A Fővárosi Törvényszék ma jogerősen felmentette dr. Gaudi-Nagy Tamást a hatalmas nyilvánosságot kapott „Pásztor-ügyben", más néven „köpködési ügyben". Legnagyobb meglepetésemre az a magyar sajtó és média, amelyik reggeltől estig folyamatosan sugározta azt a jelenetet, amelyen egy azóta is ismeretlen, „árpád-házi sávos zászlós fejkendős", láthatóan elmeháborodott asszony ordenáré, obszcén dolgokat ordít Pásztor István délvidéki képviselőnek, illetve le is köpik őt - nos, akik folyamatosan ezt közvetítették, és tájékoztatást adtak arról, hogy Gaudi-Nagy Tamás volt a felbujtója ezeknek a cselekményeknek, azok a mai tárgyaláson nem vettek részt. Mi több, a teljes magyar nyilvánosság hiányzott a mai tárgyalásról és felmentő ítélethozatalról.
Azért tartom „breaking news"-nak ezt a hírt, mert ez a gyalázatos büntetőeljárás példa volt arra, hogy az ellenőrizetlen, korlátozatlan, totálisan koncentrált hatalom bármire képes az ellenfeleivel szemben, így koncepciós büntetőeljárásoktól sem riad vissza. Bebizonyosodott az is, hogy e totális hatalom nem volt képes arra, hogy a bíróságot a maga egészében magába olvassza, és léteznek olyan tisztességes bírók, akik alkotmányos kötelezettségükkel tisztában vannak, és nem a végrehajtó hatalom, illetőleg a vádhatóság kottája szerint muzsikálnak. Amint arról kevéssé volt szó a médiában, de hangsúlyozandó: 2014. május 6-án dr. Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselőségének utolsó napján földvédő tüntetést szervezett a Kossuth téren. Szomorú visszagondolni, hogy akkor még volt némi illúzió azzal kapcsolatban, hogy a magyar termőföld szinte egésze nem kerül magyar oligarchák, illetőleg külföldiek kezére. Két év távlatából még inkább indokoltnak tűnik az akkori segélykiáltás és a szenvedélyes hangú figyelemfelhívó demonstráció. A gyalázatos rendőri - ezer oldalas! - iratanyagok, illetőleg a bolsevik típusú ügyészség meglátása szerint ma Magyarországon, egy európai jogállamban egy tüntetés során úgy kell megválasztani a hangnemet és a mondanivalót, hogy minden pillanatban számítani kell arra, hogy esetlegesen a tömegből egy elmebeteg majd annak hatására valami jogelleneset fog tenni. Biztosan csodálatos lenne a hatalom szempontjából, hogyha a büntető igazságszolgáltatás partner lenne egy ilyen mérce megállapításához, hiszen akkor még azon kevés politikai ellenállást is meg lehetne törni, ami jelenleg van az országban.
Hála azonban annak, hogy a bíróság az alkotmányos szerepét felismerte, és a büntetőjog szabályait helyesen alkalmazta, ez a gyalázat nem történhetett meg. Nagyon fontos, hogy minél többen felismerjék: a totálisan központosított hatalom most Gaudi-Nagy Tamásra próbált meg „lesújtani" koncepciós büntetőeljárás formájában, de más esetekben másokra sújt le, akár a kisvállalkozók ellehetetlenítésével (pályázati pénzek haveri kezekre adásával), hol kisgazdákra (a földek korrupt kezelésével), hol munkavállalókra (a megfelelően „be nem kötött" munkavállalók önkényes elbocsájtásával vagy terrorizálásával). Nagyon fontos a bírók szerepe manapság: pontosan a végrehajtó hatalom és a vele sokszor összeolvadó, ellenőrző szerepét be nem töltő sajtó és média korlátja és ellenőrzője egy normális alkotmányos rendben és a sokat emlegetett „európai normák szerint" a független bíróság. Akár a devizahitelesek, akár az önkényesen elbocsátott munkavállalók, akár a korrupt pályázatok miatt tönkrement vállalkozók, akár a földjüktől megfosztott helyi gazdák egy jogállamban, jogszabály alapján, a független és alapos jogi szakismeretekkel rendelkező, magát terrorizálni nem hagyó bíróságtól remélhetnek jogorvoslatot. Ma bebizonyosodott, hogy reményeik nem megalapozatlanok.
Dr. Morvai Krisztina sajtóközleménye