Szegedi Ítélőtábla történetéről

Új kötet jelent meg a Szegedi Ítélőtábla történetéről, Antal Tamás az 1914 és 1921 közötti időszakról szóló könyvét 2015. november 27-én konferencián mutatták be a Tisza-parti városban.

A jogászképzés színvonalát emelő programokat indít jövőre az Igazságügyi Minisztérium

A jogászképzés színvonalát emelő programokat indít jövőre az Igazságügyi Minisztérium (IM), az ösztöndíjakra és kutatási támogatásokra félmilliárd forint áll rendelkezésre a 2016-os költségvetésben – közölte Trócsányi László, a tárca vezetője Szegeden.

​​
Az alaptörvény kifejezi a nemzet akaratát

Az alaptörvény a nemzet akaratát fejezi ki, az emberek életét meghatározó, érvényesítendő elveket fogalmazza meg – jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter.

Van esély a kvótarendszer sikeres megtámadására az Európai Bíróságon

Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint van esély arra, hogy Magyarország sikeresen támadja meg a menekültek befogadásával kapcsolatos kötelező kvótarendszert az Európai Bíróságon.

Völner Pál a Quaestor-károk rendezéséről

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára vette át 2015. november 25-én a Quaestor-károsultak petícióját. A miniszterhelyettes kijelentette, hogy az átadott levelet az Igazságügyi Minisztérium át fogja tekinteni, és meg fogja vizsgálni az abban foglaltakat.