A nyári időszámítás 20. század eleji bevezetése óra folyamatosan vita van arról, hogy hasznos-e.
A nyári időszámítás 20. század elején történt bevezetése óra folyamatosan vita zajlik az eljárás kellően hasznos voltáról, illetve, hogy az előnyös vonások ellensúlyozzák-e a hátrányokat.
Előnyök – A legtöbb dolgozó ember, akik túlnyomó többsége nappali műszakban dolgozik, előnynek tartja, hogy délután tovább van világos, és a szabadidő eltöltésének lehetősége a szabadban egy órával meghosszabbodik a hosszabb ideig tartó világosság miatt.
- Csökken a délutáni szürkület miatt bekövetkező közúti balesetek száma.
- A családtagok hosszabb időt tudnak együtt eltölteni a szabadban, ez javítja a családon belüli kapcsolatokat, a szülő-gyermek viszonyt.
- Ha a család több időt tölt a szabadban, otthon kevesebb áramot fogyaszt (feltéve, hogy olyankor a tévé, számítógép, hifi, légkondicionáló ki van kapcsolva).
- A kevesebb mesterséges világítás miatt energiamegtakarítás jelentkezik országos szinten.
- A turizmusból származó bevétel növekszik, mivel a turistáknak több idejük van a pénzüket nappali tevékenység közben elkölteni.
Hátrányok
- Az ellenzők egy része szerint az energiamegtakarítás nem jelentős.
- Az emberi egészségre, közérzetre rövid távon hátrányos hatású az óra átállítása.
- Az átállítás időszakában a közúti balesetek száma megugrik.
- Kényelmetlen, és zavart okoz a különféle elektronikus berendezések óráinak átállítása évente kétszer.
- A Magyar Államvasutak jelenlegi gyakorlata szerint az őszi óraátállításkor a vonatok 1 órát vesztegelnek.
- A szezonális depresszióban szenvedőknek kedvezőtlen, hogy a reggelek újra sötétek (ezt nem ellensúlyozza, hogy esténként tovább van világos).
- Ha az állatok fejési idején változtatnak, az hátrányosan érinti a lefejt tej mennyiségét.
Mérlegre tettük: jó vagy rossz a nyári időszámítás
Felmérés, közvélemény kutatás szerint a magyarok 85 %-a eltörölné az óraátállítást. Sokan a szervezetükre időszakosan gyakorolt kedvezőtlen hatás, álmatlanság, egyéb érthető okok miatt. Európában a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Ennek megfelelően minden évben más dátumra esik, de az átállítás napja mindig vasárnap.
Energiamegtakarítás Magyarországon
A hazai villamosenergia-rendszert irányító Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat. A MAVIR 2012-es közleménye szerint az óraátállításoknak köszönhetően éves szinten mintegy 120 gigawattórával (GWh) kevesebb áramot használ fel az ország, ami 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg.
Egészségügyi vonatkozások
Sokak számára az óraátállítás akár 1-2 hétig tartó kellemetlen közérzettel, fejfájással, figyelmetlenséggel, csökkent koncentrálóképességgel jár, mivel az ember belső, biológiai óráját nem lehet egy pillanat alatt átállítani.
Az alvási ciklus is felborul, az ember este nem tud elaludni, reggel pedig kialvatlanul ébred.
A tavaszi óraátállítás utáni három napban jelentősen megnövekszik az infarktusos esetek száma. (az őszi visszaállításkor hasonló mértékben csökken).
A tavasszal néhány napig (egyénenként változó) reggelente az a jellemző, hogy a melatonintermelés még nem állt át, a glükokortikoidszint is alacsony. A vércukorszint még az alvási időnek megfelelő, ami nem elég a nappali aktivitáshoz.
A csecsemők, a gyerekek és az idősek szervezete nehezebben alkalmazkodik az óraátállításhoz. Különösen megterhelő az évi kétszeri óraátállítás az alvászavarokkal küzdő és a szervi betegségekben szenvedő embereknek.
Forrás: palyazatfigyelo.info