Feladó: mandinka.bt
Dátum: 2016. december 4. 6:20
Tárgy: Törvényjavaslatok - várhatóan szentesítve
Címzett: Kutasi József Antal
Számos fontos és terjedelmes jogszabály dicsérete, szapulása várható, lévén mély elmélkedésre késztető indítványok is szerepelnek a napirenden. A legálmosabb képviselőnek is ezer oldalnál jóval többet kell, kellene elolvasni. Kalap megemelve előtte, 'ki megteszi! Megelőzendő a bajt, a frakciók előrelátóan kijelölik karmesterüket, akinek intése nyomán gondolkozás nélkül eldönthető, hogy szavazáskor melyik (igen, nem, tartózkodom) gombot kell megnyomni.
Összeállításunk különlegessége: rákattintva, eredetiben olvashatóak az emlékezésre, emlékeztetésre avagy feledésre méltó javaslatok.
Zárószavazások
Magyarország Kormánya és Katar Állam Kormánya közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről.
A megállapodás egyrészről megfelel az európai uniós előírásoknak, másrészről modern keretek között teszi lehetővé a két ország bármely nemzetközi kereskedelmi repülőtere között menetrend szerinti, személyszállító és árufuvarozó légijáratok indítását. Tartalmazza a tagállamok és az Európai Bizottság által - a tagállamok és harmadik országok közötti kétoldalú légiközlekedési megállapodásokra vonatkozó - közösen kidolgozott és megállapított légitársaságok kijelölésére, azok visszavonására vonatkozó záradékokat is.
Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.
Magyarország Kormánya és az Egyiptomi Arab Köztársaság Kormánya közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről.
Az új, európai uniós joggal összhangot biztosító megállapodás hozzájárul kapcsolataink további bővüléséhez.
Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.
Magyarország Kormánya és a Szövetséges Transzformációs Főparancsnok Parancsnoksága, valamint a Szövetséges Erők Európai Legfelsőbb Parancsnoksága között a NATO műveletek, gyakorlatok, és hasonló katonai tevékenységek végrehajtása során befogadó nemzeti támogatás biztosításáról szóló megállapodás kihirdetéséről.
A befogadó nemzeti támogatás a NATO minden katonai tevékenységének fontos részét képezi. Azon polgári és katonai szolgáltatások összességét jelenti, melyet a befogadó nemzet a területén állomásozó, ott tevékenykedő vagy azon áthaladó fegyveres erők részére biztosít, békeidőben, válsághelyzetben és konfliktushelyzetben egyaránt.
Előterjesztő: honvédelmi miniszter. Szövege: PDF.
A higanyról szóló Minamata Egyezmény kihirdetéséről.
Az egyezmény kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződésnek minősül. Célja az emberi egészség és a környezet védelme a higany és vegyületeinek antropogén eredetű, légkörbe, valamint talajba és vízbe történő kibocsátásának szabályozása.
Előterjesztő: földművelésügyi miniszter. Szövege: PDF.
A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény és egyes törvények eljárásjogi kérdésekkel összefüggő módosításáról.
A jogi segítségnyújtásról szóló. törvény módosítását az indokolja, hogy nem minden, a jogi segítők névjegyzékében szereplő pártfogó ügyvéd képes teljesíteni a polgári perrendtartásról szóló törvény bíróságokkal történő elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályait. Tekintettel arra, hogy a névjegyzékben jelenleg is a kívánatosnál kevesebb jogi segítő szerepel, így szükséges annak biztosítása, hogy a polgári eljárásokban az elektronizációra vonatkozó szigorúbb szabályozás ne vezessen a jogi segítői névjegyzék kiüresedéséhez. Ennek érdekében kerül sor a jogi segítői névjegyzékre vonatkozó szabályok módosítására azért, hogy lehetőséget biztosítsanak az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges feltételekkel nem rendelkező pártfogó ügyvédeknek is arra, hogy továbbra is a névjegyzékben maradjanak és polgári jogi ügyekben jogi segítőként, illetve büntetőügyekben mind jogi segítőként, mind pártfogó ügyvédként eljárhassanak. Ezen túl a törvény további, a gyakorlatban felmerült módosítási igényeknek is igyekszik megfelelni.
Előterjesztő: igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosításáról.
A törvényjavaslattal bevezetendő kártalanítási szabályok a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek személyi állománya esetében is indokolt.
Előterjesztő: Kósa Lajos, Németh Szilárd István, dr. Galambos Dénes, (Fidesz). Szövege: PDF.
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról.
A javaslat pontosítja a szakmai képzési hozzájárulás közvetlen elszámolhatóságának szabályait, valamint bővíti a Nemzeti Filmiroda nyilvántartási körét, kiterjesztve azt a filmforgalmazók és a filmek regisztrációjára, továbbá a támogatásra jogosultság bejelentésével egyidejűleg a filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás bejelenti a külföldi stábtagokat annak érdekében, hogy az egyszerűsített személyi jövedelemadó bevallás lehetőségét igénybe tudják venni.. A javaslat szerint filmalkotások „art" minősítésével kapcsolatos feladatok az Emberi Erőforrások Minisztériumától visszakerülnek az NMHH Nemzeti Filmirodához, továbbá pontosításokat is tartalmaz a közterületek és az állami tulajdonban álló ingatlanok filmforgatási célú használatával kapcsolatosan átalakult hatásköri szabályok tekintetében.
Előterjesztő: Miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszter. Szövege: PDF.
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításáról.
Ha az ügyfél földhasználatának jogszerűsége vonatkozásában kétség merül fel, különösen ha ugyanarra a földterületre egyidejűleg több ügyfél jelentett be támogatási kérelmet, az érintett ügyfeleket az MVH határidő tűzésével adategyeztetésre hívja. Az adategyeztetési eljárás sikertelensége esetén vagy az ellenőrzés keretében az MVH felhívására az ügyfél köteles földhasználata jogszerűségét igazolni.
Előterjesztő: Pócs János, (Fidesz). Szövege: PDF.
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról.
A törvényjavaslat kiemelt célja a közbeszerzésekben a verseny fokozása, amelyet különösen a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások szabályainak módosításával, az eljárások dokumentumainak nyilvános közzétételével és a valódi verseny nélkül zajló közbeszerzési eljárások eredménytelenségére vonatkozó új eredménytelenségi ok bevezetésével kíván a elérni. Az új szabályok a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások alkalmazásának visszaszorítását és az egy ajánlattevő részvételével zajló közbeszerzések számának jelentős csökkenését irányozzák elő.
Jelen törvényjavaslat a közbeszerzések szereplőinek széles körű visszajelzései alapján vezet be a gyakorlati jogalkalmazást segítő intézkedéseket. Egyes rendelkezések pontosítása mellett a közbeszerzési eljárások gyorsítását és egyszerűsítését célzó megoldások kerültek a törvénybe.
Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.
A Magyar Corvin-lánc Testületről.
A Magyar Corvin-lánc kitüntetés egy komoly múltra visszatekintő, nagy presztízsű kitüntetés, amelyben hazánk legkiválóbb tudósai, művészei részesülhetnek, így a testület jelentőségéhez méltatlan, hogy annak jogállása jelenleg nem rendezett. A törvényjavaslat ezen hiátus megszüntetését javasolja oly módon, hogy a testület – az általa ellátott közfeladatokra és a működésére tekintettel – köztestületként működik a jövőben, feladatai és működése törvényben szabályozandók. A törvényjavaslat e rendelkezések megállapítását tartalmazza.
Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.
A hivatalos statisztikáról.
Az Országgyűlés e törvényjavaslatot, kiindulva abból, hogy Magyarország társadalmi és gazdasági jelenségeinek és folyamatainak megismeréséhez, megértéséhez, értékeléséhez hiteles, megalapozott és szakszerű hivatalos statisztikára van szükség, előmozdítva a hivatalos statisztikai tevékenység objektivitását, pártatlanságát és függetlenségét, figyelemmel – az Európai Uniónak az európai statisztikák egységének biztosítása érdekében – a nemzeti statisztikai tevékenységek összehangolására és erősítésére irányuló törekvéseire, hangsúlyozva ugyanakkor a hazai statisztikai tevékenység történelmi előzményeit, folytonosságát és vívmányait, valamint a statisztikai adatok hazai felhasználói igényeinek fontosságát, a Központi Statisztikai Hivatal függetlenségének és szakmaiságának, továbbá a hivatalos statisztika iránti bizalom további erősítésének érdekében alkotta.
Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.
Az általános közigazgatási rendtartásról.
A közigazgatási hatósági eljárásokban – összhangban az Alaptörvény XXIV. és XXVIII. cikkével – az eljárás minden résztvevője a rá irányadó szabályoknak megfelelően és az eljárás minden szakaszában az e fejezetben meghatározott alapelvek és alapvető szabályok érvényre juttatásával járhat el.
Az Alaptörvény XXIV. cikke mindenkinek garantálja, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. Emellett az ügyfeleknek és a végrehajtó hatalomnak egyaránt az az alapvető elvárása a közigazgatási hatósági eljárásokkal szemben, hogy azokban a lehető leggyorsabban végleges döntés születhessen.
A hatóságok évente több tízmillió közigazgatási ügyben járnak el, így az állampolgárok mindennapos találkozása az államhatalommal a közigazgatási ügyeken keresztül történik (pl. igazolvány-kiállítás, stb.). Elengedhetetlen, hogy az ügyek elintézése során a közigazgatás az Alaptörvénynek megfelelő, az ügyfelek jogait és jogos érdekeit garantáló, magas színvonalú, korszerű, az eljárások gyors lezárását és az időszerűséget biztosító, hatékony, átlátható és kiszámítható működéséhez szükséges hatósági eljárásjogi keretek között járjon el.
A közigazgatási hatósági eljárás megújítása így deregulációs folyamatként is leírható, ugyanis az eljárásjogi kódex felülvizsgálata mellett mintegy 180 törvény, 420 kormányrendelet, és 470 miniszteri rendelet legalább részleges felülvizsgálatára is sor került.
A közigazgatási hatósági eljárás megújítása így deregulációs folyamatként is leírható, ugyanis az eljárásjogi kódex felülvizsgálata mellett mintegy 180 törvény, 420 kormányrendelet, és 470 miniszteri rendelet legalább részleges felülvizsgálatára is sor került.
Az új törvényi szabályozás jogpolitikai szempontból legjelentősebb újításai
Jövőbe mutató jelentős újítás az ún. sommás eljárási forma bevezetése. Lényege: ha a kérelem benyújtásakor minden, a döntéshez szükséges bizonyíték rendelkezésre áll, akkor a hatóságnak azonnal – de legkésőbb nyolc napon belül – döntést kell hoznia. Ha azonban a hatóság megállapítja, hogy nem állnak fenn a döntéshozatal feltételei, akkor végzésben rendelkezik azon szükséges eljárási cselekményekről, melyek az eljárásnak az általános szabályok szerint – teljes eljárásként – történő lefolytatását „kényszerítik" ki.
A javaslat olyan , „bruttó" ügyintézési határidőt állapít meg, amely alatt az ügyet érdemi döntéssel le kell zárni. Általános szabályként hatvan nap áll a hatóság rendelkezésére.
A bonyolult ügyek szűk körében az ágazati törvény ennél hosszabb végső határidőt is megállapíthat; itt a jogalkotó felelőssége, hogy egyedi mérlegelés alapján megalapozottnak tart-e hosszabb ügyintézési határidőt.
Az elektronikus ügyintézés megreformálásával összefüggésben bevezetésre kerül az automatikus döntéshozatali eljárás, amely a sommás eljárás sajátos esetének is tekinthető, lévén egy napon belül döntést kell hoznia a hatóságnak.
Előterjesztő: igazságügyi miniszter.Szövege: PDF.
A közigazgatási perrendtartásról.
Az Országgyűlés alkotta e törvényt történeti alkotmány vívmányainak tiszteletben tartásával, a közigazgatási bíráskodás önállóságát elismerve és nemzeti hagyományait megújítva, a közigazgatási perek hatékony, gyors és szakszerű elbírálását lehetővé tevő önálló perrendi szabályok szükségességét felismerve, a közigazgatási bíróságok által a közigazgatás jogsértő tevékenységével szemben nyújtott jogvédelem és jogorvoslat biztosítása céljából, továbbá annak érdekében, hogy a közigazgatási szervek hatásköreiket törvényben előírtaknak megfelelően gyakorolják, és tevékenységük összhangban legyen azokkal a célokkal, amelyek elérése érdekében azokat megvalósították.
Előterjesztő: igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény módosításáról.
A törvényjavaslat szerint változnak az összefonódás piaci hatásainak teljes körű vizsgálatát elrendelő döntés meghozatalára vonatkozó rendelkezések, és módosul a versenyjogi jogsértésen alapuló kártérítési igényekre irányadó szabályozás is.
Előterjesztő: igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.
Az elektronikus hírközléssel és a fogyasztóvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról.
A kormány határozott szándéka, hogy 2018 végére az egész országot lefedő, legalább 30 Mbps sávszélességet biztosító hálózati infrastruktúra épüljön ki Magyarországon. A piaci szereplők bevonásával így a 2020-as uniós határidő előtt két évvel minden hazai háztartás számára elérhetővé válik a szélessávú, szupergyors internet. Jelen törvénymódosítás a hatékonyabb működéséhez, alkalmazhatóságához tesz további intézkedéseket. A módosításokkal Magyarország európai uniós kötelezettségeinek is eleget tesz azáltal, hogy az európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltaknak megfelelően a szabályozás rugalmasabbá válik.
Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.
Energetikai tárgyú törvények módosításáról.
Az elmúlt időszak jogalkalmazási tapasztalataira tekintettel a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény, az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény, a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény, a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI törvény, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény, valamint a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény vonatkozásában több különböző tárgyú és terjedelmű módosításokat tartalmaz.
Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.
A nemzeti turizmusfejlesztésről.
Annak érdekében, hogy az Európai Unió támogatásából vagy a központi költségvetésből finanszírozott turisztikai fejlesztések szakmai tervezése, megvalósítása gyorsabb, egységes eljárási rendben, a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználásával történjék, a turizmus jövedelemtermelő képességének erősítése érdekében, különös figyelemmel a turizmus nemzetgazdaságban betöltött kiemelkedő szerepére, alkotta az Országgyűlés e törvényt.
Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.
Egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról.
A módosítással egyértelművé válik, hogy egyes foglalkoztatást elősegítő támogatásokra mely európai uniós szabályok érvényesek. Szigorítja a munkabaleset bejelentése elmulasztásának jogkövetkezményét, a bejelentéssel kapcsolatos visszaélések megelőzése érdekében. Ha a sérült munkavállaló elmulasztja a munkabaleset bejelentését, neki kell bizonyítania, hogy a baleset a munkavégzéssel összefüggésben történt. Az elektronikus úton történő bejelentést is lehetővé teszi.
A javaslat megteremti az összhangot a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról, a végelszámolásról és a Bérgarancia Alapról szóló törvény szabályai között. Kiterjeszti a munkaügyi ellenőrzés hatályát a szociális szövetkezet tagjának tagi munkavégzésére, amely várhatóan csökkenti a visszaélések lehetőségét. Megszünteti a foglalkoztatási szövetkezetet, mint szervezeti formát, miután nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket.
Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról.
A törvényjavaslat a felelős költségvetési gazdálkodás erősítése érdekében, az államháztartásra vonatkozó szabályozás jogrendszeri koherenciájának biztosítása mellett, a kapcsolódó törvények módosítását is szorgalmazza.
Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.
Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény eltérő szöveggel való hatálybalépéséről.
Jelen törvénymódosítás megőrzi a stabilitás értékeit, kizárólag az elfogadás óta felmerült jogszabályi változásokat, és a törvény alkalmazása során felmerült pontosítási igényeket kezeli.
Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.
Egyes törvényeknek a táncművészeti életjáradék bevezetésével összefüggő módosításáról.
A hatályos jogszabályok alapján az előadó-művészek közül jelenleg kizárólag néhány balettművész jogosult hivatásgyakorlásával összefüggő járadék igénybevételére abban az esetben, amennyiben megfelel a törvényben rögzített feltételeknek. E diszkriminatív helyzet feloldására javasolja a balettművészeti járadék táncművészeti járadékká alakítását, amelynek révén a jogszabályban rögzített feltételeknek megfelelő, táncművészetet főfoglalkozásszerűen folytató művész jogosult lesz a járadékra.
Előterjesztő: Lázár János, Balog Zoltán, Dunai Mónika, dr. Selmeczi Gabriella, (Fidesz). Szövege: PDF.
Egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények módosításáról.
A törvényjavaslat célja, hogy az iskolaszövetkezetek vonatkozásában a közelmúltban megváltozott jogszabályi környezet gyakorlati alkalmazása során felmerült bizonytalanságokat kiküszöbölje. Ennek keretében módosítja a szövetkezetekről, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényt.
Előterjesztő: Kósa Lajos, Szatmáry Kristóf, Hadházy Sándor, dr. Vinnai Győző, Dunai Mónika, (Fidesz), Hollik István, (KDNP). Szövege: PDF.
A szakképzési és felnőttképzési hatósági feladatok átadásával összefüggő egyes törvények módosításáról.
A törvényjavaslat kezdeményezi az OKJ szerinti szakmai vizsgák elnökeinek kijelölése, a központi vizsgaszervezés (vizsgaközpontok működtetése), a felnőttképzési, szakképzési nyilvántartások vezetésével összefüggő adatkezelés, valamint a jogszabályok által jelenleg a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal hatáskörébe utalt egyéb feladatok és kapcsolódó hatáskörök áthelyezését a kijelölt kormányhivatalhoz. Az áthelyezés lehetővé tenné a felnőttképzés teljes rendszerének egy intézmény keretei közötti egységes működtetését és felügyeletét, biztosíthatná és gyorsíthatná a felnőttképzés hatékonyságának erősödését. Továbbá növelhető lenne a szakmai vizsgáztatás minősége is.
Előterjesztő: Bóna Zoltán, Dunai Mónika, (Fidesz), Harrach Péter, dr. Hoffmann Rózsa, Földi László, (KDNP). Szövege: PDF.
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról.
A módosítás annak lehetőségét teremti meg, hogy ha az állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjteményekben őrzött kulturális javak körébe tartozó vagyontárgyon vagy vagyontárgy-együttesen az állam tulajdonszerzése már jogszerűen teljesedésbe ment, de utóbb mégis olyan méltányolható körülmények merülnek fel, amelyek a vagyontárgynak vagy vagyontárgy-együttesnek a használatba adását az érintett személy (igénylő) részére indokolttá teszik, akkor erről megfelelő biztosítékok mentén az állam dönthessen.
Előterjesztő: Lázár János, Halász János, Dunai Mónika, (Fidesz). Szövege: PDF.
Egyes egészség- és önsegélyező szolgáltatások védelméről.
A törvényjavaslat célja, hogy a biztosítási tevékenységet már nem folytató egyesületek önsegélyező egyesületként tovább folytathassák működésüket. Ezért a biztosítási tevékenység felfüggesztése után az egyesület tevékenységei átkerülnek a felügyelt hatálya alá tartozó egészség- és önsegélyező pénztárba. Ennek a célnak az elérése miatt van szükség az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítására.
Előterjesztő: Gelencsér Attila, Dr. Galambos Dénes, (Fidesz).Szövege: PDF.