Feladó: mandinka.bt
Dátum: 2016. szeptember 20. 15:33
Tárgy: Alkotmánybíróság: legfrissebb határozatok
Címzett: jozsef@kutasi.eu
Bűnügyi költség
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. Törvény 344. § (1) bekezdése és a 344. § (1) bekezdés szövegrésze, valamint a 74. § (1) bekezdésében meghatározott bűnügyi költségből szóló szövegrész alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.
Az indítványozó bíró álláspontja szerint a hivatkozott rendelkezés alaptörvény-ellenesnek tekinthető, mivel a hivatkozott rendelkezés a pótmagánvád alapján indult eljárásokban a Be. és az Alaptörvény rendelkezéseinek maradéktalan érvényesülését kétségessé teszi, amiből következően az eljárás alá vont személynek azzal kell számolnia, hogy az ellene emelt vád megalapozatlanságának bizonyítása esetén is viselnie kell az általa választott védő igénybevétele folytán felmerült költségeit. A vádemelés sikertelenségének anyagi kockázatát tehát a védő meghatalmazása esetén nem a pótmagánvádlónak, hanem a vádlottnak kell viselnie, akit ez a körülmény szükségképpen gátolhat a védelemhez való jogának gyakorlásában, ha ennek anyagi következményeit az eljárás eredményétől függetlenül szükségképpen neki kell viselnie.
Az indítványozó bíró álláspontja szerint az Alaptörvény 28. cikkében megfogalmazottak sérelme, a törvény előtti egyenlőség és a védelemhez való jog sérelme miatt megállapítható a támadott rendelkezések alaptörvény-ellenessége.
Az Alkotmánybíróság megállapította: a pótmagánvádas eljárásban a meghatalmazott védő díjának és költségének a viselésére vonatkozó szabályozás sérti a védelemhez való jogot, ezért alaptörvény-ellenes. Rámutatott: az jelen esetben a megsemmisített rendelkezés alkotmányos újraszabályozása a bűnügyi költség viselésére vonatkozó szabályozás egységességének megteremtése érdekében jogalkotási feladatot ró az Országgyűlésre, az azonnali, ex nunc hatályú megsemmisítéssel azonban olyan joghézag keletkezne, amely kiszámíthatatlanná tenné a folyamatban lévő büntetőeljárások lefolytatását. Úgy ítélte meg: a rendelkezés időleges hatályban tartása kevesebb veszélyt jelent a jogrend épségére, mintha átmenetileg joghézag keletkezne. Ezért az Alkotmánybíróság a jövőbeli, 2016. december 31-i hatállyal történő megsemmisítésről döntött, időt hagyva a jogalkotónak az Alaptörvénynek megfelelő új szabályozás kidolgozására. (AB határozat jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről: III/498/2016.)
A határozathoz dr. Pokol Béla párhuzamos indokolást csatolt.
Garantált bér a közfoglalkoztatásban
A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontja ellen benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Az indítványozó szerint nincs olyan indok, amely az alacsonyabb bérminimum megállapítását alátámasztaná, és a bérezés védelme éppen a közcélú foglalkoztatás egy formája esetében legyen hiányos. Állítja: mindezek miatt esetében sérült az emberi méltósághoz való joga és az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésében foglalt diszkrimináció-tilalom elve.
Az Alkotmánybíróság jelen ügyben hivatalból nem találta az Alaptörvény védelme érdekében szükségesnek a már hatályon kívül helyezett szabály vizsgálatát. Végzésben figyelmeztette az indítványozót a hiánypótlási határidő eredménytelen elteltének jogkövetkezményeire. Felhívására adandó válaszának elmaradása következtében pedig nem állt rendelkezésére arra vonatkozó adat, hogy az eljárást kezdeményező különösen fontos érdeke indokolná az alkalmazási tilalom kimondását
Mindezek alapján a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés b)pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/3161/2012.)