Feladó: mandinka.bt
Dátum: 2016. december 11. 14:21
Tárgy: I. Parlamenti hajrá: törvények sokaságát ölelhetik kebelre
Címzett: jozsef@kutasi.eu
Számos fontos és terjedelmes jogszabály dicsérete, szapulása várható, lévén mély elmélkedésre késztető indítványok is szerepelnek a napirenden. Elolvasni őket sem egyszerű feladat, megérteni, mérlegelni sem lesz könnyebb, midőn hétfőn 11, kedden pedig 17 elfogadásáról vagy elutasításukról döntenek. Kalap megemelve előtte, 'ki elolvassa mindet! Megelőzendő a bajt, a frakciók előrelátóan kijelölik karmesterüket, akinek intése nyomán gondolkozás nélkül eldönthető, hogy szavazáskor melyik (igen, nem, tartózkodom) gombot kell megnyomni.
Összeállításunk különlegessége: rákattintva, eredetiben olvashatóak az emlékezésre, emlékeztetésre avagy feledésre méltó javaslatok.
HÉTFŐ
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása.
Az energiatermelés korszerűsítése, a természet és táj védelme olyan megoldást igényel, amely hosszútávon biztosítja a szükséges energiatermelést, miközben megőrzi a természeti és táji értékeket, területeket. Kormányrendeletben lesz szabályozható az ipari méretű szélerőművek és szélerőmű-parkok építése, használatba vétele. A törvénymódosítás rögzíti azt is, hogy szélerőművek, illetve szélerőmű parkok nem létesíthetők - a táji értékek, területek védelme érdekében - világörökségi területen és védett természeti területen. Meghatározza a szabályozási célnak megfelelő szakhatósági eljárási határidőt, valamint azt az időtartamot is, amelyet követően a szélerőmű vagy szélerőmű park építésére adott engedély hatályát veszti.
Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Elfogadva az Országgyűlés 2016. október 11-i ülésnapján, (113 igen, 58 nem, 0 tartózkodás).
A köztársasági elnöknek aláírásra megküldött törvénymódosítás: szövege: PDF.
A köztársasági elnök válasza: "A törvénnyel nem értek egyet, észrevételeim közlésével megfontolásra visszaküldöm az Országgyűlés részére." (Szövege: PDF.)
A Törvényalkotási bizottság javaslata a Tisztelt Háznak: "Mérlegelve a köztársasági elnök átiratában foglaltakat, a Bizottság álláspontja szerint a törvény változatlan tartalommal való ismételt elfogadására van szükség." (Szövege: PDF.)
Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról.
Klasszikus salátatörvény, számos egészségügyről szóló törvényt módosít. Sok-sok finomhangolást tartalmaz az elmúlt időszakban tapasztaltak alapján. Pontosításra kerülnek az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének a feltételei, a pénzbeli ellátások és a méltányossági kérelmek benyújtásának szabályai is. Világosabbá válik a pénzbeli ellátások esetében az ügyintézési határidő, igazságosabbá válik a gyermekápolási táppénzre jogosultság. A módosítások mindezeken túl jelentős ügyintézési határidő-csökkentést és bürokráciacsökkentést is eredményeznek. Elősegítik az egyszerűbb és egyértelműbb jogalkalmazást, valamint az Egészségbiztosítási Alap védelmét.Lehetővé teszi az egészségügyi veszélyhelyzet kihirdetését is, ekkor természetszerűleg az állami szervek fokozott felelősséggel bírnak. Az új előírások alapján az egészségügyi veszélyhelyzet kihirdetését követően a kormányhivatal adminisztratív hatósági intézkedéseket hozhat annak érdekében, hogy a lakosság egészségügyi ellátása biztosított legyen.
Előterjesztő: emberi erőforrások minisztere. Elfogadva az Országgyűlés november 22-i ülésnapján, (156 igen, 36 nem, 0 tartózkodás).
A köztársasági elnöknek aláírásra megküldött törvény: szövege: PDF.
A köztársasági elnök válasza: "A törvénnyel nem értek egyet. Kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy azt észrevételeim alapos megfontolását követően fogadja el ismét." (Szövege: PDF.)
A Törvényalkotási bizottság javaslata a Tisztelt Háznak: "A törvényjavaslat megfelel a követelményeknek. A Bizottság a kormánypárti frakcióhoz tartozó tagjainak javaslatára további módosításra irányuló szándékot fogalmazott meg és fogadott el." (Szövege: PDF.)
Egyes állami és önkormányzati tulajdonú ingatlanok ingyenes átadásáról.
A törvényjavaslatban Magyarország helyi önkormányzatairól szóló, a nemzeti vagyonról szóló, valamint az állami vagyonról szóló törvény alapján a parkingatlanokhoz kapcsolódó kötelező feladatok átadásáról, valamint a közfeladat-ellátáshoz szükséges 35 állami tulajdonú ingatlan 22 helyi önkormányzat részére történő ingyenes átadásáról történik rendelkezés. Az átadásra kerülő ingatlanok közül hat ingatlan külön jogszabály szerinti védettséget élvez, mert műemlék vagy Natura 2000-es terület. Ez a védettség természetesen nem szűnik meg, a tulajdon-átruházással a kedvezményezett önkormányzatok is kötelesek a védettségre vonatkozó jogszabályokat minden esetben betartani. Ezen túl a törvényjavaslat a budapesti Erzsébet tér részét képező, a közpark fenntartásához kapcsolódó, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló további négy ingatlan állami tulajdonba adásáról is rendelkezik.
Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter. Elfogadva: az Országgyűlés november 22-i ülésnapján, (154 igen, 2 nem, 38 tartózkodás).
A köztársasági elnök válasza:"A törvénnyel nem értek egyet. Kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy azt észrevételeim alapos megfontolását követően fogadja el ismét." (Szövege: PDF.)
A Törvényalkotási bizottság javaslata a Tisztelt Háznak: "Mérlegelve a köztársasági elnök átiratában foglaltakat, a bizottság álláspontja szerint a törvén y változatlan tartalommal ismételt elfogadására van szükség." (Szövege: PDF.)
Magyarország kormánya és a Horvát Köztársaság kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről.
Az egyezmény célja, hogy védelmet biztosítson a szerződő felek, valamint a joghatóságuk alá tartozó jogi személyek és természetes személyek közötti együttműködés során kicserélt vagy keletkezett minősített adatok számára. Ennek keretében szabályozza a felek közötti biztonsági együttműködést, kijelöli a hatáskörrel rendelkező hatóságokat, és rendelkezik egyes nemzeti minősítési szintek egymásnak történő megfeleltethetőségéről, valamint a minősített adat biztonságának megsértése esetén alkalmazandó eljárásról.
Előterjesztő: belügyminiszter. (Szövege: PDF.)
Magyarország kormánya és az Oroszországi Föderáció kormánya között a minősített adatok kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről.
Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése, továbbá a minősített adatok cseréjével és kölcsönös védelmével történő szorosabb együttműködés biztosítása miatt indokolt a szerződés megkötése. Az Egyezmény célja, hogy védelmet biztosítson a szerződő felek, valamint a joghatóságuk alá tartozó állami szervek, illetve egyéb, például gazdasági szervezetek közötti együttműködés során kicserélt vagy keletkezett minősített adatok számára. Ennek keretében szabályozza a biztonsági együttműködést, kijelöli a hatáskörrel rendelkező hatóságokat, és rendelkezik egyes nemzeti minősítési szintek egymásnak történő megfeleltethetőségéről, valamint a minősített adat biztonságának megsértése esetén alkalmazandó eljárásról.
Előterjesztő: belügyminiszter. (Szövege: PDF.)
Magyarország kormánya és Montenegró kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről.
Az egyezmény célja, hogy védelmet biztosítson a szerződő felek, valamint a joghatóságuk alá tartozó állami szervek, illetve egyéb, például gazdasági szervezetek közötti együttműködés során kicserélt vagy keletkezett minősített adatok számára. Ennek keretében szabályozza a felek közötti biztonsági együttműködést, kijelöli a hatáskörrel rendelkező hatóságokat, és rendelkezik egyes nemzeti minősítési szintek egymásnak történő megfeleltethetőségéről, valamint a minősített adat biztonságának megsértése esetén alkalmazandó eljárásról.
Előterjesztő: belügyminiszter. (Szövege: PDF.)
Magyarország kormánya és az Ománi Szultánság kormánya között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény kihirdetéséről.
A kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlődését nagymértékben elősegíti a jogilag megfelelően szabályozott gazdasági környezet. Az adóegyezmény megkötése kedvezőbb, áttekinthetőbb gazdasági és jogi hátteret biztosít mindkét szerződő fél befektetői számára, így az egyezmény megkötésével a gazdasági kapcsolatok élénkülésére, a tőkebefektetések növekedésére számíthatunk. Alkalmazásával kizárja a magánszemélyek, illetve vállalkozások jövedelmének kettős adóztatását oly módon, hogy meghatározza, hogy az egyes jövedelemfajták tekintetében melyik szerződő félnek milyen körben van adóztatási joga. Az egyezmény a szerződő felek illetékes hatóságai számára megfelelő információcserére nyújt lehetőséget, biztosítja továbbá, hogy bármelyik szerződő fél egyeztető eljárás lefolytatását kezdeményezze a másik félnél, amennyiben úgy látja, hogy annak adóztatása nem felel meg az egyezmény rendelkezéseinek.
Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. (Szövege: PDF.)
Magyarország kormánya és a Spanyol Királyság kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről.
Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése, továbbá a minősített adatok cseréjével és kölcsönös védelmével történő szorosabb együttműködés biztosítása miatt indokolt új szerződések megkötése. Az egyezmény célja, hogy védelmet biztosítson a szerződő felek, valamint a joghatóságuk alá tartozó jogi személyek és természetes személyek közötti együttműködés során kicserélt vagy keletkezett minősített adatok számára. Ennek keretében szabályozza a felek közötti biztonsági együttműködést, kijelöli a hatáskörrel rendelkező hatóságokat, és rendelkezik egyes nemzeti minősítési szintek egymásnak történő megfeleltethetőségéről, valamint a minősített adat biztonságának megsértése esetén alkalmazandó eljárásról.
Előterjesztő: belügyminiszter. (Szövege: PDF.)
Egyes energetikai tárgyú törvények árszabályozási célú módosításáról.
A rezsicsökkentések eredményeinek megőrzése érdekében indokolt, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2016. december 31-ét követően is rendeletben állapítsa meg az árhatósági jogkörébe tartozó egyes villamosenergia - és földgázdíjakat.
Előterjesztő: Németh Szilárd István, dr. Galambos Dénes, - Fidesz. (Szövege: PDF.)
A törvényjavaslat egy szakasza az Alaptörvény alapján sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen" szavazata zükséges!
A szőlő szaporítóanyag termesztés érdekében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításáról.
A szőlő szaporítóanyag termesztés sajátosan speciális, a vetőmagtermesztéshez hasonló problémáit és speciális, a többi termesztett növényfajtához képest jóval magasabb területváltoztatási igényét. Emellett a vegetatív szaporítóanyagok felhasználása nem csak a szőlőtermesztés, de a gyümölcs-, zöldség-, gyógynövény- vagy dísznövénytermesztés szempontjából is fontős. A módosítás nem csak a szőlő, de a többi vegetatív szaporítóanyagot használó ágazat számára is könnyebbséget jelent.
Előterjesztő: Kósa Lajos, Font Sándor, Győrffy Balázs, dr. Salacz László, - Fidesz.
A törvényjavaslat az Alaptörvény vonatkozó szakasza alapján sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen" szavazata szükséges. (Szövege: PDF.)
Egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról.
A kormány továbbá hat évre szóló, a munkáltatókat a foglalkoztatással összefüggésben terhelő közterhek mértékét csökkentő programról is döntött. Az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a program első két évére – 2017-re és 2018-ra – vonatkozóan tartalmazza:
- az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,
- a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény,
- a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény,
- az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény,
- a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény,
- az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról 2010. évi XC. törvény,
- a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény,
- az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény,
- a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény,
- az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény és
- az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény 2017. január 1-jétől és 2018. január 1-jétől hatályba lépő módosításait.
A javaslat ezen túlmenően tartalmazza:
- a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,
- az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény
- az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény,
- a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény,
- a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII törvény,
- a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény,
- a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény,
- a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény,
- az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV törvény,
- a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII törvény és
- a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII törvény módosítását.
Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. (Szövege: PDF.)