Dátum: 2016. október 27. 14:42
Tárgy: Országgyűlés: újonnan elfogadott törvények, határozatok
Címzett: jozsef@kutasi.eu
Döntések, határozathozatalok
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításáról.
Az Országgyűlés alakuló ülése napjától meghatározott feladatra köztisztviselői jogviszony nem létesíthető. A rendelkezés értelmében az a képviselőcsoport működését segítő alkalmazott, aki ezt az időpontot követően létesített jogviszonyt az Országgyűlés Hivatalával, csak munkaviszony keretében foglalkoztatható. Ennek következtében indokolt a képviselőcsoportok működését és a személyi juttatások fedezetét biztosító bérkeret közötti átcsoportosítást lehetővé tenni. Az Országgyűlés eddig is lehetővé tette a képviselőcsoportok működését, ellátását biztosító egyes keretek közötti átcsoportosítást, ezt egészítette most ki a módosítás a személyi juttatások fedezetét biztosító bérkeretre történő átcsoportosítás lehetőségének a megteremtésével a képviselőcsoportok rendelkezésére álló összeg megemelése nélkül.
Előterjesztő: Kósa Lajos, dr. Vas Imre, - Fidesz. Szövege: PDF.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 161 igen szavazattal, 1 ellenszavazat 4 tartózkodás kíséretében, elfogadta.
Az Európai Unió Mali Kiképző Műveletében történő további magyar katonai szerepvállalásról szóló beszámoló elfogadásáról.
Az Alaptörvény 47 . cikke alapján a kormány dönt a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erők határátlépéssel járó csapatmozgásairól, illetve a Magyar Honvédségnek az
Európai Unió vagy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete döntésén alapuló alkalmazásáról,
amely döntéséről a kormány haladéktalanul beszámol az Országgyűlésnek. A beszámoló benyújtásával az Alaptörvényben foglalt kötelezettség teljesül. A Honvédelmi és rendészeti bizottság szeptember 22-i ülésén a beszámolót megtárgyalta és azt az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta.
Előterjesztő: Honvédelmi és rendészeti bizottság. Szövege: PDF.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 145 igen szavazattal, 21 ellenszavazat és 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.
A megyei könyvtárak és a megyei hatókörű városi múzeumok feladatának ellátását szolgáló egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 2015. évi LXXV. törvény módosításáról.
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzat arról adott tájékoztatást, hogy az
ingatlan tulajdonjogának átadása nem egyezik az eredeti jogalkotói szándékkal, mivel az nem kapcsolódik közvetlenül a megyei könyvtárak és a megyei hatókörű városi múzeumok feladatának ellátását szolgáló egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló törvényben meghatározott közfeladat ellátásához, ennek alapján a törvény módosítása szükséges az önkormányzati tulajdonba kerülő ingatlan tekintetében.
Előterjesztő: Cseresnyés Péter, Vigh László, Dunai Mónika, - Fidesz. Szövege: PDF .
***
Az Országgyűlés a javaslatot 138 igen szavazattal, 26 ellenszavazat és 4 tartózkodás kíséretében elfogadta.
Egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXXVII. törvény 2016. október 1-i hatállyal a különvált zálogjogra vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése mellett visszavezeti az önálló zálogjog jogintézményét, és átmeneti rendelkezésekkel szabályozza az átalakításos önálló zálogjogot. Mindezen változtatásokhoz kapcsolódóan vált indokolttá a törvényjavaslat módosítása.
Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 109 igen szavazattal, 56 ellenszavazat és 2 tartózkodás kíséretében elfogadta.
I. "Földet a gazdáknak!" programról.
A kormány lezárta a „Földet a gazdáknak!" programot, melyet azért indított, hogy a föld azé legyen, aki megműveli, vagyis a helyben lakó magyar gazdáké. Sikeres volt, lévén nyilvános árverések útján minden harmadik magyar gazda – mintegy harmincezer földműves – számára biztosította, hogy piaci áron jussanak földtulajdonhoz. A meghirdetett 290 ezer hektár földterület 70%-a gazdára talált. A gazdák tisztességes piaci áron - 1,4 millió forint / hektár átlagáron, a 2015. évi országos termőföld-átlagárnak közel a duplájáért vásárolták meg a földterületeket.
Előterjesztő: földművelésügyi miniszter. Szövege: PDF.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 107 igen szavazattal, 59 ellenszavazat és 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.
II. "Földet a gazdáknak!" programról.
A javaslat deklarálta a program keretében az állami földárverési eljárások lezárását, egyúttal bejelentette: az államadósság csökkentésére fordítja a földértékesítésekből befolyt összeget, annak érdekében, hogy az államadósság 2019-re 70 % alá süllyedjen.
Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 105 igen szavazattal, 59 ellenszavazat és 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.
A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosításáról.
A "Földet a gazdáknak!" program lezáró javaslata meghatározza a program nyomán
keletkező állami bevételek felhasználásának célját. Rögzíti: a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításából származó bevételek szabályait, a keletkezett állami bevételek felhasználásának célját.
Előterjesztő: földművelésügyi miniszter. Szövege: PDF.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 105 igen szavazattal, 61 ellenszavazat és 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.
Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény módosításáról.
A törvénymódosítási javaslat célja kettős. Egyrészt megteremti az összhangot a vad védelméről, a vadgazdálkodásról , valamint a vadászatról szóló törvények rendelkezéseivel,
másrészt visszaállítja az Országos Magyar Vadászkamarában a kötelező tagságot minden vadászati tevékenységet folytató természetes személy számára. Fontos eleme: a fegyverhasználat fokozott felelősséggel jár, szigorú képzési, fegyelmi, etikai, egészségügyi követelményeket támaszt, amelyek betartása, a vadászat jellegénél fogva, a sportvadászok és hivatásos vadászok esetében egyaránt elvárt. E követelmények betartása és betartatása érdekében kötelező lesz a meglévő szakmai kamarához való tartozás. Vadászati tevékenységet csak olyan személy folytathat, aki a jogszabályok áltál előírt és a kamara által lebonyolított, magas szintű elméleti és gyakorlati képzést eredményesen elvégezte.
Előterjesztő: dr. Semjén Zsolt, dr. Vejkey Imre, Földi László, - KDNP, Lázár János, - Fidesz. Szövege: PDF.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 109 igen szavazattal, 25 ellenszavazat és 31 tartózkodás kíséretében elfogadta.
I. Országos népszavazásról.
Kész Zoltán(független) magánszemély szervezőként, országos népszavazási kezdeményezése támogatására gyűjtött aláírásokat. Kérdése volt: „Egyetért Ön azzal, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. számú mellékletében meghatározott gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló természetes személy havonta legfeljebb bruttó 2 millió forint összegű javadalmazásban részesülhessen?"
Eredményét tekintve a Nemzeti Választási Bizottság megállapította: mivel a népszavazás kiírásához szükséges érvényes aláírások száma kétszázezer alatt maradt, de a százezret elérte, Magyarország Alaptörvénye 8. cikkének (1) bekezdése értelmében a népszavazás elrendelése az Országgyűlés mérlegelési jogkörébe tartozik.
Két változatról dönthettek:
"A VÁLTOZAT": Az Országgyűlés az „Egyetért Ön azzal, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011 . évi CXCVI. törvény 2. számú mellékletében meghatározott gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló természetes személy havonta legfeljebb bruttó 2 millió forint összegű javadalmazásban részesülhessen?" kérdésben az országos népszavazást elrendeli.
"B VÁLTOZAT": Az Országgyűlés az „Egyetért Ön azzal, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011 . évi CXCVI . törvény 2. számú mellékletében meghatározott gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló természetes személy havonta legfeljebb bruttó 2 millió forint összegű javadalmazásban részesülhessen?" kérdésben az országos népszavazást nem rendeli el.
Előterjesztő: Igazságügyi bizottság. Szövege: PDF.
***
Az Országgyűlés 58 igen szavazattal, 107 ellenszavazat kíséretében, tartózkodások nélkül a népszavazást nem rendelte el.
II. Országos népszavazásról.
Gőgös Zoltán,(MSZP), magánszemély szervezőként tette fel a kérdést: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?"
Eredményét tekintve a Nemzeti Választási Bizottság megállapította: mivel a népszavazás kiírásához szükséges érvényes aláírások száma kétszázezer alatt maradt, de a százezret elérte, Magyarország Alaptörvénye 8. cikkének (1) bekezdése értelmében a népszavazás elrendelése az Országgyűlés mérlegelési jogkörébe tartozik. Két változatról dönthetnek.
"A VÁLTOZAT": Az Országgyűlés az „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termő földek értékesítésének a tilalmáról? " szóló kérdésben az országos népszavazást elrendeli.
"B VÁLTOZAT": Az Országgyűlés az „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?" szóló kérdésben az országos népszavazást nem rendeli el.
Előterjesztő: Igazságügyi bizottság:Szövege: PDF.
***
Az Országgyűlés 59 igen szavazattal, 108 ellenszavazat kíséretében, tartózkodások nélkül a népszavazást nem rendelte el.
A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága az elmúlt időszakban több olyan ítéletet hozott, amely elmarasztalta Magyarországot, elsősorban a büntetés-végrehajtási intézetek zsúfoltsága miatt nem megfelelő elhelyezési körülményekre hivatkozva. Ítéletében meghatározott követelményeknek való megfelelés érdekében többirányú megoldási terv készült, amelynek célja, hogy a börtönzsúfoltság felszámolását szolgáló férőhely-bővítési programot kiegészítve a jogalkotás eszközeivel is segítse a probléma felszámolását és a hatékony jogorvoslati rendszer kiépítését.
A módosítási irányok közül elsőként a reintegrációs őrizet alkalmazási körének kiterjesztését érdemes kiemelni. Ez egyrészt abból eredne, hogy az elítéltek korábbinál szélesebb köre lesz e kedvezménybe bevonható, másrészt egyes esetekben a hatályosnál hosszabb lesz a reintegrációs őrizetben tölthető idő. E változtatások révén csökkenthető az érintett elítéltek esetében a büntetés-végrehajtási intézetben töltött időtartam, ami hozzájárul a telítettség részbeni enyhítéséhez.
A javaslat a zsúfolt elhelyezési körülmények miatt, lehetővé teszi a intézet parancsnokához benyújtandó panasz lehetőségét is. A parancsnok a panasz alapján az elhelyezési körülmények javítása vagy ellensúlyozása érdekében a lehetőségekhez mérten más zárkába helyezheti át az elítéltet, vagy számára több szabad levegőn tartózkodást engedélyezhet. Adott esetben kezdeményezheti az elítélt átszállítását is olyan intézetbe, amelyben a jogszabályban előírt élettér biztosítható.
Fontos kiemelendő eleme még a módosításnak: a zsúfolt elhelyezési körülmények miatti jogsérelemmel arányban álló hatékony kompenzációt biztosító kártalanítási eljárás. Az eljárás során a pénzbeli kártalanítás mértékét – annak napi tétele alsó és felső határának törvényi rögzítése mellett – a büntetés-végrehajtási bíró határozza meg az EU-egyezménybe ütköző körülmények között töltött fogvatartási napok és a napi tétel szorzataként.
Előterjesztő: igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 110 igen szavazattal, 23 ellenszavazat és 35 tartózkodás kíséretében elfogadta.
Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény módosításáról.
A módosítás indoka: 2016. április 1-jétől megkezdte működését az átalakított hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer. Az átalakítással a hulladékgazdálkodási közfeladat szétvált állami és önkormányzati közfeladatra. Az állami feladatok ellátására az állam koordináló szervezetet hozott létre, amely felett az irányítási és tulajdonosi feladatokat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításáért felelős nemzeti fejlesztési miniszter látja el. A koordináló szervezet működésére vonatkozó alapvető szabályokról, az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátására létrehozott szervezet kijelöléséről, feladatköréről, az adatkezelés módjáról, valamint az adatszolgáltatási kötelezettségek részletes szabályairól kormányrendelet intézkedik.
Előterjesztő: belügyminiszter. Szövege: PDF.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 107 igen szavazattal, 60 ellenszavazat kíséretében, tartózkodások nélkül elfogadta.
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról.
A ragadványnevek viselése tekintetében engedményt fogalmaz meg a módosítás. Így lehetővé
válik, hogy egy, az anyakönyvbe korábban bejegyzett ragadványnév viselhetővé váljon
többtagú családi névként, ha a szándékot írásban bejelentik.
Előterjesztő: dr. Semjén Zsolt, dr. Vejkey Imre, KDNP, Gyopáros Alpár, dr. Vas Imre, - Fidesz. Szövege: PDF.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 115 igen szavazattal, 26 ellenszavazat és 26 tartózkodás kíséretében elfogadta.
Egyes törvényeknek az egyetemi kórházak létrehozásával, fenntartásával és működésével kapcsolatos módosításáról.
A módosítás elsődleges célja: az egészségügyi és orvosképzési minőségi fejlesztése, hatékonyabb működését eredményező szervezeti, szakmai és jogi feltételeinek megteremtése. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, új egészségügyi szolgáltató kategória kerül bevezetésre: az ún . „cg'elemf kórház". A már meglévő „klinikai központ" struktúra mellett az integrálandó egyetemi kórház modellbe kerülő kórházak egyetemi fenntartásban, szervezeti egységeként működnek. A felsőoktatási előnyök mellett az új szervezeti struktúra lehetőséget teremthet menedzsment számára a betegút optimalizálására, a szolgáltatói működés professzionálisabb irányítására. Fontosnak tartja, hogy a vezetési struktúrában a felsőoktatási intézményhez történő kapcsolódás mellett az egészségügyért felelős miniszter vezetési kontrollja a betegellátási tevékenység vonatkozásában megmaradjon. A módosítások rögzítik még az egészségügyi szolgáltatók kategóriáit és szerepüket, emellett a klinikai központ vezetésével kapcsolatban is tartalmaz. pontosításokat.
Előterjesztő: Kósa Lajos, dr. Pósán László, Halász János, Kucsák László, - Fidesz. Szövege: PDF***
Az Országgyűlés a javaslatot 129 igen szavazattal, 31 ellenszavazat és 7 tartózkodás kíséretében elfogadta.