ALAPTÖRVÉNYBE FOGLALTA A TERRORVESZÉLYHELYZETET A PARLAMENT
Az új alaptörvényi cikk szerint az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére terrortámadás jelentős és közvetlen veszélye vagy terrortámadás esetén meghatározott időre terrorveszélyhelyzetet hirdet ki, ezzel egyidejűleg felhatalmazza a kabinetet rendkívüli intézkedések bevezetésére.
A terrorveszélyhelyzet kihirdetéséhez, meghosszabbításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
A kormány a terrorveszélyhelyzet idején rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
Azonban a kormány már a terrorveszélyhelyzet kihirdetésének kezdeményezése után bevezethet olyan rendeleti intézkedéseket, amelyek a közigazgatás, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetét, működését és tevékenysége ellátását érintő törvényektől eltérnek, valamint sarkalatos törvényben meghatározottak. Ezekről a lépésekről a köztársasági elnököt és az illetékes parlamenti bizottságokat folyamatosan tájékoztatnia kell. Az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgyűlés terrorveszélyhelyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig, de legfeljebb 15 napig tart.
A honvédséget akkor lehet felhasználni, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő. A kormány rendelete a terrorveszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti. Az alkotmánymódosítás a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.
A kormánypárti képviselők az alaptörvény-módosítási javaslat indoklásában azt írták: a világban olyan új típusú biztonsági kihívások jelentek meg, amelyek a korábbi „klasszikus államközi fenyegetésekre" adott különleges jogrendi válaszokkal hatékonyan és a szükségesség-arányosság követelményeit betartva nem kezelhetők.
Az új esetkör, a terrorveszélyhelyzet a megelőző védelmi helyzet belbiztonsági megfelelője, de annál szűkebb felhatalmazásokat nyit meg a honvédelmi törvény szintjén, valamint lehetőséget teremt a Magyar Honvédség felhasználására, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok erői nem elegendők – olvasható a részletes indoklásban, amely hozzáteszi: a terrortámadás értelmezésénél a büntető törvénykönyv szerinti terrorcselekmény tényállása az irányadó.
Az alkotmánymódosításhoz kapcsolódóan több más törvényen is változtatott a Ház. Az ezeket tartalmazó – szintén kétharmados többséget igénylő – törvénycsomagot 152 igen szavazattal, 42 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadták el. Így átvezették a terrorveszélyhelyzet kategóriáját a rendőrségi, a nemzetbiztonsági szolgálati és a honvédelmi törvényen. Utóbbit úgy módosították, hogy a honvédség fegyverhasználati joggal látja el feladatait „felhasználás" esetén is, azaz ha a honvédség részt vesz az erőszakos cselekmények elhárításában szükségállapot és terrorveszélyhelyzet idején.
A honvédelmi törvény módosításában azt is részletezték, hogy a terrorveszélyhelyzet kihirdetésének kezdeményezése után a kormány milyen intézkedéseket vezethet be. Ezek között van például a járműforgalom-korlátozás, a lakosságkitelepítés, a kijárási tilalom elrendelésének, valamint közterületi rendezvények, nyilvános gyűlések megtiltásának lehetősége.
Ezen felül a kabinet túlmunkát rendelhet el, beosztásokat tölthet fel a közigazgatásban, a védelmi igazgatásban és a honvédségnél, szigoríthatja a határellenőrzést, fokozottan ellenőrizheti az internet-, levél-, csomag- és postaforgalmat
Szükséges mértékben bevezetheti a katonai légiforgalmi irányítást, és az ország védelme szempontjából fontos, kritikus infrastruktúra védelmére kirendelheti a honvédséget, a rendvédelmi szervek erőit és eszközeit.
Ha már a parlament elrendelte a terrorveszélyhelyzetet, ezek a lépések kiegészülhetnek rendkívüli intézkedésekkel a honvédelmi igazgatás területén, valamint azzal az eshetőséggel, hogy az ország meghatározott területére utazni, azon átutazni vagy onnan kiutazni csak engedéllyel szabad.