A brüsszeli bizottság hétfői közleménye szerint a biztosok testülete november 24-én vitatta meg a kezdeményezést, és arra a következtetésre jutott, hogy adottak a jegyzékbe vétel formai jogi előfeltételei. Tartalmi szempontból a biztosok nem vizsgálták a kezdeményezést.
A kezdeményezőknek most egy évük van arra, hogy összegyűjtsék az EU-országokban a szükséges számú, összesen egymillió aláírást.
Az "Ébredj, Európa! Az európai demokratikus vállalások védelmében" (Wake up Europe! Agir pour préserver le projet démocratique européen) című kezdeményezés az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás kezdeményezését várja az Európai Bizottságtól Magyarországgal szemben.
Ez az eljárás az alapszerződés 2. cikkében felsorolt alapértékek vélelmezett súlyos sérelme esetén indítható, de abban az Európai Bizottság csak a kezdeményező fél. Azt, hogy - a vélt sérelmek orvoslására történt eredménytelen felszólítás után - a szóban forgó tagállamot sújthatják-e bármilyen szankcióval, csak az Európai Parlament és az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanács egyetértésével mondhatják ki. A lehetséges szankciók között ugyanakkor szerepel egyes tagsági jogok felfüggesztése is, nem kizárva ezek köréből a szavazati jog felfüggesztését. Ennek tudható be, hogy az EU gyakorlatában eddig még soha nem alkalmazott 7. cikk szerinti eljárást az unió "jogi atomfegyvereként" szokták emlegetni.
Az európai polgári kezdeményezés alapján uniós polgárok kezdeményezhetik az Európai Bizottság fellépését olyan kérdésekben, amelyek uniós hatáskörbe tartoznak. A kezdeményezést előbb abból a szempontból vizsgálják meg, hogy eleget tesz-e a formai alapkövetelményeknek - erre bólintott most rá az Európai Bizottság. Ennek nyomán elkezdhető az aláírásgyűjtés, amelynek során összesen legalább egymillió európai polgárnak kell egyetértését nyilvánítania, legalább hét tagországból.
Ha összegyűlt a szükséges számú aláírás, annak ellenőrzése után a brüsszeli bizottság három hónapon belül érdemben megvizsgálja a kezdeményezést. Az abban foglalt követelésnek nem kell szükségszerűen eleget tennie: állást foglalhat úgy is, hogy részletesen megindokolja, miért nem látja szükségesnek a kezdeményezésben megfogalmazott lépéseket.
A Magyarország elleni eljárás kezdeményezői azt állítják, hogy 2010-es kormányra kerülése óta Orbán Viktor miniszterelnök számos antidemokratikus, idegyengyűlölő és a jogállamiságnak ellentmondó intézkedést hozott. A kezdeményezők elfogadhatatlannak minősítették a menekültekkel szembeni magyar hatósági bánásmódot is.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy pénteki sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy amennyiben a szavazat megvonásáról szóló döntés születne az Európai Unióban Magyarország ellen, az csak Brüsszel bosszújaként lehetne értelmezhető a sikeres magyar bevándorláspolitika miatt.
(MTI)