2016. szeptember 26., hétfő

21.403 - KORMÁNYHOZ INTÉZETT DEKLARÁCIÓ > Budapest, 1956. október 30.

KORMÁNYHOZ INTÉZETT DEKLARÁCIÓ > Budapest, 1956. október 30.
Nyilatkozat > Budapest, 1956. október 30.

A Budapesti Műszaki Egyetem és az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem együttes tanácsülésének tagjai az ifjúság oldalán hitet tesznek a független, demokratikus és szocialista Magyarország felépítése mellett. 
A tanácsülés tagjai ünnepélyesen kijelentik, hogy a magyar nép szabadságharcával, annak megindulásától teljesen egyetértenek és ezért a felelősséget az egyetemi ifjúsággal együtt ország-világ előtt vállalják. Ebből az ünnepélyes deklarációból kiindulva az egyetemi tanácsülés Nagy Imre miniszterelnökhöz a következő egyetértésben és közösen hozott határozatait és javaslatait terjeszti elő. Kívánságai felsorolása előtt nyomatékosan hangsúlyozza, hogy ennek a nyilatkozatnak a pontjai a magyar nép döntő és legsürgősebben megoldandó problémáit tartalmazzák: 

1. Követeljük a szovjet csapatoknak Budapest területéről támaszpontjaikra való azonnali és teljes visszavonását. 

2. Követeljük, hogy a szovjet csapatok Magyarország területét záros határidőn belül hagyják el. Minthogy a varsói szerződés szerint itt tartózkodó szovjet csapatokat a magyar nép ellen használták fel, felkérjük a kormányt a varsói szerződés egyoldalú felmondására, mely egyedül biztosítja a szovjet és a magyar nép további barátságát. 

3. A két Egyetem Tanácsa, számítva az egyetemi ifjúság teljes támogatására, a szovjet csapatok Budapestről történő teljes kivonása után minden szellemi, fizikai és anyagi erejét felajánlja az újjáépítésre, és felhívja az ifjúságot, hogy erre készüljön fel. 

4. A szabadságért hősi halált halt ifjúság, munkásság és honvédség hozzátartozóinak, továbbá a szabadságharcért súlyos sebeket szenvedett ifjúság, munkásság és honvédség hozzátartozóinak gyors megsegítésére a két Egyetem Tanácsa 200.000.- forintot ajánlott fel. A tanácsülés a további megsegítés kérdésében a már megindult országos mozgalomhoz való csatlakozást javasolja. 

5. A kormány helyezze a székhelyét a parlamentbe és helyezze magát a budapesti és vidéki ifjúság, munkásság, bányászság és honvédség együttes fegyveres alakulatainak védelme alá. Csak ilyen módon látjuk biztosítva azt, hogy programját külső és visszahúzó belső erők befolyásától mentesen a nép érdekeinek megfelelően tudja végrehajtani. 

6. A kormány sürgősen gondoskodjék arról, hogy az összes külképviseleteink – beleértve az ENSZ képviseletet is – mindenütt a világon a most vérrel kiharcolt eredményeket és kitűzött nemzeti célokat képviseljék. 

7. Kérjük a kormányt, hogy bátor kezdeményezéssel álljon az események élére, és ne kövesse azt a halogató, a követeléseket utólag teljesítő politikát, amely hazánkat ebbe a szörnyű állapotba hozta. Ne az események áradata sodorja a kormányt, hanem a kormány vezesse a magyar életet a kibontakozás felé. 

8. A nemzeti kormány készítse elő az általános titkos szavazást több párt részvételével. 

9. Kívánjuk az ifjúság felfegyverzésének és a felfegyverzett munkásalakulatokkal való egyesítésének halogatás nélküli gyors végrehajtását az ország rendjének biztosítása érdekében. 

10. Minthogy a munka megindulásához fent felsoroltakat alapfeltételeknek tekintjük, nyomatékosan hangsúlyoznunk kell, hogy az egyetemi munka, a romok eltakarítása, az oktatás megindulása csakis a szovjet csapatoknak Budapestről való teljes elvonulása után kezdődhetik meg. 

11. A fenti követelmények a legsürgősebb és legfontosabb lételemei egyfelől annak, hogy Nagy Imre bizalmat kapjon és ez a bizalom megszilárduljon, másfelől annak, hogy minden téren, tehát a mi egyetemi oktatási és tudományos munkánk terén is, az élet meginduljon. 

Éppen ezért nem kívánunk itt az egyetemi oktatás terén most részletkérdésekkel foglalkozni, mindez a későbbi konszolidált időszak munkája lesz, egyetlen kérdést azonban mégis fel kell vetnünk: követeljük az egyetemi autonómia teljes visszaállítását. 
Végül a tanácsülés tagjai ünnepélyesen felemelik óvószavukat, hogy ha akadna valaki, aki az egyetemi ifjúsággal szemben akár csoportos, akár egyénenkénti felelősségre vonást akarna megkísérelni a szabadságharcban történt bárminemű részvételért, akkor a két Tanács tagjai ünnepélyesen kijelentik, hogy ilyen felelősségrevonás esetén teljes közösséget vállalva a szabadságharcos ifjúsággal, a saját egyetemleges felelősségrevonásukat is követelik. 

Budapest, 1956. október 30. 

BUDAPEST IMŰSZAKI EGYETEM és az ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖZLEKEDÉSI MŰSZAKI EGYETEM TANÁCSAI 
Dr. Gillemot László sk.