DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176 és 06-20/49-39-85l) ügyvéd irata e-mail: lehmann@invitel.hu
További kifosztásra képtelen állapot
Érdekes döntést hozott a Kúria a
cím alatt látható döntésével azokkal a devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződésekkel kapcsolatosan, ahol a bankok ráveszik a közjegyzőket arra, hogy valamiféle ténytanúsítványnak nevezett okirat alapján a bírósági út megkerülésével „közvetlen" végrehajtást rendeljenek el közjegyzői végrehajtási záradékkal:
"A felperes és a perben nem álló adóstársa közjegyzői okiratba foglaltan „devizában nyilvántartott, jelzálogjog-típusú hitel kölcsönszerződést" kötöttek a perben nem álló bankkal (az alperes jogelődjével), amelyben a kölcsön összegét forintban határozták meg azzal a kikötéssel, hogy a bank a tartozást devizában „tarja nyilván". A kölcsönszerződésnek megfelelően a bank az egyes törlesztőrészletek összegét havonta, az esedékesség napját megelőző napon érvényes, általa alkalmazott deviza eladási árfolyam alapján számítja forintra.
A felülvizsgálati eljárásban a Kúria rámutatott: deviza alapú kölcsön esetén a szerződő felek devizában határozzák meg a tartozás összegét, a kölcsönadott összeg deviza, a folyósított összeg forint. A perbeli esetben azonban mindez nem valósult meg, mert a szerződő felek nem devizában határozták meg a kölcsön tárgyát képező összeget és a szerződés alapján a kölcsön devizában meghatározott összegét nem is lehetett kiszámítani. Ebből adódott az is, hogy a kölcsönszerződés a törlesztőrészletek összegét sem tartalmazta és azok a szerződésből nem is voltak kiszámíthatóak.
Mindezek miatt indokolt volt a deviza alapú kölcsöntartozásra indult végrehajtás megszüntetése volt indokolt, hiszen a kölcsönszerződés a végrehajtási záradéktól eltérően nem devizában meghatározott kölcsönösszeget tartalmazott."
Álláspontom szerint ennek a Kúriai döntésnek lényege, hogy törvényesen nem létezik az, hogy a bankok elrohannak a közjegyzőkhöz valamiféle adósi tartozást megállapító, de adós által soha nem látott, általuk szerkesztett iratukkal, majd a közjegyzők ebben a banki iratban szereplő számadatok valódiságának ellenőrzése nélkül közjegyzői iratba foglalnak a közjegyzőkre vonatkozó törvényben említett „ténytanúsítványt" azzal, hogy egy másik közjegyző pedig ezt az ismeretlen banki adatok szerinti „ténytanúsítványt" a Pp. 195. § 1. bek-e szerinti bizonyító erővel rendelkezőnek elfogadva „közjegyzői záradék"-nak nevezett újabb közokirattal lehetővé tegye a bankok számára azt, hogy az adósok védekezésre képtelen helyzetét kihasználva bírói út kihagyásával a végreható foglaljon az adós minden vagyontárgyára.
Illetve Dr. Parti Tamás Budapesti Közjegyzői Kamara Elnökének bölcs tanácsát követve amennyiben nem tetszik mindez a végrehajtó által mindenét lefoglalt adósnak, akkor indítson végrehajtás megszüntetése iránti rendkívüli peres eljárást felperesként a bank által megjelölt, és közjegyző által nem vizsgált végrehajtandó összeg 6 %-a illetékének lerovása mellett.
A Kúria tehát szerintem pontot tett a fenti december 2-i határozatával ennek minősíthetetlenül erkölcstelen és tisztességtelen állapotnak a végére azzal, hogy ilyen esetben a végrehajtási eljárást meg kell szüntetni .
Ettől persze még megoldásra vár az a feladat, hogy mi lesz azokkal a károsultakkal, akiket a most ismertetett törvénytelen módszerrel kergettek ki évek óta lakásukból, vagy kergettek a halálba. Több magyar embert kergettek a halálba, mint amennyi az 56-os forradalom idején összesen meghalt. Valamint az is kérdés, hogy ki lesz az az ember, aki megkéri a közjegyzőket arra, hogy talán lennének szívesek abbahagyni a fentiekben ismertetett törvénytelen eljárásukat.
Egyenlőre senkinek, egyetlen országgyűlési képviselőnek sem jutott még ez eszébe. Ahogy Weöres Sándor írta: „Nem látnak. Fejük a vályúban."
Meg egyébként is mindent pótol a migráns gumicsont
Ügyfeleim nagy részétől tudom azt, hogy a bankok az utóbbi időben azokkal az adósokkal, akik rossz fizetőknek számítanak náluk, igyekeznek egyezséget kötni.
Ezt onnan tudom, hogy egyre több ügyfelem kéri azt az utóbbi időben, hogy álljak el a keresettől azért, mert a bankkal megegyeztek. Természetesen fogalmam sincs arról, hogy miként egyeznek meg, hiszen feltehetően a banknak egyik feltétele az, hogy az egyezségről nem tudhatok.
De az biztos, hogy ügyfeleim elégedettek a banki egyezségkötés után, és így célom megvalósult ezekben az esetekben. És ez a fontos.
Feltehetőleg a banki jogászoknak több eszük van, mint valamennyi magyar országgyűlési képviselőnek és más hatalmon lévőnek együttvéve.
Ők már tudják azt, hogy az adósokkal szemben tervezett teljes kifosztást még Matolcsy úr segítségével sem tudják megvalósítani…
Siófokon 2016. január 17. napján.
Léhmann György