A vasárnapi boltzár eltörlése után hallgatnak-e a népre a stadionépítések kapcsán is?
KÉSZ ZOLTÁN, (független): - A kormány megfutamodott a vasárnapi zárvatartás kérdésében, gyáván próbálja elkerülni, hogy a magyar emberek népszavazáson mondhassák el a véleményüket a Fidesz-KDNP-kormánykoalícióról. Nyilvánvaló, hogy rettegnek a magyar választóktól, félnek a népakarattól. Szeretném megtudni, hasonlóan jobb belátásra tér-e a kormány az értelmetlen stadionépítés erőltetésében is.
- Államtitkár Úr! Az ön minisztere a vasárnapi kötelező zárvatartás megszüntetését azzal indokolta, hogy a kormány meghallgatta a nép szavát. Az ön főnökének, Habony Árpád miniszterelnök úrnak nem lehet túl éles a füle, ha egy év kellett ahhoz, hogy meghallja a választók túlnyomó többségének követelését. A kérdés most az: valóban az emberekkel együtt, a többségi akaratot meghallva végzik a dolgukat, vagy a boltzár eltörlése csak gyáva megfutamodás volt? Meghallják-e vajon azt is, hogy a többségnek elege van abból, hogy kétes körülmények között árusítják ki a magyar földet? Meghallja-e, hogy az embereket felháborítják az állami vezetők pofátlan fizetései, hogy például egy postás a 2 százalékát keresi annak, mint a nála ötvenszer többet kereső vezérigazgató? Meghallja-e vajon azt is, hogy az embereknek elegük van abból, hogy a kormány tetemes összegeket költ el stadionok építtetésére?
- A stadionkormány öncélú mániája nemcsak értelmetlen, de káros is. Az Orbán-Habony-rezsim 2018 végéig várhatóan 300 milliárd forintot költ el összesen futballpályák építésére, amelyek jövőbeni fenntartása évente több tíz milliárd forintba kerül majd az adófizetőknek, hiszen az óriási létesítmények költségeit a múltbeli tapasztalatok alapján a tulajdonosok és a csapatok várhatóan nem tudják majd kitermelni. Ezzel pedig tisztában vannak a magyar állampolgárok is, akik látványberuházások helyett minőségi oktatást és egészségügyet akarnak, és tisztességes fizetést az orvosoknak, a tanároknak.
- A stadionkormány által a Századvégtől megrendelt kutatások és más felmérések egyértelműen alátámasztják, hogy a többség nem kér többet a stadionépítésekből. A szükségtelen építkezések mégis folytatódnak. Miért mennek szembe a népakarattal? Ezzel is csak az a céljuk, hogy az 1 százaléknyi hűbéresüket kifizessék, hogy a baráti zsebeket ki tudják tömni? Ebből Magyarország többségének elege van, ezért eljött az ideje, hogy a kormány beszüntesse a szükségtelen beruházások támogatását. Megértem, hogy Rogán Antal propagandaminiszter gyáva ahhoz, hogy ő válaszoljon a kérdésre, ezért öntől kérdezem:
- A vasárnapi boltzár eltörlése kapcsán tett kijelentésének megfelelően hallgatnak-e a népre a stadionépítések kapcsán is, és leállítják a közpénz pazarlását ezekre az értelmetlen, fenntarthatatlan, meddő projektekre?
***
DÖMÖTÖR CSABA, (Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára): - Képviselő Úr! Engedje meg, hogy válaszomat egy idézettel kezdjem. Az idézet úgy kezdődik, hogy „Magyarországon jelenleg nincs és a stadionrekonstrukciós program lezárásával sem lesz UEFA-licences stadion. Elképzeléseink szerint nagyon fontos, hogy három-négy-öt ilyen stadionnal rendelkezzen Magyarország, ezzel ki tudjuk szolgálni a futball számára fontos létesítményeket." Jó pár éve annak, hogy elhangoztak ezek a mondatok itt a Házban, egy sportért felelős államtitkár mondta el őket, Mesterházy Attila a neve. Most is ott ül abban az MSZP-ben, amely önt is támogatja. Beszédes tény az is, hogy 2007-ben a baloldali kormány támogatta a soron következő foci-Eb pályázatát, és támogatást ígért a stadionfejlesztési programhoz. Jól látszik tehát, hogy a kormányzása alatt a baloldal fontosnak tartotta ezeket a beruházásokat, most meg a politikaibalhé-keresés miatt foglal el teljesen ellentétes álláspontot. Ezt egyébként szabadon megteheti, most tapsolhat az ellentétes álláspontnak, de attól még képmutató hozzáállás.
- Képviselő Úr! Ami jelenleg zajlik Magyarországon, az nem egy szűk értelemben vett stadionfejlesztés, hanem az elmúlt évtizedek legnagyobb sportlétesítmény-fejlesztési kezdeményezése. A polgári Magyarország alapfeltétele, előfeltétele ugyanis, hogy a magyarok megfelelő, XXI. századi körülmények között tudjanak sportolni. Ez nemcsak az élsportra igaz, hanem vonatkozik a tömegsportokra és a szabadidősportokra is. Ezért újul meg több száz sportlétesítmény szerte az országban. Ezért lesz majd uszoda minden járásban, és ezért épül rengeteg helyen új tornaterem. Azt gondoljuk, hogy a megújuló sportlétesítmények hozzájárulhatnak ahhoz, hogy többen sportoljanak.
- Ön fiatal képviselő, talán ön sem vitatja el annak jelentőségét, hogy az elmúlt években több mint százezerrel nőtt az igazolt, utánpótláskorú sportolók száma az országban. Az elmúlt hónapokban úgy tűnt számomra, hogy a baloldalt is foglalkoztatja a magyar egészségügy helyzete. Jó hír számukra is, hogy a következő évi költségvetés több száz milliárdos többletforrást tartalmaz majd, és ha valóban foglalkoztatja az egészségügy helyzete a baloldalt, akkor talán az önök számára sem lehet közömbös, hogy hányan sportolnak ebben az országban. A sport ugyanis azon túl, hogy hozzájárul nemzeti büszkeségünkhöz, az egyik garanciája az egészséges életnek. A mozgásban gazdag életmód a jövőbeni egészségügyi kiadásokat is nagymértékben csökkentheti. Sajnáljuk, hogy az egyértelmű politikaibalhé-keresés szempontjai miatt erről egyáltalán nem vesznek tudomást, holott ha meg akarjuk őrizni a jövő generációinak egészségét, akkor ahhoz megfelelő színvonalú sportlétesítmények is kellenek. Erről szól a kormány sportlétesítmény-fejlesztési programja.
***
GŐGÖS ZOLTÁN, (MSZP): - Államtitkár Úr! Nem azzal van a baj, hogy az egészséges életmódra akarnak nevelni, hanem elvétették a sorrendet. Ugyanis mi 2002-ben lehet, hogy beszéltünk arról, hogy szükség van stadionokra, de először 50 százalékos béremelést adtunk az egészségügyben meg az oktatásban. Majd ha önök ezt megteszik most, akkor senki nem fogja vitatni, hogy utána mire költik el a közpénzt. Úgyhogy, az a baj önökkel, hogy fontosabbnak tartják azokat az építkezéseket, amiből hatalmas pénzeket le lehet nyúlni, mint az emberek egészségét.
***
A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 112 igen szavazattal, 41 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.
Nemzetbiztonsági kockázat-e, ha egy ország miniszterelnökének családtagja és külügyminisztériuma terroristákkal üzletel?
GYÖNGYÖSI MÁRTON, (Jobbik): - A kormánypárti politikusok részéről kínos csend övezi azt a több mint két hete napvilágot látott, minden részletre kiterjedő hírt, miszerint Orbán Viktor és a kormány közvetlen közelében felbukkant egy szaúdi olajmágnás, Ghaith Pharaon, akit a Forbes magazin 2008-ban a világ tíz legkeresettebb fehérgalléros bűnözője közé sorolt. Az FBI listáján is körözött pénzmosásban és fegyverkereskedelem finanszírozásában érdekelt amerikai pénzintézetek bedöntése miatt. Egy 2002-es francia parlamenti jelentés szerint kapcsolatban áll a terrorszervezetek által is használt, havala nevű iszlám pénzügyi hálózattal is.
- Államtitkár Úr! Az, hogy Halász János, a Fidesz szóvivője nem tudott érdemben reagálni a Pharaon-üggyel kapcsolatos kérdéseinkre, és némi maszatolás után kovácsbélázni kezdett, kevesünket lepett meg. Viszont az, hogy a botrány kirobbanása után egy héttel tartott szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján Lázár János azt mondta, a nevét sem ismeri Ghaith Pharaonnak, igencsak meglepő. Lázár János hatáskörébe tartozik ugyanis a hírszerzéssel foglalkozó Információs Hivatal irányítása, így meglehetősen pikáns, hogy az FBI által korábban körözött Pharaonról még sohasem hallott.
- Államtitkár Úr! Pharaon a volt Postabank-székház vételével került kapcsolatba Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető céggel. Bár a BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. adatai között nem található Tiborcz neve, de az érintettségét jelzi, hogy a BDPST Zrt. alakulásakor ő fizette be a kötelező illetéket, továbbá a cég jogi ügyeit Hamar Endre ügyvédi irodája intézi. Ő intézte a korábban szintén Tiborczhoz köthető Elios Zrt. milliárdos üzletet hozó közbeszerzési pályázatokat is. De közös cége is volt Tiborczcal Hamar & Tiborcz Tanácsadó Kft. néven. Pharaon nemcsak Orbán Viktor rokonával, de a magyar kormánnyal is kapcsolatban állt. 2015 decemberében jegyezték be azt az élelmiszer-nagykereskedelemre szakosodott Prominence Food Zrt.-t, melyben Pharaon egyik cége mellé kisebbségi tulajdonosnak a külügyi tárca által felügyelt Magyar Nemzeti Kereskedőház is beszállt.Kérdéseim tehát:
- Miközben az Orbán-kormány két minisztériuma is terrorveszélyre hivatkozva igyekszik korlátozni a legalapvetőbb szabadságjogokat, addig Orbán veje és külügyminisztere terroristákkal üzletel?
- Mennyire hiteles így az Orbán-kormány terrorellenes küzdelme, illetve külügyminiszterének keletinyitás-politikája?
- Ön szerint jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot hazánkra nézve az, hogy Orbán családja és minisztere FBI által körözött, terrorizmust szponzoráló személyekkel áll közvetlen üzleti kapcsolatban?
- Nem gondolja, hogy Orbán ezáltal zsarolhatóvá válik?
- Hogyan bízzanak a magyar emberek a kormány terrorelhárítási képességeiben, ha az Információs Hivataltfelügyelő minisztere, Lázár János még csak nem is hallott Pharaon nevéről?
***
DÖMÖTÖR CSABA, (Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára): - Képviselő Úr! Ön felszólalásában nemzetbiztonsági kockázatokról beszélt, és ha jól értem, megkérdőjelezi a kormány terrorellenes intézkedéseinek hitelességét. Szeretném arról biztosítani, hogy a magyar hatóságok, illetve az arra hivatott szolgálatok folyamatosan figyelemmel kísérnek minden, a mindennapok biztonságát befolyásoló eseményt. Ön egyébként hivatkozott a kormány terrorellenes törvénycsomagjára is. Ennek éppen az a célja, hogy megerősítse a kormány eszközeit ezen a téren, ebből a szempontból egyébként fontos körülmény, ha már a szabadságjogokról van szó, hogy a kormány nem kér sem többet, sem kevesebbet annál, mint ami más tagországokban rendelkezésre áll.
- Képviselő Úr! Ön kétségbe vonja a magyar hatóságok képességeit, de szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy épp a magyar hatóságok komoly teljesítményének köszönhető, hogy az elmúlt hónapokban Magyarországon nem került sor olyan súlyos incidensekre, mint például Párizsban vagy Brüsszelben. Amit lehetett, a magyar hatóságok megtettek a magyar családok biztonsága érdekében.
- Ön az ismét a biztonsági kockázatokra hívta fel a figyelmet. Tette ezt úgy, hogy a Jobbik 2010-ben még az iráni Forradalmi Gárdát hívta volna Magyarországra választási megfigyelőnek. Nem olyan meglepő ez egyébként egy olyan párttól, amelynek elnöke korábban úgy fogalmazott, hogy az iszlám az emberiség utolsó reménye. Éppen ezért különösen abszurdnak tartom azt, amikor egy jobbikos politikus kéri számon a kormányon a biztonsági szempontok érvényesítését.
- Önök felszólalásaikban következetesen foglalkoznak politikusok családtagjaival, mindenféle összefüggésekkel dobálóznak. Valójában, azt gondolom, hogy a saját gyakorlatukból indulnak ki. A Jobbik nyolctagú elnökségéből ugyanis hétnek a rokonságához jutott pénz: valamilyen pozícióhoz a pártban jutottak, vagy valamilyen pozícióhoz, pénzhez jutottak a pártban, hozzájuk kötődő szervezetekben. Kinek a felesége, kinek a testvére, kinek az édesapja.
Nem véletlen, hogy az elmúlt napokban komoly elszámolási vita robbant ki a Jobbikon belül. Ezt a kormány különösen nem szeretné kommentálni, de egy dolgot szeretnénk kérni: ne vitassák el az, hogy az ország védelméért felelős rendvédelmi szervek szakszerűen végzik a dolgukat.
***
GYÖNGYÖSI MÁRTON: - Államtitkár Úr!Már az önmagában elmond sokat ennek a kérdésnek a súlyáról, hogy olyan kérdésben, ami közvetlenül érinti Orbán Viktort és családját, egy olyan kérdésben, amely közvetlenül érinti a Külügyminisztériumot, egy olyan kérdésben, amely közvetlenül, a hírszerzés okán érinti a Miniszterelnökséget vezető minisztert és az ő tárcáját, ide ön beül a kormánypropagandáért felelős miniszteri székbe, és önre szignálják ki ennek a kérdésnek a megválaszolását. Beszél mindenféle dologról, aminek az ég egy adta világon semmi köze nincs ahhoz a kérdéshez, amit én itt föltettem.
- Tudom, hogy ez önöknek ráfér a képes felükre. Tudom, hogy ez önöknek bőségesen belefér abba a kormányzásba, amit itt az elmúlt hat évben folytattak. Tudom, hogy önök korrupcióban még az MSZP-t is lekörözik, és nemcsak korrupcióban jelentenek oltári kockázatot és erkölcsi fertőt ennek az országnak, hanem nemzetbiztonsági kockázatot is jelentenek.
***
A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 109 igen szavazattal, 35 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.
Anya, apa, gyerekek, európai polgári kezdeményezés a házasság és a család védelmében!
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, (KDNP): - A 2012. január 1-jén hatályba lépett új Alaptörvény preambuluma rögzíti, idézem: „Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet." Az Alaptörvény L. cikke külön is kiemeli, hogy „Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját." Valóban, a család társadalmunk alapegysége, az a gerinc, ami ha erős, akkor ennek erejéből további közösségek épülnek, és végül is maga a nemzet az, ami az erős családok összességéből kirajzolódik. Az Európai Unióban időről időre olyan újabb közösségi jogszabályok kerülnek elfogadásra, amelyek utalást tesznek a házasságra és a családra. Azonban egyre inkább megfigyelhető az eltérés ezen házasság- és családdefiníciók és a nemzeti meghatározások között.
- Az Európai Bizottsághoz 2015. október 15-én nyújtották be, majd az december 11-én regisztrálták, az apa, anya, gyerekek - házasság és családvédő európai polgári kezdeményezést, amelynek célja, hogy az Európai Unió jogszabályaiban olyan házasság- és családdefiníciót használjanak, amivel minden tagállam egyetért. A házasság egy férfi és egy nő szövetsége, és a család házasságon és/vagy leszármazáson alapul. Ezek azok a minden tagállam által elfogadott definíciók, amelyeket a kezdeményezésen keresztül az uniós állampolgárok is támogathatnak. A kezdeményezés tiszteletben tartja az EU alapjogi chartájának 9. cikkét, amely a házasság és a család definícióját a tagállamok hatáskörébe utalja.
- Az európai polgári kezdeményezésekről szóló EU-rendelet szerint 12 hónap áll a szervezők rendelkezésére legalább 1 millió aláírás összegyűjtésére, legalább 7 uniós tagállamban. Az aláírásgyűjtés 2017. április 3-án ér véget. Magyarországnak és Európának egyaránt nagy szüksége van arra, hogy erős családok alkossák a nemzetet, illetve az európai nemzeteket. Különösen igaz ez a mai időkben, amikor Európában erodálódik a család intézménye, és egyben az európai kultúrától idegen népcsoportok áramlanak kontinensünkre, ahol a család erős köteléket jelent. Tisztelettel kérdezem államtitkár urat:
- Mit tesz a kormány a családok védelmének érdekében?
- Hogyan tudja erősíteni a család fontosságának gondolatát Európában?
***
Dr. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Azok az európai politikusok, akik hisznek az európai emberekben, az európai emberek jövőjében, teljesítményében, azok a családpolitikában látják a demográfiai helyzetből való kilábalás útját Európán belül. Akik pedig nem hisznek benne, azok a betelepítésben, bevándorlásban, emberek szervezett beszállításában látják Európa jövőjét.
- Mi azok közé tartozunk, akik hisznek az európai emberekben, éppen ezért inkább támogatjuk a családpolitikai intézkedéseket, mintsem az eléggé magas költséggel járó európai betelepítéseket, amit itthon elsősorban a baloldal hangoztat. Az Alaptörvény L. cikke is rögzíti, hogy Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Pontosan öt esztendővel ezelőtt írta alá a köztársasági elnök az Alaptörvénynek ezt a szövegét.
- Leszögezi még az Alaptörvény, hogy az élet is védelmet élvez, és ez a védelem a fogantatástól kezdve illeti meg a magzati életet is. Nemcsak az Alaptörvény, de a családok védelméről szóló sarkalatos törvényünk is egyértelműen fogalmaz, idézem: „A család Magyarország legfontosabb nemzeti erőforrása, a társadalom alapegységeként a család a nemzet fennmaradásának biztosítéka. A családban történő nevelkedés biztonságosabb minden más lehetőséghez képest. A család létrejöttének biztos alapja a házasság, amely az egymás szeretetén és tiszteletén alapuló életközösség, ezért az mindenkor megkülönböztetett megbecsülést érdemel. A gyermekek születése és a családok gyarapodása nélkül nincs fenntartható fejlődés és gazdasági növekedés." - így fogalmaz a családok védelméről szóló sarkalatos törvény. Amikor Magyarországnak vagy a kormánypártoknak nemzetközi téren kellett bizonyítani ebbéli elkötelezettségüket, természetesen meg is tettük. Sőt, tavaly novemberben, európai demográfiai fórumot rendeztünk itt Budapesten. 16 országból érkeztek demográfusok, politikusok, szakemberek, családügyi szervezetek vezetői, és együtt vitattuk meg, hogyan lehet pozitív demográfiai fordulatot elérni itt, Európában, és milyen problémákkal küszködik több ország, és milyen megoldásokat találtak az országok többségében. Tehát nem pusztán deklarálni szerettük volna a családok iránti elkötelezettségünket, nemcsak Magyarországon belül szeretnénk törvényeket hozni ezzel kapcsolatban, de szeretnénk európai, sőt világszinten is a demográfiai pozitív intézkedéseknek, az európai családpolitikának is motorjává válni.
- Természetesen, ha bármikor azt tapasztaljuk, hogy az Európai Unión belül családellenes vagy a család alapvető értékeit tagadó vagy relativizáló előterjesztések vannak, akkor azokat Magyarország nem tudja elfogadni. Vannak olyan európai döntések, amelyek nem igényelnek konszenzust, ha a többi állam, ha úgy dönt, akkor le tudja szavazni a magyar álláspontot, de ahol egyhangú szavazásra van szükség, ott Magyarország sokszor Lengyelországgal vagy Máltával, vagy más országokkal közösen az Alaptörvényből fakadó kötelezettségét teljesíti. Tette ezt pár hónappal ezelőtt is, amikor a Bizottság által a tanácsnak benyújtott list of action, akciólistával kapcsolatban fejtette ki elutasító álláspontját, nem egyedül.
- Amit pedig az országon belül tenni tudtunk, azt 2010 óta megtettük. Elég visszagondolni a 2011 óta bevezetett családi típusú adórendszerre, amelynek 2014-ben olyan nagy mértékű kiterjesztését valósítottuk meg a járulékokra, amelyek, mondjuk, egy háromgyermekes család esetében még nagyobb támogatást, még nagyobb ott hagyott jövedelemrészt jelentenek, mint az eredeti családi adókedvezmény bevezetése. Beszélhetünk itt az ingyenes gyermekétkeztetésről vagy a felmenő rendszerben ingyenessé váló tankönyvekről is, amelyek azért fontosak, mert nem pusztán szociális támogatásként tekintünk rájuk, hanem ezek már családtámogatások. Az állam vállalja, hogy aki gyermeket vállal, annak a gyermek étkeztetésével vagy a tankönyvköltségével az állam is hozzájárul a nevelés költségeihez.
***
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ: - Államtitkár Úr! Azt gondolom, hogy a magyar társadalom jelentős többsége családbarát és gyermekbarát országot, nemzetet szeretne Magyarországon. Azt gondolom, hogy a társadalmi és nemzeti célnak jelentős eszközrendszere a kormányzati programok megvalósítása kormányzati eszközökkel. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy jelentős mértékben befolyásolhatja és kell befolyásolnia a közbeszédnek és annak a lelki, szellemi közegnek, amely körülveszi Magyarországon a családokat, és nyilvánvaló az is, hogy ezt a közhangulatot, ezt a közbeszédet nem lehet értékmentes és értékközömbös gondolkodással elérni, csak értékközpontú gondolkodással. Mi ezt szolgáljuk, és ezt szeretnénk Magyarországon megvalósítani. Köszönöm, a választ elfogadom.
Eredményes, illetve szükséges-e az uniós pénzek lehívásának gyorsítása, vagy csak megnehezíti és meghosszabbítja a folyamatokat a kapkodás?
SCHMUCK ERZSÉBET, (LMP): - Az európai uniós támogatások óriási és megismételhetetlen lehetőséget jelentenek az ország társadalmi és gazdasági fejlődése szempontjából, de egyre inkább azzal kell szembesülnünk, hogy a kormány ezzel nem tud élni. A növekedést a válság kitörését követő nyolcadik évben is az európai uniós források határozzák meg, a magánszektor beruházásai messze a válság előtti szint alatt vannak, a GDP mindössze 2,5 százalékkal nagyobb, mint 2008-ban volt.
- Az Orbán-kormány többnyire rossz célokra és alacsony hatékonysággal használta fel az uniós forrásokat. Az EU-s pénzek eltorzítják a magyar gazdaság szerkezetét, nem a fontos fejlesztések valósulnak meg, hanem olyanok, amelyeknél könnyen lehet milliárdokat juttatni barátoknak. Nem azok a vállalkozások nyertek forrásokat, amelyek alkalmasak azok megvalósítására, és amelyek piaci alapon is életképesek, hanem a haverok. A kormány előzetes terveihez képest a 2014-20-as EU-s forrásokból még mindig nem történt egyforintnyi lehívás sem, ennek ellenére a költségvetésből már 26 milliárdnyi összeg került előfinanszírozásra.
- A kormány azt hirdeti, hogy 2019-ig minden európai uniós forrást ki akarnak fizetni, ami 2023-ig elérhető. Ehhez képest a legújabb hírek szerint újabb 420 milliárd forintnyi forrást fagyasztottak be, amivel közel 700 milliárdra nőtt a befagyasztott összeg. Ennek oka, hogy a Nemzeti Fejlesztési Programiroda egyszerre 420 milliárd forintnyi építőipari beruházást hirdetett meg. A régiónként 70 milliárd forintos keretnél a cégeknél munkamenetre kell ajánlatot tenni, azaz anélkül hirdetnek győztest, hogy a pályázó konkrét projektre konkrét árat mondana. Ez a rendszer a túlárazásra lett kitalálva. Mi sem bizonyítja jobban, hogy a pályázó cégekkel szemben olyan feltételeket szabnak, melyeknek szinte csak Mészáros Lőrinc tud megfelelni.
- A Fidesz-kormány azt gondolja, hogy a néhány saját nagyvállalkozónak juttatott megbízások a hazai gazdaságot erősítik, ezért feszegeti a korlátokat. Tévednek. A hazai gazdaságot nem néhány oligarcha túlárazott projektekkel való ellátása erősíti, hanem az, ha életképes hazai vállalkozások széles köre jön létre egy-egy szektorban. Az EU-s pénzcsapok lezárultával pedig mindannyian szembesülni fogunk a rideg valósággal: elpazaroltunk egy történelmi lehetőséget, a mostani mesterségesen feltáplált, életképtelen cégek pedig rövid tündöklés után eltűnnek.
- Államtitkár Úr! Az EU-s pénzek gyors kiszórása baráti cégeknek nem szolgálja az ország érdekét. Ezért is kérdezem:
- Hajlandók-e megfontolni egy olyan stratégiát, ami nem a pillanatnyi előnyökre koncentrál, hanem az ország gazdaságának hosszú távú érdekeire?
***
Dr. FÓNAGY JÁNOS, (nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár): - Képviselő Asszony! A valóságot jelentős távolság választja el attól, amit ön kérdésében gyakorlatilag állításként megfogalmazott. Mindenekelőtt egyértelművé kell tenni, hogy az ön állításával szemben semmilyen forrás befagyasztására nem került sor. Az említett keretközbeszerzéssel kapcsolatban az Európai Bizottság információt kért az irányító hatóságtól, amelyre a válasz összeállítása folyamatban van. Az Európai Parlament és a Tanács a közbeszerzésről és a 2004/18. irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló irányelvbe foglaltak szerint a preambulum 60. pontjában megjelenő és elsőbbséget élvező beszerzési formában, vagyis keretmegállapodásban történik. Az irányelv szerint a keretmegállapodást széleskörűen és hatékonyan alkalmazzák az Európai Unióban.
- Nem helytálló az a megállapítás, hogy a kiírt feltételeknek csupán egy-két pályázó tudna megfelelni. Uniós nyílt eljárásban zajlik a beszerzés, így az Európai Unió összes tagállamának összes cége vagy azok konzorciuma tehet ajánlatot. Reméljük, hogy a verseny ilyen nagy mértékű kiszélesítése, amely szerint a teljes Európai Unióból jöhetnek ajánlattevők, összhangban van az LMP piaci versenyt támogató értékrendjével. Állításomat mi sem igazolja jobban, hogy egy másik ellenzéki képviselőtársa éppen azért támadta és támadja a kormányt, hogy egy sokkal inkább elkülönülő egységekből álló beszerzés esetében miért nem ezt az ön által kifogásolt eljárást alkalmaztuk.
- Képviselő Asszony! A kormány nemcsak megfontolja, hanem tesz is azért, hogy az ország hosszú távú érdekei mentén a magyar vállalkozások is hozzájuthassanak a nagy építőipari szerződésekhez. Ezzel véget vetettünk a korábbi gyakorlatnak, amikor ilyen típusú közbeszerzéseken kizárólag a külföldi multinacionális cégek juthattak lehetőséghez.
***
SCHMUCK ERZSÉBET: - Államtitkár Úr! Tény, hogy ebből a programozási időszakból több mint két év eltelt, és eddig egyetlenegy forint európai uniós támogatást sem tudtunk lehívni. Az is tény, hogy az Európai Unió rákérdezett erre a pályázatra, és a kérdésében nehezményezte, hogy a versenyt ez a pályázati kiírás csökkenteni fogja.
- Azt sem lehet letagadni az európai uniós támogatások felhasználásánál, hogy ezek a pénzek kézen-közön elfolynak. Ma a korrupció egyik fő területe az európai uniós támogatások, a pénzek szétlopása, másrészt pedig azt látjuk, hogy az európai uniós támogatásokból elsősorban azok a cégek, pályázók részesülnek, amelyek a Fideszhez közel állnak. Mi azt gondoljuk, hogy bizonyos meneteket lassítani kellene. Például az is egy elhibázott, gyors lépés, hogy 2019-ig ki akarják szórni az összes támogatást.
***
A képviselő asszonynem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 104 igen szavazattal, 30 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.
Az ellenzék ígéreteivel vagy a kormány intézkedései mentén járunk jobban?
HORVÁTH ISTVÁN, (Fidesz): - Idén januártól 27-ről 5 százalékra csökkent a sertéstőkehúsok áfája, mely a 2014-ben elkezdett áfacsökkentési intézkedések eddigi talán legfontosabb lépése volt. A korábbi áfacsökkentések leginkább a termelői szektorra gyakoroltak pozitív hatásokat, a legtöbb életbe lépett intézkedés azonban már közvetlenül a fogyasztóknál érezteti a hatását. Ezt az adócsökkentést több meghatározó kiskereskedelmi lánc is érvényesítette az áraiban. Az év első időszaka hangos volt az áfacsökkentésnek köszönhető akcióktól, egyes termékek ára jelentősen csökkent, ami a piaci szereplők első beszámolói szerint még inkább növelte a tőkehúsok iránti keresletet. Remélhetőleg ilyen pozitív hatása lesz majd a 2017-es költségvetésbe tervezett újabb adócsökkentéseknek is, melyek a tejet, a tojást és a baromfihúst fogják érinteni.Ezekkel az áfacsökkentésekkel a kormány elsősorban a lakosság megélhetési terheit kívánja csökkenteni, de további jótékony hatásokra is számíthatunk, például a sertés- és baromfihús vagy a tejtermékek iránti kereslet hosszabb távú növekedésére, amivel a tisztességesen működő vállalkozások helyzete javul, így az intézkedések teljes ágazatok versenyképességének megőrzését és növekedését is segíthetik.
- Ellenzéki képviselőtársaink természetesen rendkívül szkeptikusak, és a tényleges eredményeket is próbálják bagatellizálni. Szocialista és jobbikos képviselőtársaink például sorozatban nyújtották be a különféle áfacsökkentési javaslataikat, amelyekkel szélesebbnél szélesebb termékköröket vonnának kedvezményes áfakörbe. Teszik ezt mindenféle felelősség nélkül, hiszen a költségvetést nem nekik kell egyensúlyban tartani egy-egy ilyen intézkedés után. Könnyen csinálnak politikai témát az áfacsökkentésekből, ugyanakkor például a szocialista kormányok idején ilyen alacsony áfakulcsa egyetlenegy élelmiszernek sem volt.
Kérdezem tehát államtitkár urat:
- Hogyan vizsgálja és értékeli a korábbi és az idéntől életbe lépett áfacsökkentések eredményét a minisztérium?
- Mik az eddigi tapasztalatok?
- Hogyan alakulnak a sertéshúsok fogyasztási adatai?
- Milyen eredményeket mutatnak a szarvasmarha-, a juh- és kecskeágazatokban bevezetett adókedvezmények?
- Milyen hatással vannak az intézkedések más termékpályák termékeinek, például a baromfihúsnak a fogyasztására?
- Milyen további intézkedésekkel segíti a tárca az adócsökkentéssel érintett ágazatokat?
- Milyen hatásokra, eredményekre számít a tárca a jövőre tervezett intézkedések kapcsán?
***
CZERVÁN GYÖRGY, (földművelésügyi minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! A kormány forgalmiadó-csökkentési programja 2016. január 1-jével új szintre lépett. A sertés-tőkehúsok 5 százalékos áfakörbe vonásával a köztes termékek után immár a végső fogyasztókhoz is elérő általánosforgalmiadó-csökkentés valósult meg. A Földművelésügyi Minisztérium csakúgy, mint korábban a köztes termékek esetében fontosnak tartja az intézkedés hatásainak széles körű vizsgálatát. Ennek érdekében monitoringrendszert működtet, amelyben az összes rendelkezésre álló adatot és információt összegyűjti és értékeli. A minél alaposabb monitoringmunka elsődleges célja, hogy a kormány elvárt, statisztikailag kimutatható eredmények bemutatásával mérje fel az áfakulcscsökkentés gazdasági hatásait, beleértve nemcsak a fogyasztói árak alakulását, hanem a feketegazdaság visszaszorításában elért eredményeket is. A végső fogyasztókat elsőként elérő áfacsökkentés az első negyedév tapasztalatai és rendelkezésre álló hivatalos adatai alapján beváltotta a jogalkotói és az ágazat által támasztott elvárásokat. A sertéshús fogyasztói ára a teljes ártranszmissziót jelentő mértékkel közel megegyezően csökkent, amellyel párhuzamosan a sertés-tőkehús iránti kereslet is érezhetően emelkedett.
- Az eddigi tapasztalatok ugyanakkor nem mutatnak keresletcsökkenésre utaló jeleket a baromfihúsok piacán. A fogyasztói árak csökkenése az eltelt és vizsgált időszakban tartós volt. Fontos tapasztalat, hogy a kiskereskedelmi láncok betartották az intézkedés életbelépése előtt tett vállalásaikat mind az árcsökkenés, mind a kommunikáció terén. A Földművelésügyi Minisztérium szakmai álláspontja továbbra is az, hogy a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetének, regionális versenyképességének javítása szempontjából a leghatékonyabb megoldást az alapvető élelmiszerek széles körére kiterjedő általánosforgalmiadó-csökkentés jelentheti. Az elmúlt évek tapasztalatai ugyanakkor megmutatták, hogy az általánosforgalmiadó-csökkentés csak lépésről lépésre, a költségvetés teherbíró képességéhez igazodva valósítható meg, legalábbis felelősen. Az ma már kijelenthető, hogy a magas áfakulcs csökkentése elősegítette az érintett ágazatok fehéredését, munkahelyek megóvását a vidéki területeken, valamint a munkaintenzív ágazatokban, emellett hozzájárul a lakosság megélhetési terheinek a csökkentéséhez.
- A kormány döntése értelmében az áfacsökkentés következő ütemében 2017. január 1-jétől - természetesen a parlamenti jóváhagyás után - a baromfihús, a tojás és a tej általánosforgalmiadó-kulcsa csökken 5 százalékra. A csökkentés révén várhatóan az emberek többet fognak vásárolni, hiszen csökkenni fog a fogyasztói ár, emelkedni fog a fogyasztás, és visszaszorul a feketegazdaság. Számításaink szerint ez az intézkedés összesen mintegy 59 milliárd forint megtakarítást jelent a háztartások számára, míg egy családnál évi 35-40 ezer forint megtakarítást jelent. Tehát az áfacsökkentéssel egyaránt jól járnak a gazdák és a családok is.
***
HORVÁTH ISTVÁN: - Az áfacsökkentésnek két része van. Kell hozzá politikai bátorság, és kell hozzá gazdasági erő. Az elmúlt időszakban a Földművelésügyi Minisztérium többször kezdeményezte nemcsak a sertés-, hanem a többi ágazatban is az 5 százalékra való áfacsökkentést, tehát a politikai bátorság mindig is megvolt a szakpolitika részéről. Nyilván kellett az elmúlt időszak gazdasági teljesítménye, hogy az a gazdasági erő is meglegyen, hogy a fokozatosság az áfabevezetésnél is életszerű legyen, és a gazdaság a teherbíró képességét is megőrizze.
- A 2017-es áfacsökkentés mintegy 56 milliárd forintot fog a családok zsebében hagyni, a tőkehúsból lévő áfacsökkentés mintegy 20 milliárdos többletet ad majd a magyar családoknak. Tehát két év alatt a Földművelésügyi Minisztérium munkájának és a kormány gazdasági erejének, bátorságának köszönhetően közel 80 milliárd forint fog a családoknál maradni az áfacsökkentésből, és jelentősen fognak fehéredni az ágazatok. Köszönöm, a választ elfogadom.