Feladó: mandinka.bt
Dátum: 2016. november 9. 10:11
Tárgy: Elutasítva, elhalasztva, elfogadva
Címzett: jozsef@kutasi.eu
Dátum: 2016. november 9. 10:11
Tárgy: Elutasítva, elhalasztva, elfogadva
Címzett: jozsef@kutasi.eu
From: mandinka.bt
Sent: Wednesday, November 09, 2016 9:28 AM
Subject: Elutasítva, elhalasztva, elfogadva
A Jobbik, az MSZP, az LMP és a velük rokonszenves elfüggetlenedett képviselők azonos gyékényre ülve összefogtak és elutasították a migránsok szabad beáramlását tiltani szándékozó Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítását. A parlamenti szavazáson kiderült: az ország csak a Fideszre és a KDNP-re számíthat a kötelező betelepítési kvóta elleni küzdelemben. Egyébként tengernyi pénz sorsáról döntött a Tisztelt Ház.
Ezer oldalnál is jóval többet kellett volna elolvasni annak, aki hozzáértően kívánta elosztani.
Ezer oldalnál is jóval többet kellett volna elolvasni annak, aki hozzáértően kívánta elosztani.
2016. november 9. 08:22
ELUTASÍTVA
Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása.
Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítását Orbán Viktor miniszterelnök személyesen terjesztette Tisztelt Ház elé. Hangsúlyozta:- Javaslatom abból a tényből indul ki, hogy október 2-a után egy új egység jött létre Magyarországért. Ennek az egységnek az a törekvése, hogy megtartsa Magyarországot magyar országnak; hogy megőrizze azt, amit hazánk oly sok verejtékkel kiküzdött magának. Úgy látom, ez az új egység felülírja a pártpolitikai határokat, nem jobb- vagy baloldali, hanem egyszerűen magyar.
- Meggyőződésem szerint az új egység Magyarországért azért jött létre, hogy kifejezze azt a magyar néplélekből származó elemi igényt, hogy hozzájárulásunk és beleegyezésünk nélkül senki sem dönthessen arról, hogy kikkel és hogyan kívánunk együtt élni. Azért olyan széles, sokszínű és erős, mert az emberek érzik, hogy a magyar önállóság ismét veszélyben van. Veszélyben van, mert újra nemzetközi akcióba léptek azok, akik szerint nincs már szükség a nemzetekre; akik szerint a világnak globálisan befogadónak kell lennie; akik szerint a határokat el kell tüntetni; akiknek az az álmuk, hogy a világ, de legalábbis Európa összeolvad egyetlen hatalmas tömeggé, amely eltünteti a nemzeti hagyományokat, kultúrákat, nyelveket és törvényeket.
- A mi közösségünk azt akarja, hogy megmaradjanak a nemzetek, ragaszkodunk hozzá, hogy minden nemzet dönthessen a saját sorsa felől. Ezzel szemben az európai egyesült államok, az új európai birodalom hívei fel akarják számolni a nemzeteket, Brüsszel kezébe adnák a kulcsot, a felelős és demokratikus nemzeti döntéshozatalt felváltanák egy arctalan bürokrácia direktóriumával.
- Kossuthot idézve hangsúlyozom: mi, magyarok európai nemzet akarunk maradni, és nem egy nemzetiség akarunk lenni Európában! Mi, magyarok az európai szabad nemzetek és országok szövetségében hiszünk, és nem hiszünk egy Brüsszelből irányított birodalomban.
***
Íme, Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításának tervezett legfőbb szempontjai.
- Tiszteletben tartva történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét valljuk, hogy a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége.
- Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. A hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.
- Magyarország alkotmányos identitásának védelme az állam minden szervének kötelessége.
- Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Idegen állampolgár – ide nem értve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket – Magyarország területén a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet. A kérelem előterjesztése és elbírálása feltételeinek alapvető szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
- Magyar állampolgár Magyarország területéről nem utasítható ki, és külföldről bármikor hazatérhet. Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat alapján lehet kiutasítani. Tilos a csoportos kiutasítás. Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá.
- Magyarország - ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet - kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott. A menedékjog biztosításának alapvető szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
Előterjesztő: miniszterelnök. Szövege: PDF.
***
Az Alaptörvény módosítására irányuló javaslat elfogadásához az Alaptörvény S) cikk (2) bekezdése alapján az országgyűlési képviselők kétharmadának „igen" szavazatára lett volna szükség. Kettő hiányzott.
Így az Országgyűlés a javaslatot 131 igen szavazat ellenére, 3 ellenszavazat kíséretében, tartózkodások nélkül elutasította.
ELHALASZTVA
A dohányzás visszaszorításával összefüggő egyes törvények módosításáról.
Elsődleges célja a fiatalkorúak kiszolgálásának tilalmára vonatkozó szabályok további szigorítása,– objektív felelősséget teremtve a dohánytermék-kiskereskedők számára a tekintetben, hogy a dohánytermékek a fiatalkorúak számára nem lehetnek hozzáférhetőek.
A dohánytörvény hatálya alá vonja az elektronikus cigarettákat, és az irányelvben meghatározott egyéb (új típusú) dohánytermékeket is. A jövőben az ún. új dohánytermék-kategóriákba tartozó dohánytermékeket (ilyenek például a most teret hódító, hevítéssel működő dohánytermékek, illetve más – dohányt is tartalmazó – patronos termékek), vagy füst nélküli dohánytermékeket is csak koncessziós dohányboltban lehet forgalmazni.
Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 188 igen szavazattal, 1 ellenszavazat és 3 tartózkodás kíséretében a zárószavazást elhalasztotta.
ELFOGADVA
Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény végrehajtásáról.
Főösszegek:
a) 17 497 128,4 millió forint bevétellel ,
b) 18 734 298,2 millió forint kiadással
c) 1 237 169,8 millió forint hiány.
Az államháztartás 2015. december 31-én fennálló adóssága 25 249,5 milliárd forint.
Az államadósság-mutató mértéke 2015 . december 31-én 73,9%.
a) számlálójának összege: 24 624,9 milliárd forint,
Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 130 igen szavazattal, 60 ellenszavazat kíséretében tartózkodások nélkül elfogadta.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2015. évi egységes költségvetésének végrehajtásáról.
A törvényjavaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2015. évi költségvetésének végrehajtását harminckettőmilliárd-hétszáznegyvenkilencmillió-négyszázezer forint bevétellel és harmincegymilliárd-kilencszáznyolcvanhétmillió-kilencszázezer forint kiadással hagyta jóvá.
Előterjesztő: Költségvetési bizottság. Szövege: PDF.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 131 igen szavazattal, 61 ellenszavazat kíséretében, tartózkodások nélkül elfogadta.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2017. évi egységes költségvetéséről.
A törvényjavaslat a Nemzet i Média- és Hírközlési Hatóság 2017. évi költségvetésének kiadási főösszegét harmincötmilliárd - háromszázmillió forintban, bevételi főösszegét pedig harmincötmilliárd - háromszázmillió forintban hagyta jóvá.
Előterjesztő: Költségvetési bizottság. Szövege: PDF.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 131 igen szavazattal, 61 ellenszavazat kíséretében, tartózkodások nélkül elfogadta.
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról.
A törvény atovábbiakban a következő bekezdéssel egészül ki :„Az építésügyi műszaki irányelvek kidolgozásáért felelős bizottság kidolgozza azépített környezet létrehozása és fenntartása érdekében végzett tervezési, építési ésüzemeltetési tevékenység területére kiterjedő, jogszabály által nem szabályozott, azokkal nem ellentétes követelményeket, tevékenységekre vonatkozó módszereket tartalmazóépítésügyi műszaki irányelveket. Az építésügyi műszaki irányelv alkalmazása önkéntes.Amennyiben az építésügyi műszaki irányelv által szabályozott területen jogszabályvagy szabvány kerül kiadásra, az építésügyi műszaki irányelvet vissza kell vonni."
Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 159 igen szavazattal, 32 ellenszavazat és 1 tartózkodás kíséretében.
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, valamint a Magyar Energetikai és Közmű- szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosításáról.
Az uniós elvárásoknak való megfelelés, a gazdasági előrehaladás és a bürokráciacsökkentés és ezáltal az e-közműrendszer teljessé tétele érdekében szükséges a hatósági ellenőrzési és szankciórendszer kialakítása, törvényi szabályozása. A gazdaság szereplői számára lehetőség biztosít arra is, hogy a bürokrácia helyett, a közműegyeztetési hivatali útvesztők helyett a vállalkozások valódi értékteremtő munkával foglalkozzanak. eszközeivel.
Az elektronikus hírközlés esetében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a vízi közművek, villamosenergia-, földgáz- és távhőhálózatok esetében pedig a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kiemelt szerepkörrel érintett szervezetté válik. Mindkét hivatal önálló jogalkotási jogosultsággal rendelkezik, számukra feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elő. Felhatalmazások révén az eddigi adatszolgáltatási kötelezettségüket elmulasztó közművezeték-üzemeltetők is maradéktalanul teljesíthetik ez irányú kötelezettségeiket. Elmulasztása esetén pedig szankciók alkalmazásával érhető el, a szükséges és indokolt adatszolgáltatás.
Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 155 igen szavazattal, 38 ellenszavazat kíséretében, tartózkodások nélkül elfogadta.
Az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról.
A törvényjavaslat az ágazati törvényekben még meglévő akadályokat hárítja el. Az elektronikus ügyintézésre vonatkozó kötelezettség 2018. január 1-jétől kerül bevezetésre, de azoknál a szerveknél, ahol erre már a feltételek adottak, 2017. január 1-től elindítható.
A törvény olyan keretjogszabály, amely általánosságban fogalmazza meg, hogy az egyes elektronikus ügyintézésre kötelezett szerveknek eljárásaik során milyen módon kell egymással és az ügyfelekkel kapcsolatot tartaniuk. Az ehhez szükséges informatikai és technológiai fejlesztések jogalapjai is biztosításra kerülnek.
A törvényjavaslat a kormány bürokráciacsökkentési törekvéseivel összhangban utat kíván törni az elektronikus ügyintézés számára, fel kívánja számolni az ezt gátló tényezőket.
Célja az elektronikus ügyintézés széles körű elterjedésének biztosítása, a polgárok és a vállalkozások adminisztratív terheinek enyhítése, valamint az ügyek egyszerűbb intézése. Közel 80 ügyben szünteti meg az elektronikus ügyintézés akadályait, korlátait.
Előterjesztő: belügyminiszter. Szövege: PDF.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 136 igen szavazattal, 32 ellenszavazat, 26 tartózkodások kíséretében elfogadta.
Egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról.
A törvényjavaslat indoka a különböző jogszabályokban foglalt rendelkezések pontosítása, illetve kiegészítése.
Az utas-nyilvántartási adatállománynak a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érdekében történő felhasználásáról szóló 2016. április 27-i EU irányelv és a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről szóló, 2016. március 9-i európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálybalépése miatt szükséges jogharmonizációs kötelezettségek teljesítésével összefüggésben az egyes rendészeti és az államhatárral összefüggő tárgyú törvények módosítása is szükségessé vált.
Előterjesztő: belügyminiszter. Szövege: PDF.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 155 igen szavazattal, 31 ellenszavazat, 6 tartózkodás kíséretében elfogadta.
A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról.
Azért vált aktuálissá, mert az eltelt időszakban nagyon sok új szakmai és sportfejlesztési program indult, ami közvetlenül érintette mind az állami sportirányítást, mind pedig a sport finanszírozási rendszerét. A helyzet, súlyosságára való tekintettel, azonnali beavatkozást és egyúttal hosszú távú előretekintést és cselekvést igényelt.
A sporttörvény módosításának elsődleges célja az úgynevezett egycsatornás finanszírozási rendszer megvalósítása. Ennek alapján a támogatásra vonatkozó feladatok és hatáskörök módosulnak, így a sportcélú állami támogatások tervezésével, elosztásával, felhasználásával, elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok teljes egészében visszakerülnek a sportért felelős államtitkársághoz.
A törvénymódosítás értelmében az olimpiai központok sportszakmai felügyeletét a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság közreműködésével a sportpolitikáért felelős miniszter, a vagyongazdálkodási és létesítményfejlesztési szakmai felügyeletét pedig az állami vagyon felügyeletéért felelős nemzeti fejlesztési miniszter látja el.
A nemzeti sportinformációs rendszer szervezeti rendszere a törvényben külön alcím alatt kerül szabályozásra.Tartalmazza, hogy az állami sportirányítás és a Magyar Olimpiai Bizottság, valamint az újonnan létrejövő három köztestület a feladatok átadás-átvételéről meghatározott határidőn belül megállapodást kötnek annak érdekében, hogy a feladatellátás az átadás után is folyamatos és megszakítás nélküli legyen. Ezenkívül azt is tartalmazza, hogy a MOB-nak és a tagozatként működő szervezeteknek létre kell hozniuk a sport-köztestületeket, amelyhez minden szakmai segítséget megad a sportért felelős államtitkárság.
Előterjesztő: emberi erőforrások minisztere. Szövege: PDF.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 152 igen szavazattal, 2 ellenszavazat, 36 tartózkodások kíséretében elfogadta.
A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról.
A törvényjavaslat három cél megvalósítását szolgálja. Az első a 2017. évi 5 százalékos illetményemelés végrehajtása, a második a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés és a rendvédelmi egészségkárosodási járadék intézményrendszerének bevezetése, a harmadik pedig a határvédelem kapcsán felmerülő szolgálati feladatokkal kapcsolatos új szabályok vezetése.
Előterjesztő:belügyminiszter. Szövege: PDF.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 150 igen szavazattal, 1 ellenszavazat, 37 tartózkodások kíséretében elfogadta.
A magyar haditengerészek és a hősi halált halt magyar haditengerészek emléknapjáról.
Az Országgyűlés június 10-ét a magyar haditengerészek és a h ősi halált halt magyar haditengerészek emléknapjává nyilvánította.
Ezen a napon az Országgyűlés
- megemlékezik a magyar haditengerészekről,
- tisztelettel adózik mindazon magyar haditengerész emléke előtt, akik a hazáért, a magyar szabadság kivívásáért és fenntartásáért küzdöttek,
- támogatja és szorgalmazza olyan megemlékezések szervezését, oktatási anyagok készítését, emléktáblák avatását, amelyek az I . világháborúban – többségében hullámsírban, de a fedélzeten és szárazföldön is – elesett magyar haditengerész hősi halottakkal kapcsolatosak.
- Az Országgyűlés felkéri a kormányt arra, hogy az I. világháborúban elesett magyar haditengerész hősi halottak emlékére emeljen emlékművet a horvátországi Pul, haditengerészeti temetőjében, oly módon, hogy a 2017. június 10-én tartandó első magyar haditengerészek emléknapján, már az emlékmű előtt tisztelettel adózhassunk a hősi halált halt magyar haditengerészek előtt.
Előterjesztő: dr. Rubovszky György, dr. Vejkey Imre, - KDNP, Nyitrai Zsolt, -Fidesz. Szövege: PDF.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 190 igen szavazattal, ellenszavaz és tartózkodások nélkül elfogadta.
Bartha Szabó József