Feladó: mandinka.bt
Dátum: 2016. október 16. 15:17
Tárgy: Alkotmánybíróság: nyilvános ülésen hirdetnek határozatot
Címzett: jozsef@kutasi.eu
Nyilvános ülésen hirdet határozatot a Taláros Testület kedden három ügyben. Két olyan alkotmányjogi panasz tárgyában, mondja ki a végszót, amelyek rendőri képmás közlése ügyében hozott bírói ítélet alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányultak. Szintén nyilvánosan hirdeti ki a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény földbizottság állásfoglalásával kapcsolatos rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés tárgyában hozott határozatát.
I. Rendőr képmásának nyilvánossága.
Az indítványozó médiaszolgáltató a Fővárosi Törvényszék 56.Pf.632.194/2015/3. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte a testülettől.
Az indítványozó álláspontja szerint - a bíróság döntésében foglaltakkal ellentétben – nem terhelte őt olyan kötelezettség, hogy az intézkedő rendőr hozzájárulását kérje a képmása közzétételéhez, ezért a támadott döntések sértik a szabad véleménynyilvánításhoz és a sajtószabadsághoz fűződő alapjogait. Indítvány.pdf.
II. Rendőr képmásának nyilvánossága.
Az indítványozó hírportál a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.186/2014/4. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
A portálnyilvánosságra hozta egy közfeladatot ellátó rendőr képmását, aki polgári jogi pert indított a hírportál ellen. A bíróság az ítéletben megállapította, hogy a hírportál megsértette a rendőr képmása védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a képgalériájában a hozzájárulása nélkül közölte a képmását tartalmazó fényképet. Az indítványozó véleménye szerint a Fővárosi Ítélőtábla alaptörvény-ellenes módon állapította meg a panaszos által elkövetett jogsértés tényét, az ítélet sérti a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát is. Indítvány:_anonim.pdf.
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról.
Az indítványozó bíró a mező-és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 103/A. § (2) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
A helyi földbizottság állásfoglalása ellen kifogás benyújtására került sor, amelyet az illetékes képviselő-testület határozatával elbírált. A képviselő-testület határozatát a helyi földbizottsággal, a kifogást benyújtóval és a mezőgazdasági igazgatási szervvel közölték, míg az elővásárlásra jogosult felperes részére nem kézbesítették.
Az indítványozó álláspontja szerint a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot sérti az a rendelkezés, amely nem biztosítja a jogos érdekét közvetlenül érintő döntés megismerésének lehetőségét. Indítvány.pdf
***
Az Alkotmánybíróság ezen ügyekben hozott határozatait a 2016. október 18-i, 11 óra 30 perckor kezdődő nyilvános ülésén hirdeti ki. Helyszíne az Alkotmánybíróság székháza (1015 Budapest, Donáti utca 35-45.). A kötelező biztonsági ellenőrzésre tekintettel a nyilvános hirdetésre javasolt fél órával korábban érkezni. A részvételhez előzetes regisztrációra nincs szükség.
Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának tárgyalandó témái.
Népszavazás, levélben szavazók névjegyzékbe vétele.
A Budai Központi Kerületi Bíróság 15.Pk.40391/2016/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó előadta: a 2016. október 2-i népszavazás napján külföldön tartózkodott, Magyarország külképviseleti szavazási helyszíneitől távol, ezért levélben kívánta szavazatát leadni. A Nemzeti Választási Iroda határozatával azonban elutasította a levélben szavazók névjegyzékbe történő felvételét arra hivatkozással, hogy az indítványozó rendelkezik érvényes magyarországi lakcímmel, és választójogát állandó lakcíme szerinti szavazókörben gyakorolhatja.
A Nemzeti Választási Iroda határozata elleni fellebbezést bíróság a jogerősen elutasította. Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság azzal, hogy jogerősen elutasította a levélben szavazók névjegyzékbe irányuló kérelmét, megsértette a népszavazásban való részvételhez való, az Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdésében garantált alapvető jogát, valamint ezen alapvető jogával összefüggésben az egyenlő bánásmódhoz való garantált alapvető jogát. (Indítvány.pdf.)
Választási gyűlés.
A Kúria Kvk.III.37.931/2016/2. számú végzése és a Ve. 145. § (1) bekezdésének második mondata elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó álláspontja szerint sérült az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdése szerinti gyülekezéshez való joga, mivel a támadott jogszabályi rendelkezés a gyülekezéshez való jogot korlátozza, így nem teszi lehetővé választási gyűlés tartását..(Indítvány.pdf.)
Közveszéllyel fenyegetés.
A Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.379/2013/16. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó előadja: az elsőfokú bíróság 2 rendbeli emberölés előkészülete, 1 rendbeli testi sértés bűntette és 1 rendbeli garázdaság vétsége miatt szabadságvesztésre ítélte, míg a 20 rendbeli emberölés előkészületének bűntette miatt emelt vád alól felmentette. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az élet elleni és köznyugalom elleni cselekményeket egységesen közveszéllyel fenyegetés vétségének minősítve, a rendbeli emberölés előkészületének bűntette miatt emelt vád alóli felmentést mellőzte. A halmazati büntetést 50 nap szellemi munkakörben letöltendő közérdekű munkára enyhítette.
Az indítványozó szerint alaptörvény-ellenes módon történt a kihallgatása, amelyre alapítva hozta meg a bíróság a döntését. Ezzel megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát és a (3) bekezdése szerinti védelemhez való jogát. Állítja továbbá: a közveszéllyel fenyegetés miatt elítélése szintén sérti az Alaptörvényben biztosított jogait, azzal, hogy a véleménynyilvánítási szabadság körében a kijelentéseit, baráti beszélgetései során elhangzó gondolatokat kriminalizálja megsérti az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése szerinti magánélethez való jogát, valamint az Alaptörvény IX. cikke szerinti véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő alapjogát.
Előadja továbbá: vele szemben bizonyítékként használták fel bűnössége megállapításához a művészeti alkotásait, többek között "Csőre töltve" című regényét. Ezzel korlátozták az Alaptörvény X. cikk (1) bekezdése szerinti művészeti alkotás szabadságához fűződő alkotmányos jogát, sérült továbbá az Alaptörvény XXVIII. cikke szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való joga azzal, hogy a bíróság az utolsó tárgyalási napon minősítette át közveszéllyel fenyegetésre az élet és köznyugalom elleni cselekmények minősítését, és a védelem kérése ellenére sem napolta el az ülést, így a védelem nem kapott elég időt az új minősítésnek megfelelő védekezés előkészítésére, ezzel sérült a XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való joga. (Indítvány.pdf.)
Személyiségi jog megsértése.
A Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.328/2015/13. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó előadja: a sérelmezett bírósági eljárás során az ügy elsőfokú iratai elvesztek, a fellebbezés elbírálásához nem tudta a másodfokú bírósághoz felterjeszteni, így a jogerős ítéletet a másodfokú bíróság úgy hozta meg, hogy a felek nem győződhettek meg arról, hogy a másodfokú eljárás milyen elsőfokú iratok alapján valósult meg.
Az indítványozó szerint az elsőfokú bíróság azzal, hogy nem tett eleget az iratrekonstruálásra vonatkozó kérelmének, megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát. (Indítvány.pdf.)
Társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. tv. 5. §-a, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és az egyes tv-ek módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 2. § (1) bek., a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 24.M.1752/2015/7. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó - perbeli felperes - megváltozott munkaképességű személyek ellátásának megállapítására irányuló igényt terjesztett elő az illetékes kormányhivatalnál. Az elsőfokú közigazgatási hatóság a kérelmét elutasította, mivel nem rendelkezett az ellátás megállapításához szükséges szolgálati idővel. Az indítványozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú szerv az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozattal szemben az indítványozó keresetet terjesztett elő, amelyben arra hivatkozott, hogy méltánytalan hátrány érte, hiszen azért nem tudott biztosítási időt szerezni, mert az elmúlt 15 évben súlyosan fogyatékos gyermekét ápolta. A bíróság azonban a keresetét elutasította, a perbeli alperes hatóság határozatát jogszerűnek találta.
Az indítványozó szerint az, hogy beteg, tartósan fogyatékos gyermeke után nem jogosult pénzbeli ellátásra, mivel nem rendelkezik az előírt szolgálati idővel, számos alapjogát sérti, így az emberi méltósághoz való alapjogát, a törvény előtti egyenlőséget, a nők és férfiak egyenjogúságát, a diszkrimináció tilalmát, a testi, lelki egészséghez való jogot, a szülői jogokat és a szociális biztonságot. (Ind. anonimizált.pdf.)
Változtatási tilalom.
A Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat képviselőtestületének a Rákospalotai határút–János utca–Iglói út–József utca által határolt területrészen belül az I-XVI/L-2 és I-XVI/L-3-as övezetek területére változtatási tilalom elrendeléséről szóló 23/2015. (VII. 30.) önkormányzati rendelete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott önkormányzati rendelet sérti a szükségesség-arányosság követelményét, a tulajdonhoz való jogot és a diszkrimináció tilalmába is ütközik, mivel a tulajdonát képező ingatlant ezáltal nem tudja értékesíteni. (Indítvány._anonimizált.pdf.)
Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának tárgyalandó témái.
Sajtószabadság.
A Kúria Kfv.II.37.803/2013/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
A Kúria ítéletében helybenhagyta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság határozatát, mely elmarasztalta az indítványozót a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 12. § (3) és (4) bekezdésében foglalt tilalom megszegéséért, amely szerint tilos a politikai hírhez hírolvasói véleményt fűzni.
Az indítványozó álláspontja szerint az ítélet sérti az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésében foglalt sajtószabadsághoz való jogot, mert a szerkesztői szabadságát aránytalanul és szükségtelenül korlátozza..(Indítvány._anonim.pdf.)
Beavatkozás iránti kérelem elutasítása.
Az Egri Törvényszék 12.P.20166/2014/47. számú végzése, az 1952. évi III. törvény 56. § (3) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó állítja: azért kérelmezi a beavatkozás engedélyezését a közérdekű perbe, mert a pernyertesség esetén saját gyermekeinek az egyenlő bánásmódhoz való joga érvényesülése is biztosított lenne. A per tárgya ugyanis egy olyan közoktatási gyakorlat alkalmazása, mely kultúra- és társadalmi rétegfüggő mérési eljárások alkalmazásával az iskolaköteles normál képességű roma tanulókat etnikai alapon, közvetlenül megkülönbözteti azzal, hogy őket indokolatlanul minősíti fogyatékosnak.
Az indítványozó álláspontja szerint a határozat megsértette az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság elvét, az I. cikk (3) bekezdésébe foglalt jogállamiság és jogbiztonság elvét, a XV. cikk (2) bekezdése szerinti diszkrimináció tilalmát. Továbbá sérült a XXVIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes eljáráshoz való joga, a XXVIII. cikk (7) bekezdésébe foglalt jogorvoslathoz való joga, mert ezen végzés elleni fellebbezést kizárja. .(Indítvány. anonim.pdf.)
Bíró személyiségi jogsérelme
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2013. évi LXIX. törvény 2.§-ában rögzített módosító rendelkezésnek a törvény hatálybalépésekor történő alkalmazását előíró szakasza elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
A személyhez fűződő jogait érvényesíteni kívánó indítványozó bíró sérelmezi, hogy az új szabályozás értelmében a korábbi bírói gyakorlatnak megfelelő kereseti kérelmek elenyésztek, azok elbírálására a sérelmezett jogszabályi rendelkezés miatt nincs lehetőség, ezért személyhez fűződő jogait a munkáltatójával szemben nem tudja érvényesíteni, holott keresetét több, mint tíz éve nyújtotta be. Érvelése szerint a hivatkozott rendelkezés alaptörvény ellenes, a visszamenőleges hatály tilalmába ütközik, ezért kéri a megsemmisítését.(Indítvány._anonim.pdf.)